Felelősöket keresnek az ELI-projekt csúszásáért

Egy-egy uniós kutatáshoz kapcsolódó nagyobb berendezés felépítése jobb üzlet, mint az olimpia. A tudósaira büszke Magyarország ennek ellenére eljátszotta a debreceni ESS neutronkutató lehetőségét, most pedig a szegedi ELI szuperlézer ügyét blokkolják a „körülmények”. A Heti Válaszból kiderül: a kormány a felelősök megnevezésére készül – bal- és jobboldalról egyaránt - olvasható a lap webes oldalán.

Néhány éve még úgy tűnt, a magyaroknak is érdemes bevésniük az unió új tudományos mozaikszavait. Például az ESFRI-t, amely a földrész versenyképességéért felelő testületet jelöli (European Strategy Forum on Research Infrastructures – Kutatási Berendezések Európai Stratégiai Fóruma). Az ESFRI-ben valójában jövőtervezés folyik: a szervezet ütemterve 44 gigaberuházást tart számon – ezek határozzák majd meg a következő ötven év technológiai irányait. Az ESFRI által jegyzett 44 projekt közül mindössze kettőhöz lehetett volna köze a kelet-európai térségnek: az 1,1 milliárd euró „méretű” ESS-neutronkutatóhoz (European Spallation Source), valamint a háromhelyszínesre (Szeged, Prága, Bukarest) tervezett, 800 millió euró nemzeti és közösségi forrást felemésztő ELI-szuperlézerhez (Extreme Light Infrastructure). Előbbit a svédek vitték el előlünk 2009-ben, a három nemzet koprodukciójában készülő ELI ügyében pedig „nyomasztó” cseh fölény tapasztalható. Prága 2011. elején megkapta az uniós pénzügyi-szakmai jóváhagyást a maga fellegvárához, így odaát máris százfős kutató-mérnök csapat dolgozik a világrengető sikerért. A magyarországi ELI jelenleg ugyanoda tart, ahol a hazai ESS megbukott – a kormány legalábbis augusztus elején két „rejtélyes” közleményben ítélte aggasztó állapotúnak, illetve a 2015-ös céldátumig megvalósíthatatlannak az ELI-projektet. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntése értelmében augusztus 31-ével bezárólag felül kell vizsgálni az ELI-beruházást – hogy még menteni lehessen a menthetőt. Értesüléseink szerint a kormány a felelősök megnevezésére készül, és ez esetben a kabinet nemcsak „az elmúlt nyolc évre” mutat majd vissza, hanem a jobboldal által jelölt ELI-elöljárókat is a szőnyeg szélére állítja.

A Heti Válasz – az ELI-blamázs okait kutatva – öt pontban foglalja össze a legégbekiáltóbb menedzsmenthibákat:

1. 2009 októberében Botka László szegedi polgármester és Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette, hogy a szegedi helyszín „győzött” az ELI „pályázaton”. Az előkészítetlenség azonban ordító: 2011 decemberében az ELI állami projektcége, az ELI-HU Nonprofit Kft. úgy hirdetett közbeszerzést a kutatóközpont megtervezésére, hogy a kiírásba ilyen mondatok is szerepeltek: „Az előre nem definiálható műszaki megoldások miatt az ellenszolgáltatás mértékének csak a nagyságrendje becsülhető, a pontos értéke, illetőleg a pontos tartalmi elemei nem”, illetve „az ajánlatkérőnek nem áll módjában

<...>

a műszaki leírást összeállítani, tekintettel arra, hogy az adott projekt során elkészült talajmechanikai szakvéleményben foglaltak alapján a kivitelezés területén a talaj szerkezetére való tekintettel az alapozási síkok 6-75 méter között változnak”. Ergo a csongrádi löszös talaj a legkevésbé sem tűnik alkalmasnak egy ilyen precíz műszer befogadására. Ezen fejlemények fényében Szeged (a város és az egyetem egyaránt) nem kellő megalapozottsággal „bujtotta fel” a politikát az ELI-ügy támogatására. 2. A Bajnai-kormány 2010. március 5-én határozatban rögzítette, hogy az állam közös vállalatot alapít a

Szabó Gábor

rektor vezette Szegedi Tudományegyetemmel és Szeged önkormányzatával. Az ELI-HU Kft. nevű projektcéget azonban már két nappal korábban, március 3-án létrehozta az egyetem és a város (az állam csak májusban szállt be a bizniszbe). A kormányhatározatot tehát előbb hajtották végre, minthogy az megszületett volna, ami a 2010-es hatalomváltás után eleve gyanakvással töltötte el a Fideszt. 3. Miután az Orbán-kormány kifejezte, hogy folytatná a szuperlézer előkészületi munkáit, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011 novemberében 2,8 milliárd forintot ítélt meg az ELI-HU Kft.-nek. Ám az uniós pénzek esetében kikötés, hogy nem nyújtható támogatás azon vállalkozásnak, melynek saját tőkéje a megelőző üzleti évben negatív volt. Az ELI-HU saját tőkéje 2010-ben mínusz 4,7 millió forintra „rúgott”, így az EU szabálytalan kifizetés miatt megvonhatja az eddigi pénzeket a projektcégtől – vagyis ellehetetlenülhet a tervezés gazdasági alapja. 4. Az ELI-HU javadalmazási szabályzata szerint a kft. vezetőjének személyi alapbére legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke által hazavitt pénz negyede lehetne. Bár Simor András jelenleg már nem nyolcmillió, hanem kétmillió forintot keres, az ELI-HU Kft. mindenkori vezetője esetében – a szabályzattal ellentétesen – maradt az 1,95 milliós szuperfizetés. (Összehasonlításképpen: a bruttó miniszterelnöki bér ennek az összegnek a háromnegyede.) 5. Tavaly novemberben az ELI-HU Kft. megígérte, hogy 2012 januárjában benyújtja a nagyprojekt dokumentációját az Európai Uniónak. Ez az aktus azóta várat magára. A csúszás miatt az ELI-HU tudományos tanácsadó testületének elnökhelyettese, a szakmai berkekben Nobel-díj-esélyesként emlegetett Krausz Ferenc (aki idén állami kitüntetésben is részesült) kilátásba helyezte kivonulását az ELI-projekt mögül. Forrás:

Heti Válasz