Kultúra

Alig fél méterrel járunk a szegedi vár északi fala felett + FOTÓK

Alig fél méterrel járunk a szegedi vár északi fala felett + FOTÓK

2012. szeptember 10., hétfő
Alig fél méterrel járunk a szegedi vár északi fala felett + FOTÓK

Feltárták a Móra Ferenc Múzeum régészei a középkori szeged vár északi falát. A belvárosi partfal-rekonstrukció miatt végzendő ásatáson kiderült: a mai járószinttől alig fél méter mélyen húzódik a fal.

Pópity Dániel

ásatásvezető régész tájékoztatott, augusztus 13-án kezdték a feltáró munkát, egy hatszor hatos szelvényt ástak ki, mivel a partfal-rekonstrukcióhoz egy úgynevezett résfalat és egy hozzá kapcsolódó szivárgót építenek, hogy akadályozzák a víz áttörését. A tervezőirodának pontosan tudnia kell, hol húzódik a várfal, meddig bontották vissza 1880-81-ben. A régész hangsúlyozta, szenzációs felfedezést tettek, hiszen a mai járószinttől mintegy negyven centiméterre már mutatkoztak a szegedi vár nyomai - a korábbi falmaradványokat általában körülbelül három méteres mélységben találták meg az ide vonatkozó legutóbbi, 2010-es ásatások során. A szakember elárulta, először nem is hitték el, hogy valóban a várra bukkantak, de később kiderült, valóban annak falait ássák már.

A falak

Pópity Dániel elmondta, a nagyobb falmagasság oka vélhetően az, hogy lépcsőzetesen bontották le a falakat az 1879-es árvíz után. Magasabb részeket hagytak a Tisza felőli részen, mintegy beépítették a várfalat a gátba. Az északi fal annak idején beletorkollott egy bástyába, a mai vízibástya párjába, mely még a középkorban leomlott. Az északi fal mellett még két másik falrészlet is előkerült, melyek merőlegesen helyezkednek el az északihoz képest. Az egyik a keleti visszakötő fal, amely belefut a ma Várként emlegetett Mária Terézia-kapuba. A másik, alacsonyabb, falazata alapján szintén középkori maradvány valószínűleg egy helyiséget leválasztó fal lehetett. A keleti várfal sarokpontja azért is jelentős, mert a korabeli térképek pontatlanok, mintegy két méterrel tudják most pontosítani a régi felmérést - tette hozzá a régész. Az ásatás során egy 18. századi edényt is találtak - tudtuk meg Molnár Csilla régésztechnikustól. Azt is elmondta, négy és fél méterig ástak le a feltárás során, a falak ötvenhét centiméter, két és fél valamint három méter mélyen jelentkeztek. A kiásott szelvényt most betemetik a szakemberek, majd a múzeum előtt, a parkolónál nyitnak egy újabb ásatási területet, ahol a vár déli fala húzódik. A régészek arra számítanak, a most előkerült északi falmaradványhoz hasonlóan a Tisza felől lépcsőzetesen csökkenő falmagasságot találnak. Az időjárástól függően ott is két-három hétig tarthat a feltárás.

Kis vártörténet a 13. századtól napjainkig

A szegedi erődítményt eredetileg valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de elképzelhetők római kori előzmények is. A 16. században török kézre került a vár, kiűzésük után helyőrséggé és börtönné alakították át, itt raboskodott Rózsa Sándor, de az 1848–49-es szabadságharc honvédjei közül is sokan, ezért kapta a vár nem túl hízelgő „szegedi Bastille” nevet. 1879-ben a nagyárvíz után Szegedre látogató Ferenc József a városnak adományozta az erődítményt, amit ezután lebontottak. 1999-ben a Mária Terézia idejéből származó barokk stílusú vármaradványt felújították, kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. Középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, a várudvar közepén pedig középkori templomra is bukkantak. 2007-ben sikerült azonosítani a vár északnyugati saroktornyát a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség épülete alatt, majd 2010-ben az északi és déli falat is megtalálták. Tavaly augusztusban a Móra-parkban folytatott ásatás során a vár déli kaputornya is előkerült, így pontosan meghatározható az egykori erődítmény helyzete.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.