Elvtelen támadások a pulpitusról – avagy mennyit ér Szegeden a helyi védelem?

A nyári szünet előtti utolsó közgyűlésen Szentistványi Istvánt, az LMP képviselőjét megint „megtalálta” az alpolgármester és a polgármester is, a helyi védettséggel kapcsolatban támadták, nem egyszer személyeskedve. A politikussal beszélgettünk a helyi politikai kultúráról és a városvezetés kommunikációs fogásairól.

A helyi természeti értékek védelméről szóló rendeletet tízévente kell felülvizsgálni. Tavaly készült egy terv, amit akkor a közgyűlés nem vett napirendre a felmerült vitás kérdések tisztázásának szükségessége miatt, s elindulhatott a szakma, a város és a civilek közötti párbeszéd a városkép- és környezetvédelmi bizottság koordinálásával, melynek

egyik jelentős állomása volt az a fórum

, ahol széles körben ütköztethették az álláspontjukat a témában érintettek. Egy év elteltével újra közgyűlés elé küldte a rendelettervezetet az illetékes iroda (

Botka László

polgármester egyéni előterjesztéseként).

Szentistványi István

(az említett bizottság LMP-s elnöke) ismét élesen bírálta a dokumentumot, véleménye szerint lényegében semmit sem változott az anyag, megmaradt minden hibája.

A városházi előterjesztést végül nem vették napirendre, tárgyalását szeptemberre halasztották

, ám a városvezetéstől kapott hideget-meleget a politikus. Az MSZP-s polgármester egyenesen azt vágta a fejéhez, hogy az elmúlt egy esztendő alatt semmiféle érdemi javaslatot nem fogalmazott, fogalmaztak meg az ügyben. Vajon mi az igazság?

Természeti védelem a tervezők szájíze szerint?

„Ez az előterjesztés a helyi védettségnek a felülvizsgálata, amit 2001-ben fogadtak el, és tízévente át kell esnie egyfajta revízión. Az volt a problematikus az LMP és több civil szervezet, szakértő számára mindig is, hogy a kezelési tervbe olyan pontokat próbáltak beépíteni, amelyek tovább üresítik ki, lehetetlenítik el a helyi rendeletet, miközben az már most is lehetőséget teremt arra, hogy kiemelt közérdek címén némely beruházás építkezései során eltérjenek a védelmi szabályoktól. A Gutenberg utcai fákat így tudták például kivágni, miközben védett fasorról volt szó. Most lényegében olyan elemekkel bővült tovább a felülvizsgálat során e rendelet, amelyek bármilyen tervezői akaratnak teret adhatnak, szemben a védelmi, értékvédelmi szempontokkal” – mondta el portálunknak Szentistványi István. A képviselő szerint az önkormányzat városrendezési (főépítészi) osztályának és annak kertészeti referense,

Dénes Ágnes

a gondozásában volt és van ez a helyi védettséggel kapcsolatos rendezési terv. „A különböző tervezői érdekek megjelenési helye lett ez az osztály, és bizony látszik, hogy egyfajta 'tervezőbarát környezetvédelem' irányába mozdítanák el a helyi rendeletet. A szándék szerintem az, hogy minél kevesebb ellenállást jelentsen a védelem egy-egy területrendezésnél” – szögezte le a környezetvédelemmel is foglalkozó képviselő. Szentistványi úgy véli, hogy itt már megjelenik az a kettősség, ami gyakran jellemzi a városvezetés kommunikációját bizonyos ügyekben. Míg kifelé azzal lehet dicsekedni, hogy milyen sok területtel bővült a helyei védelem alatt álló terek, fasorok, parkok száma, közben ezt a védelmi hálót úgy próbálják lazítani, hogy egy-egy tervezésnél (beruházásánál) a lehető legkönnyebben lehessen attól eltekinteni, tehát magának a védelemnek az erősségét jelentősen gyengítik.

Solymos László a tilosban biciklizik, majd beszól

„A szakmai fórumok után hármasban, Dénes Ágnes kertészeti referens,

Sz. Fehér Éva

, főépítész (mindketten az iroda munkatársai) és jómagam leültünk többször egyeztetni, végigmentünk egyenként a rendelettervezet pontjain, megtettem a javaslatokat, a fórumok tapasztalatit felhasználva. Amikor rákérdeztem, hogy ezekről a 2-3 órás egyeztetésekről készült-e jegyzőkönyv, azt a választ kaptam, mivel nem számított hivatalos megbeszélésnek, nem” – ismertette a tárgyalási folyamatot az ügyben Szentistványi, hozzátéve, hogy a megbeszélések ellenére ugyanúgy került be a javaslat most június végén, mint egy évvel ezelőtt, mintha semmit sem értek volna a szakmai egyeztető fórum és a képviselő javaslatai. „Ezért én egy módosító indítványt adtam be az előterjesztés mellé, ez szerencsére „el van mentve” a rendszerben, és ebben tételesen fel van tüntetve indoklással együtt az a 9 pont, amin változtatni kell ahhoz, hogy a védettség ne sérüljön. Ez ugyan egyéni indítványként került be, de az egyévnyi szakmai egyeztetések alapján kialakítva, csatolva az anyaghoz azokat a személyes hozzászólásokat is, melyeket a véleményezési szakaszban tettek civilek az előterjesztéssel kapcsolatban a város honlapján” – így a politikus, aki utóbbi folyamathoz hozzáfűzte, hogy bizony komoly fennakadások voltak a kommentelési lehetőség körül is. „Tudták jól a városházán, hogy foglalkozni fogunk a helyi természeti értékek védelméről szóló indítvánnyal. Ezt

Solymos László

alpolgármester párhuzamba állította azzal, hogy épp én védem a zöld területeket, miközben az LMP-kongresszuson a várkertben a füvön navigáltam egy autót, hogy merre menjen. Ez annyiban igaz volt, hogy a padokat elszállító autó a kongresszus végén a füvön keresztül tudta csak elhagyni a területet, én pedig megmutattam a sofőrnek, hogy merre tud a bokrokat elkerülve kijutni. Épp arra kerékpározott Solymos László – megjegyzem, teljesen szabálytalanul a Stefánia járdáján –, és elcsípte ezt a jelenetet. Majd a közgyűlésen előhúzta, miszerint én a zöld övezetek védelméről szónokolok, miközben egy autót 'navigálok' a füvön” – mesélte el a történetet Szentistványi István. Szerinte meglehetősen elvtelen és demagóg támadás volt, hiszen például az újszegedi ligetbe fesztiválok alkalmával évtizedek óta ráengedik tömegével a zöld területre az autókat, kamionokat. „Ha pénz jön be a kasszába, akkor mindent elnéznek. Ekkor nincs zöldterület-védelem” – fűzte hozzá.

Botka László és a Rákosi-éra?

Az LMP-s politikus szerint tisztességtelen támadás volt az is, amit a Fidesz-KDNP-s

Kosik Dénes

ellen intézett Botka László polgármester. „A külső kerületeknek, a településrészi önkormányzatoknak juttatott pluszkeretnél volt vita, ahol cinikusan azt kommunikálta a városvezető, hogy e külső kerületek képviselői olyan pénzeket akarnak lenyúlni, amelyekből birkapörköltet főznek, meg különböző kampányrendezvényeket szerveznek. Szerintem viszont a képviselő tisztessége ebben az esetben nem kérdőjelezhető meg, ezeknek a körzeteknek is szükségük van a forrásokra. Ráadásul érdekes, hogy épp az a Botka László mondja ezt, aki a 'cirkuszt és kenyeret'-logikát nyolc év alatt tökélyre fejlesztette Szeged városában” – emelte ki. Szentistványi István szerint kétféle technikája van az MSZP-nek az LMP-vel szemben. Az egyik az elhallgatás. Lehetőleg személytelen legyen, anonim, arc nélküli az LMP. „Velem kapcsolatban ez úgy működik, hogy bármikor szólalok is meg, arról fotót nem közölnek a helyi napilapban és a város lapjában, ha pedig többen szerepelünk egy-egy sajttájékoztatón, akkor a legkevésbé ismert szereplő neve jelenik meg. A másik fogás, hogy, ha már a tévéközvetítésben felszólalok, akkor azt a mesterségesen generált képet erősítik velem kapcsolatban, hogy felkészületlen, megszállott vagyok, aki nem is ért a témához stb. Tökéletesre fejlesztették a polgármesteri kabinettel ezt a kommunikációs technikát, semmi sincs véletlenül, egyetlen megszólalás, megjelenés vagy épp elhallgatás sem. Ebben a helyi napilap és a Szegedi Tükör a partner. Azt azért tudni kell, hogy ez a fajta kommunikáció már egyik európai államban sem divat. Ha rámegyünk a város honlapjára, onnan mint egy PR-naptárról csak a pozitívumok, az önreklámok dőlnek az arcunkba. Ma már mindenki próbál önkritikus is lenni, problémafeltáró, erről szólnak a nyugati városok honlapjai, internetes megjelenései. Egyre inkább az élő diskurzus a jellemző. Ez a szemlélet, ami Botkáéknál megjelenik, talán a Rákosi-érában volt leginkább jelen, miszerint nincs hiba, megy a fejlődés, az építkezés. Illetve ha mégis felmerül a gond, akkor mutogatnak fölfelé, hiszen ma már nem Botka László pártja kormányoz; 2010 előtt persze nem is volt jellemző a kormányzat hibáztatása a torony alatt...” – így az LMP-s képviselő.

Dobó Csaba – Pintér M. Lajos