Nemzetközi konferencia a Wittman-örökség nyomában + FOTÓK

Negyven éve elhunyt történészprofesszorára emlékezik a Szegedi Tudományegyetem. A Globalizáció, modernizáció és tradíciók címmel szeptember 24-26. között megrendezett nemzetközi Wittman Tibor-emlékkonferencia megnyitójára a szegedi városházán került sor.

Szeptember 24-én az SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetében Wittman Tibor-tanterem avatásával is kifejezte a kar egykori tanszékvezetője iránti tiszteletét. Harmadik alkalommal rendeznek

Wittman Tibor

(1923-1972) tiszteletére konferenciát - mondta el a megnyitón

Csernus Sándor

, az SZTE Bölcsészettudományi Karának dékánja. Először a fiatalon elhunyt történész születésének hatvanadik évfordulója alkalmából, halála után tizenegy évvel került sor ilyen tudományos tanácskozásra 1983-ban, majd születésének hetvenötödik évfordulójára is így emlékeztek. A dékán hangsúlyozta, már akkor is megállapíthatták, hogy Wittman Tibor öröksége él, most pedig ismét számvetést készítenek a bölcsészkar egykori tanszékvezetője halálának negyvenedik, születésének közelgő kilencvenedik évfordulója alkalmából. "A Wittman-életmű nem szakadt meg, az általa inspirált kutatási irányok ma is élnek" - összegzett a dékán.

A jászberényi születésű Wittman Tibor kilenc nyelven tudott, ami nem csak segítette, hanem befolyásolta is kutatási irányait - emelte ki Csernus Sándor. Budapesten szerzett történelem-latin szakos diplomát, a nagyhírű Eötvös Kollégiumhoz tartozott. A pécsi, budapesti, majd a debreceni tanárképző főiskola után került a szegedi egyetemre, ahol az 1958/59-es tanévtől tanszékvezetőként dolgozott - később dékánhelyettesi, majd oktatási rektorhelyettesi, illetve a Szegedi Akadémiai Bizottságban alelnöki tisztséget is vállalt. Wittman Tibor kutatásainak spektruma rendkívül széles, Erdélytől Európa (főleg Németalföld és Spanyolország) történetén át egészen Latin-Amerikáig, illetve az Európán kívüli világig. Csernus Sándor hangsúlyozta, a történész karrierje az akkori József Attila Tudományegyetemen teljesedett ki, itt lett professzor 1961-ben, majd itt védte meg 1962-ben akadémiai értekezését. 1968-ban a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék neve Latin-Amerika történetével bővült. A dékán végül arról is szólt, a kar szeretne nagy professzori elődöket, példákat felmutatni, akik fenntartják az universitast. A konferencián gondolnak azokra is, akik inspirációt kaptak Wittman Tibortól. Ma már Szeged a Latin-Amerika és a Mediterrán kutatások nemzetközileg is elismert centruma. Anderle Ádám, a Hispanisztika Tanszék professzora többek közt Makkai Lászlót idézte, aki szerint Wittman az elsők között volt, hanem az első, aki önállóan egyetemes témát kutatott, előtte a magyar történészek ki-kitekintettek a világ más részére, de mindig Magyarországgal összekötve. A professzor hangsúlyozta, Wittman világtörténelemben gondolkodott.