Régi könyvek régi füvei a Somogyiban + FOTÓK

„Fűben, fában …” címmel nyílt meg a Somogyi-könyvtár idei régi és ritka könyveiből rendezett tárlata, mely a gyűjtemény művészi növényábrázolásait állítja a középpontba.

Theophrastus

ókori görög filozófus, a „botanika atyja” szerint „a legnemesebb gyógyszerek a növények” – sok más mellett ezt is bizonyítja a

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet

főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője által rendezett kiállítás.

Fügefa az iniciáléban

A tárlatot megnyitó

Fülöp Ferenc

akadémikus, a Gyógyszerésztudományi Kar professzora a úgy fogalmazott, a kiállítás címének folytatása – „Fűben, fában orvosság” – neki szakterülete révén különösen is fontos. A „fás-füves seregszemle” legrégebbi darabja az a 15. századi iniciálé, mely egy könyvkötés háttábláján őrződött meg. A kézirattöredék bibliai jelenetet ábrázol, az alacsony termetű

Zákeus

látható a fügefán, aki azért mászott fel a magasba, hogy láthassa

Jézust

a tömegben. Ez a dokumentum egyik ékes darabja a bibliai növények tematikus blokknak. A 16. század a füveskönyvek virágkora, ezek között találjuk például

Leonhart Fuchs

egyik művét, melyben kézzel színezett fametszeteket láthatunk. Külön tematikus egységet alkotnak az ismeretterjesztést, oktatást szolgáló példányok, az utazók beszámolói, melyek révén például a kínai növény- és állatvilág is feltárul az olvasó előtt. Számba vehetjük az egyes térségek növényvilágát, külön hangsúlyt kaptak az egyetemes növénygyűjtemények, a kertek virágai, a mérgező növények és végül – de nem utolsó sorban – a szegedi érdekességek zárják a gazdag válogatást. Ide tartozik többek között

Csapody Vera

doktori értekezése, melyet 1932-ben védett meg a szegedi egyetemen. A munka különlegessége, hogy annak hét példányát a szerző ki is festette, így színesben csodálhatók a korabeli litográfiák.

Szent-Györgyi paprikája, Fuchs növénytana

No de mi is van a fűben és fában, ami miatt becsüljük őket? Vegyük például a mákot, melyből először 1820-ban izolálták tisztán a morfint, de a növény teáját évezredek óta használják – magyarázta Fülöp Ferenc. Kevesen tudják, hogy emellett a mák tartalmazza még az izomgörcsoldásra használt papaverint, valamint a köhögéscsillapító hatású kodeint is. A professzor a mérgező növényekről elmondta, ma már belőlük is jórészt gyógyszereket készítenek, elég csak például az Atropa belladonnára gondolni, melyből szegedi egyetemi professzor, Issekutz Béla szintetizált először gyógyszert. Szintén lokális kötődése van az atropin térszerkezete megfejtésének, ami Fodor Gábor nevéhez fűződik, aki a szegedi egyetem rektori székében is ült. A professzor arról is beszélt, központi szerepet kap a tárlaton a paprika – mely fizika valójában is megjelenik –, hiszen Szent-Györgyi Albert Nobel-díjátvételének 75-dik évfordulóját ünnepeljük. Egyébként az ominózus növény, amelyből izolálhatta a C-vitamint a neves tudós, vélhetően pritaminpaprika volt – tette hozzá. Azt is talán kevesen tudják, hogy a vitamin mellett a paprika csípősségéért felelős kapszaicin is kinyerhető a növényből, amelynek fájdalomcsillapító hatása is van - mint ez a szintén szegedi kötődésű ifj. Jancsó Miklós kutatásaiból kiderül. Nem véletlen, hogy a kiállítás plakátján is a paprika jelenik meg, méghozzá Leonhart Fuchs 16. századi, párizsi növénytani munkájából. Érdemes a régiek tudására visszatekinteni, és ezekből a könyvekből is meríteni – zárta szavait Fülöp Ferenc.

„Nem mentek állatkertbe!”

A tárlat egyik kitüntetett kötete Oken 19. századi általános természettörténete, melyben nemcsak állatok, hanem növények is helyet kaptak, egy-egy lapján mintegy nyolcvan példány sorakozik. A kötethez egyébként egy Somogyi Károly-anekdota is kapcsolódik, mely Móra FerencSomogyi Károly emlékezete című írásában is olvasható. „Somogyi Károlyt öregebb korában még a rokonai is rideg, zárkózott, zsémbes embernek ismerték <…>. Egyszer az öreg urat meglátogatta a bátyja felesége, apró gyerekeivel együtt. Ebéd után szóba került, hogy az anya kiviszi a gyerekeket az állatkertbe, minden vidéki gyerekálmok paradicsomába. – Az állatkertbe? – dörmögte az öreg úr. – Hát már minek mennétek az állatkertbe? – Hát az állatokat megnézni, Károly bácsi! Tetszik tudni, hogy örül a gyerek az effélének! – Nem mentek az állatkertbe! – vonta össze boszúsan a szemöldökeit az öreg Somogyi. – Mi nézni való van ott? Adok én a gyerekeidnek olyan könyvet, amelyikben ezerszer több állat van, mint abban a híres állatkertben! Azzal előszedte a természethistóriai könyvek közül a kincseket érő Oncken nagy rézmetszetes atlaszát s az álmaik egéből lezuhant szegény kicsi gyerekeknek be kellett érni az igazi, élő oroszlán helyett az Oncken bácsi rézbe metszett oroszlánjával, amelyiknek olyan sanyarodott képe van, mintha gazella helyett spenótot enne.” A kiállítás október 22-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási rendje szerint.