Írjon nekünk
Gazdaságvédelmi akcióterv

Közélet

Partfal-rekonstrukció– a rakpartot is vissza kell adni a szegedieknek + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A partfal belvárosi szakaszának rekonstrukciójáról, a mobil elemek létesítéséről sok szó esik, ám a rakpart rekonstrukciójáról, Szegedhez valóban méltó kialakításáról annál kevesebb. Ez utóbbi témáról tartott előadást Vesmás Péter építész a Szegedi Közéleti Kávéház estjén a SZAB-székházban.

A Tiszát rendszeresen Szeged főutcájaként emlegetjük, közkedvelt találkahely is, ám ha alaposan megnézzük, egyáltalán nem méltó a városhoz. Egyedül áradáskor nevezhetjük szépnek, amikor is a szőke folyó eltakarja a part menti kőhalmokat, a betont s a lépcsősort. Mint ismeretes, a partfal belvárosi szakaszának megerősítésére másfél milliárd forintot nyert az önkormányzat, amit 300 milliós önrésszel egészítenek ki, ám ez nem tartalmazza a rakpart megszépítését.

„Vissza kell adni ezt a gyönyörű Tisza partot az embereknek” – vallja Vesmás Péter. Az Ybl-díjas építész a Tér és Forma teamjével évek óta foglalkozik a folyópart megszépítésével, tanulmánytervüket tavaly nyáron adták le. A nyertes pályázatból a partfal-rekonstrukció megvalósítható, ám a rakpartról mintha elfeledkeztek volna. A munkálatok jelentős bontással is járnak majd, hiszen a Stefánián eltűnik a lépcsősor nagy része, illetve a klinikasoron szivárgórendszert építenek ki. Vesmás Péter portálunknak kifejtette, ehhez a jelentős rombolással is járó beruházáshoz logikus lenne illeszteni a rakpart rekonstrukciójának egyes elemeit, ám jelenleg nincs erre nézve elfogadott terve a városnak.

Jelenlegi küllemét a hetvenes árvíz után nyerte el a partfal, a régi tégla támfalat házgyári panelokkal erősítették meg. A szakember úgy látja, az ártól való félelem hozta magával ezt a kicsit sem tetszetős mérnöki megoldást, ami mindenképpen javításra szorul, hiszen negyven év elteltével már nem szigetel jól. Ráadásul a mértékadó árvízszinthez képest 60 centivel alacsonyabbra építették, ezt a problémát is megoldja majd az árvízvédelmi partfal megerősítése.

A Stefániára tervezett mobil támfal előnyeként az építész kiemelte, hogy azt le lehet bontani, így bárki kedvére csodálhatja a folyót. A lakosoknak és idelátogatóknak ugyanis jelenleg azon a szakaszon egyáltalán nincs közvetlen kapcsolatuk a Tiszával, pedig fontos lenne, hogy az emberek visszakapják a folyópartot.

Teraszokat, rézsűket és rengeteg zöldfelületet álmodtak a rakpartra

A SZAB-székházban rendezett kávéházi esten Szöul és Lyon példáján mutatta be az építész, miként lehet rehabilitálni egy belvárosi vizes szakaszt. Utóbbi helyen egy évig csak a koncepció ismertetése zajlott, Lyonban olyan partot építettek ki, ahol közvetlen kapcsolat van a folyóval, de lehet biciklizni, vagy akár napozni is. Dán és portugál fotókat is mutatott, mindkét országban kávézók települtek a vízhez, kiülős teraszokat alakítottak ki, s szép burkolatokat. Madridban egyenesen a föld alá száműzték az autókat, és legalább hat kilométer hosszan parkok, játszóterek, zöldfelületek váltakoznak.

„Egy biztos, a Tisza-part az embereké, nem pedig az autóké. Ez nagy felhördülést fog kiváltani, ám konszenzusos megoldás lehet, ha hétvégén le lenne zárva az alsó rakpart. Ezt már megszoktuk, hisz vagy árvíz van vagy fesztiválok” – magyarázta. A belvárosban köztudottan nincs elegendő parkolóhely, és egyre kevesebb marad a felújítások végeztével. Erre megoldásként azt találták ki, hogy a klinikasornál zöld sávot alakítanak ki, s egy szinttel lejjebb parkolót építenének egészen a Roosevelt térig, így rejtve el a járműveket a zöld felszín alá.

Gyalogos- és kerékpárhíd is felmerült a tervezés során. Itt nem is kell külföldi példát keresni, hiszen Szolnokon 1 milliárd forintból építettek egyet. Vesmásék tervei szerint az Árvízi emlékmű környékét és a régi vasúti híd tömbjét kötnék össze.

A középkori vár vízi kapcsolatát is érdemes lenne helyreállítani a tervezők szerint, amit négy terasz létesítésével lehet megoldani. A mintegy 800 méter hosszú lépcsősor is felesleges, funkciónélküli, így oda is teraszokat, rézsűket álmodtak. Ha továbbhaladunk, akkor elérünk a hajóállomásig, ami csak akkor szolgálja a tiszai hajóforgalmat, ha minden vízállásnál ki lehet ott kötni. A Felső Tisza partra pedig interaktív kerteket létesítenének.

Ezekre az építészeti megoldásokra azonban egy fillér sem maradt. „A semmiből két dolgot lehet csinálni: vagy különleges világítással dobjuk fel a csupasz falat, vagy befuttatjuk vízhez szokott, nemes növényekkel” – jegyezte meg Vesmás Péter, aki reméli, hogy tanulmánytervük nem csupán egy álom marad. Amíg ugyanis a rakpartot nem rehabilitálja Szeged, addig nem lehet méltó főutcája a városnak.

ARC

31 év után végleg lehúzza a rolót a Mars téri könyvesbódé

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Az utcai könyvárusok felett eljárt az idő – mondta lapunknak Holczer János, a Mars tér ikonikus könyvesbódéjának vezetője, aki vásárlók hiányában kénytelen végleg bezárni a boltot.

Tovább olvasom

Egészség

Negyedik napja nem követelt áldozatot a járvány hazánkban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Viszont öttel emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma.

Tovább olvasom

Közlekedés

Példamutató a magyar–román közös határrendészet működése Csanádpalotán

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A nagy forgalommal együtt elmúlt években nőtt a felfedezett jogsértések száma is. 

Tovább olvasom

Aktuál