Vélemény

Vélemény: Feri tényleg nem akar enni?

Vélemény: Feri tényleg nem akar enni?

2012. szeptember 4., kedd
Vélemény: Feri tényleg nem akar enni?

A bukott párt- és miniszterelnök régen szerepelt már az újságok címoldalain, a kereskedelmi televíziókat sem izgatta fel különösebben a hazáját csak „k..va országnak” nevező Gyurcsány, akinek a nevét nyáron maximum a sukorói telekcsere kapcsán említették. Nem túl gyakran, mert erőlködése szélmalomharcnak tűnt és tűnik. Most itt egy újabb lehetőség, hogy foglalkozzanak az őszödi emberrel, aki színlelt magabiztossággal fejti majd ki őszinte (hazudtunk reggel, délben, este…) magvas gondolatait a választásokkal kapcsolatosan.

Furcsa hírek röppennek fel napjainkban a még el sem fogadott választási eljárási törvénnyel kapcsolatosan, amely csak most ősszel kerül majd a T. Ház elé. Ebben van a választói névjegyzékre való úgynevezett előzetes feliratkozás, ami már akkor kiverte a biztosítékot az ellenzék soraiban, amikor egy ilyen módszer lehetősége felmerült. Nos, ahogyan közeleg a parlamenti ülésszak kezdete, egyre több reakcióról értesülünk, zömmel természetesen azok részéről, akik elvetik a „feliratkozás intézményét”. A minap előbb Kolláth György alkotmányjogász beszélt egy hódmezővásárhelyi fórumon arról, hogy „a demokratikus ellenzéknek meg kell fontolnia a választástól való távolmaradás lehetőségét.” Ezt követően Ujhelyi István, a Parlament szocialista alelnöke beszélt arról, hogy ő már két hónappal ezelőtt felvetette diplomaták előtt a bojkott lehetőségét. Ennek nem a puszta ténye okozott nagy megütközést, hanem annak a súlya, hangsúlyozta a politikus. Kolláth alkotmányjogász érveivel a gyakorlati politika szempontjából egyetért, mert „olyan versenyen elindulni, ahol mi csak legitimizálunk egy antidemokratikus intézményrendszert, nagyon megfontolandó”, jelentette ki Ujhelyi. Nem sokkal későbbi nyilatkozatában viszont már arról értekezett, hogy mindez csak elvi lehetőségként fogalmazódott meg benne és valószínűleg másokban is, akik nem értenek egyet a kormánypártok által vázolt elképzelésekkel. Mindeközben az MSZP deklarálta, hogy vagy önállóan vagy a demokratikus ellenzékkel együtt indul a 2014-es parlamenti választásokon. Ez annál is inkább reális, mert Mesterházy Attila, a párt elnöke, alig két héttel ezelőtt jelentette be, hogy a szocialisták jelöltet állítanak mind a 106 egyéni választókerületben. Hozzátette azt is, hogy még soha ilyen korán nem kezdték meg a felkészülést egy-egy választási ciklusra, mint most a nem egészen két év múlva sorra kerülő parlamenti voksolásra. Egyébként az már ismeretes, hiszen az Országgyűlés tavaly decemberben elfogadta az új választójogi szabályokat, hogy a következő ciklustól 199 tagú lesz a Tisztelt Ház, a vegyes választási rendszer pedig egyfordulós, s a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a határon túli magyar állampolgárok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak. Az egyéni választókerületekből 106, az országos listáról pedig 93 mandátumot osztanak ki. Újdonság ebben a választójogi szabályban az is, hogy megszűnnek a korábbi – szinte mindegyik párt által kifogásolt – területi listák, továbbá a megjelentek számával kapcsolatosan nem lesz a korábbi részvételi küszöb, hanem az szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapja. A részletszabályokat választási eljárást tartalmazó törvény, amely az előzetes regisztráció kérdését hivatott eldönteni – ősszel kerül majd a honatyák elé. A legmarkánsabban a Demokratikus Koalíció fogalmazta meg eddig az említett törvénnyel kapcsolatos véleményét és náluk jelentkezik először a bojkott lehetősége is. Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke még tavaly novemberben kijelentette: hajlik arra, hogy nem szabad részt venni a Fidesz által szorgalmazott szabályok keretében lebonyolítandó voksoláson. Ezt azóta a párt igazgatója, Varjú László, egyik országos lapnak cáfolta, mondván, hogy emlékezete szerint nem az elnök, hanem az alelnök, Debreczeni József, tett ilyen jellegű és tartalmú nyilatkozatot. Egyébiránt az ő személyes véleménye, hogy az ellenzéket támogató választópolgárok elvárják tőlük, hogy vegyenek részt a demokratikus véleménynyilvánításon, s bojkottálni csak akkor érdemes a választásokat, ha az összes ellenzéki párt távol marad. Főnöke viszont drasztikus lépésre szánta el magát, állítja egyik budapesti napilap. Jelesül arra, hogy szocialista körökből kiszivárgott hírek szerint Gyurcsány hajlandó éhségsztrájkba kezdeni, méghozzá a Kossuth téren, ily módon tiltakozna a kormánypártok által vázolt voksolási elképzelések ellen. (Egyébként erről Varjú pártigazgató nem hallott semmit, ám azt megjegyezte, hogy a demokratikus ellenzék támogatóinak és politikusainak „minden erővel ellen kell állniuk.”) Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. A bukott párt- és miniszterelnök régen szerepelt már az újságok címoldalain, a kereskedelmi televíziókat sem izgatta fel különösebben a hazáját csak „k..va országnak” nevező Gyurcsány, akinek a nevét nyáron maximum a sukorói telekcsere kapcsán említették. Nem túl gyakran, mert erőlködése szélmalomharcnak tűnt és tűnik. Most itt egy újabb lehetőség, hogy foglalkozzanak az őszödi emberrel, aki színlelt magabiztossággal fejti majd ki őszinte (hazudtunk reggel, délben, este…) magvas gondolatait a választásokkal kapcsolatosan. Ezt egyébként megtette akkor is, amikor 2004 decemberében kiállt a nagy nyilvánosság elé és arra buzdította Magyarország népét, hogy ne szavazzon a külhoni magyarság számára biztosítandó kettős állampolgárságra. Azután 2010-ben – Molnár Csabával és Szanyi Tiborral egyetemben – az egész Parlament előtt újfent megszégyenítette a határon túli magyarságot: ellene szavazott a számukra adandó kettős állampolgársági törvénynek! Több kérdést is felvet ez az esetleges éhségsztrájk. Először is hol foglal majd helyet Kossuth téren a demokrácia bajnoka? Egyszerű konyhai széken ül vagy fotelt visznek a térre? Eső esetén sátrat biztosítanak neki? Orvosi felügyelettel vagy nélküle képzeli el a figyelemfelkeltésnek ezt a módját? Egyszóval sok a bizonytalanság még e lépés mögött. Egy valami azonban bizonyos, ez állhat a háttérben: közvélemény kutatók szerint a DK 1 százalékon áll. Ezt kellene egy kicsit felturbózni. S azután jöhet a választás – előzetes regisztrációval, vagy anélkül…

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.