Közélet

Belvízvédelem helyett belvízgazdálkodás? + FOTÓK

Belvízvédelem helyett belvízgazdálkodás? + FOTÓK

2012. szeptember 6., csütörtök
Belvízvédelem helyett belvízgazdálkodás? + FOTÓK

Az elkövetkező esztendőkben a vízkészletek megcsappanásával és az aszályos évek gyenge terméshozamai miatt át kell értékelnünk a belvíz szerepét is.

Óriási előrelépés történt: az utóbbi vízügyi szakemberek és a földrajztudósok beszélnek egymással, a gyakorlati és az elméleti oldal közeledett egymáshoz – mondta el portálunknak

Rakonczai János

, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék oktatója a VI. Magyar Földrajzi Konferencián, ahol egy szerb-magyar közös belvizes projekt előadásai is elhangzottak.

Mozgásban a belvíz

A belvíz időben folyamatosan vándorol. „Volt olyan, hogy egy hónapon belül felvette a vízügyi igazgatóság a belvíztérképeket, majd a kollégáim kimentek GPS-szel lemérni, hol vannak a belvízfoltok – majdhogynem köszönőviszonyban sem voltak egymással” - mesélte a docens. A víz mozog, az ember pedig segít neki, addig, amíg nem jön akadály. A belvízképződésnek különböző okai vannak, például összegyűlik a felszínen a csapadék. Másik eset, hogy talajvízként feltör, a harmadik típus pedig a Vágás István, a szegedi vízügyi igazgatóság korábbi főmérnöke nevéhez fűződő úgynevezett „sorbanállási” belvíz. Utóbbi érdekes jelenség. A belvizek egy része azért képződik, mert az ember el akarja vezetni olyan időszakban, amikor a gravitáció miatt nem tud elfolyni, át kell szivattyúkkal emelni a töltésen a folyóba, ami pedig tele van. A szivattyúknak azonban van egy kapacitási korlátja. Ha gyorsabban keletkezik a belvíz, mint amit bírnak, akkor a csatornarendszerbe folyamatosan visszatorlódik a víz, és csatornák környékén kezd kiönteni – magyarázta Rakonczai János.

Ha a talaj a hibás

Mindez még azzal is tetőződik, hogy nem mindegy, milyen a talaj, a tömődött a talaj például nem kedvez az elszivárgásnak. Általában mélyedéseknek rosszabb a vízvezető képessége. Ha az eső gyorsabban esik, mint ahogy el tudja nyelni a talaj, akkor a domborzati egyenlőtlenségek révén a mélyedésekben összegyűlik. Ha ezt vissza lehetne vezetni a domboldalra, lehet, hogy ott gyorsabban elfolyna. Másik talajtani példa: a téli időszakokban fagyott a feltalaj. Ilyenkor úgy viselkedik a föld, mint a bedugaszolt palack: abba nem lehet vizet önteni. Másik eset, ha tele a palack: ekkor annyira át van itatódva a talaj, hogy már nem tud több nedvességet befogadni. Nem megfelelő mezőgazdasági művelés hatására kialakulhat 30-40 centiméteres úgynevezett „eketalpréteg”, azaz tömődöttebb talaj nehezíti a víz elnyelését. Vagy olyan ásványok vannak a földben, amik megduzzadva akadályozzák a víz bejutását.

Más perspektívában

Mi a jövő? Egyre jobban híján vagyunk az édesvíznek, és a belvíz is egy értékes vízkészlet – hangsúlyozta Rakonczai János. Hozzátette: 2011-ben még sokan nem örültek, mert komoly károkat okozott a belvíz, de a docens már akkor egy konferencián arról beszélt, hogy még óriási jelentősége lehet annak, hogy pótlódott a talaj vízkészlete. Mint mondta, nem is gondolta, hogy az lesz az évszázad legszárazabb esztendeje – de a pótlódott vízmennyiség miatt nem is volt akkora aszálykár, mint az idén. A természetvédelem is örül a vizes élőhelyek miatt a belvíznek. A következő években már nem belvízvédelemről, hanem belvízgazdálkodásról kell beszélni – véli a földrajztudós. Mint fogalmazott, ezeket a vizeket valamilyen trükkel helyben meg kellene őrizni, illetve elszivárogtatni – ez utóbbi is hasznos ugyanis a felszín alatti vízkészletek növelésére. Nagy kérdés, hogy hol lehet ezeket visszatartani és adott esetben öntözésre felhasználni. Nem szabad ugyanis azt a hibát elkövetni, hogy szikes területen tartjuk vissza és a sziksó beleoldódik, vagy elkezd algásodni – nagy gond lehet a minőségromlás. A belvíz háromféle módon távozhat el a felszínről. A leglátványosabb ugyan az elszivattyúzás, de ez a vízügyi igazgatóság becslései szerint nem teszi ki a belvíz öt százalékát sem. A másik két mód meghatározóbb: elszivárog és elpárolog, azaz a természet oldja meg a nagyobb részét – emelte ki a docens. A kétévente megrendezendő földrajzi konferencia Szeged kezdeményezésére jött létre. A Természetföldrajzi és Geoinformatikai, valamint Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék által szervezett tanácskozáson a természet- és társadalomtudományi oldal is képviselteti magát. Összesen négy szekcióban zajlik a tudományos eszmecsere, melynek fókuszában a belvíz és aszály okozta környezeti problémák, kockázat, konfliktus és kihívás állnak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.