Írjon nekünk

ARC

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Találkozás Imrényi Tibor ortodox lelkésszel

Kazinczy utca – talán nem is sejti a kedves Olvasó, hogy a házak között egy lakóépületben még 1941-ben kialakított kis ortodox templom bújik meg csendesen, a szegedi vagy Szegedre betérő görögkeleti hívek lelki otthona. A szegedi Szent György ortodox egyházközség parochus lelkészével, Imrényi Tiborral beszélgettünk.

– Ha máshonnan nem, a történelemből mindenkinek lehet némi ismerete az ortodox kereszténységről. Mik a legfontosabb különbségek, amelyek a nyugati kereszténységtől megkülönböztetik?

– Itt, Magyarországon az ortodox keresztények kisebbségben élnek. Ha átlépjük a határt délre Románia vagy Szerbia felé, majd továbbmegyünk Bulgáriába és Görögországba, már megváltozik a helyzet. Ott a katolikusok vagy a protestánsok élik meg a kisebbségi létet. Éppen ezért tudjuk az ő helyzetüket is megérteni, és átélni. A kérdésére válaszolva, az első gondolat legyen az egységé: nekünk, keresztényeknek, a saját egyházi közösségünk szolgálata és ápolása mellett a testvéri egységre is törekednünk kell, hiszen tudjuk, hogyan imádkozott az Úr Jézus utolsó földi óráiban: „Mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem” (Jn 17,21).
Az ortodoxia és a nyugati kereszténység közötti különbség leginkább az egyházszervezetben látható. Nyugaton, Róma vezetésével központosítás jött létre, míg a Kelet „lazább”, decentralizált maradt.

– Nyilván van eltérés a hittételek között is.

– Az ortodoxia az első, közösnek mondható keresztény évezred teológiáját vallja. Eszerint a római apostoli szék, bár a kezdetektől fogva megkülönböztetett, elöljáró hely illette meg a helyi egyházak között, nem rendelkezett egyetemes, az egész keresztény világra kiterjedő joghatósággal. A kereszténység keleti felében ugyanis számos apostoli alapítású szék volt. Gondoljunk Antiókhiára, a mai Damaszkuszra, ahol a keresztények mindmáig Péter apostolt tartják az első főpapnak. Vagy magára Jeruzsálemre, ahol kezdetben a tizenkét apostol egyszerre működött. A későbbi századok során Róma megerősödő vezető szerepe már meghatározó különbség lett. A másik különbség, hogy a Nicea-konstantinápolyi Hitvallást mindmáig az első két egyetemes zsinaton elfogadott formában mondjuk.

– Gyakran szinonimaként használják az „ortodox”, „görögkeleti” vagy „pravoszláv” egyház kifejezéseket. Valóban azok?

– Ami az elnevezéseket illeti, a „görögkeleti”, „ortodox”, „pravoszláv” ugyanazt az Egyházat és ugyanazt a Hitvallást jelöli. Az első pusztán egy történelmi ragadványnév. Az „ortodox” kifejezés azt jelenti, hogy „igaz-hívő” keresztény, a „pravoszláv” pedig hasonló hozzá: nem a „szlávokra”, hanem az Istent „igaz módon dicsőítőkre” utal – természetesen célunk, hogy ne csupán így dicsőítsük Istent, hanem mindnyájan igaz életre is törekedjünk!

Kicsiny Kárpát-medence a Kazinczy utcában

– Kérem, mutassa be a szegedi ortodox közösséget, hány főt számlál, milyen alkalmaik vannak?

– Szegeden három ortodox egyházközség van: a legkorábban alapított szerb, az I. világháború után megalakult magyar és a fiatal román. Mindhárom egyházközségbe járnak más nemzetiségű hívők is. A mi közösségünk a magyar alapítású Szent György Nagyvértanú Egyházközség. Templomunk a Kazinczy utca 7. szám alatt van, ahová magyarokon kívül Szegeden honos oroszok, ukránok, egy-egy finn vagy amerikai hívő és nagyobb ünnepeken az itt tanuló görög és ciprusi diákok járnak. Ez itt, lehetne mondani, egy kicsiny, többnyelvű „Kárpát-medence”, vagy ennél is tágabb kör, ahol minden hívő, vagy a be-betérő érdeklődő látogató otthon érezheti magát. A liturgia bizonyos részei, imák, énekek mindig többnyelvűek. Ez a többnyelvűség nagy ünnepeken még nagyobb hangsúlyt kap. Minden vasárnap tíz órakor és minden vasárnapra vagy hétköznapra eső ünnepen szent liturgiát (misét) tartunk. A vasárnapok és ünnepek előestéjén pedig esti istentiszteletet, mivel a „liturgikus nap”, ősi hagyomány szerint, mindig az előző estével kezdődik.

– Milyen feladatot jelent a hívek látogatása, hívogatása?

– Egy személyes történettel tudnék válaszolnia kérdésére. Régen, még a diktatúra éveiben történt. Fiatal lelkész voltam, és olyan családokat kerestem fel, akiknek a tagjai annakidején a mi templomunkban voltak megkeresztelve. Az egyik háznál, szép udvariasan invitáltam a család tagjait a templomba, amikor a fiatalasszony egyszer csak közbeszólt: „Ez a rendszer ad nekünk kenyeret, ehhez kell nekünk húzni!” Döbbenten álltam, és elgondolkoztam: ”És a lelkének ugyan kiad kenyeret?”
Egyedül a jó Istennek tartozunk hálával mind a testi, mind pedig a lelki kenyérért. Azért, hogy életünkkel, munkánkkal dicsérhetjük és szolgálhatjuk Őt, és csillapíthatjuk az Őt keresők lelki éhségét, amelyet az Úr Jézus ezekkel a szavakkal fejezett ki: „Nemcsak kenyérrel él az ember…” (Mt 4,4).

Együtt szeretetben és igazságban

– Mennyire keresik az együttműködési lehetőségeket, ökumenikus alkalmakat más keresztény felekezetekkel?

– Szegeden eleven a kapcsolat közöttünk. Minden hónapban találkozunk ökumenikus lelkészi értekezleten, amelyre minden, Szegeden élő „történelmi” keresztény egyházközség lelkésze meghívást kap. Ezek valódi testvéri együttlétek, szentírásolvasással, a hozzá kapcsolódó magyarázattal és ennek megbeszélésével. Ezt követően pasztorális tapasztalatokat, programokat is megvitatunk.
A januári „egységhétnek” kiemelt helye van az együttműködésben. Ekkor a szegedi keresztények vasárnaptól vasárnapig, a hét minden egyes napján egy-egy nagyobb befogadó képességű templomban gyűlnek össze a „vendég igehirdető” meghallgatására, istentiszteletre, éneklésre. De az év folyamán más alkalmak is vannak közös templomi összejövetelek tartására. Továbbá az utóbbi években rendszeressé vált a Lelkészkörök Országos Találkozójának a megszervezése, amely ebben az évben május 24-én éppen Szegeden lesz. Igen jó alkalmak ezek az ismerkedésre, a „szeretetben és igazságban” való őszinte együttlétre.

– A legutóbbi, 2009. évi orosz pátriárkaválasztáson küldöttként részt vett, szavazati joggal. Hogyan zajlik le egy ilyen esemény?

– Helyi zsinat keretében, amelyen a főpapság és az alsópapság, a szerzetesség, valamint a világiak megfelelő arányban képviselik az egyházat. A Magyar Ortodox Egyházmegyéből is választottak három, egy-egy papi, szerzetesi és világi küldöttet a zsinatra. Ennek legfőbb eseménye, „Moszkva és egész Rusz” új pátriárkájának a megválasztása volt, több jelölt közül és titkosan. Minden egyes küldött egyforma értékű szavazattal vett részt a választásban.
Itt feltétlenül ki kell térni két, gyakori félreértésre. Az egyik, hogy a moszkvai pátriárka nem „minden oroszok pátriárkája”, hanem „egész Ruszé”. Azaz egy igen kiterjedt történelmi területnek, és az azon élő legkülönfélébb népeknek, és nem egyetlen népnek a pátriárkája! A másik, hogy a moszkvai pátriárka, jóllehet vitathatatlanul a legnépesebb helyi egyháznak a feje, csupán az ötödik a helyi pátriárkák hagyományos tiszteletbeli sorrendjében. Az „első az egyenlők között” – az úgynevezett „primus inter pares” – a konstantinápolyi pátriárka.

Nyelvész-lelkész

NÉVJEGY

Imrényi Tibor ortodox lelkész (1945) 1969-ben szerzett olasz–spanyol tanári végzettséget az ELTÉ-n, 1977-ben ortodox teológiából szerzett diplomát a Szentpétervári Teológiai Akadémián, majd 1984-ben az eperjesi Ortodox Teológiai Fakultáson doktori fokozatot. 1980-ig Szentesen és Szegeden szolgált, majd 1980-tól a szegedi Szent György Nagyvértanú ortodox templom parochusa lett. Fő feladatai: lelkészi szolgálat az egyházközségben, hitoktatás Szegeden és Budapesten. Emellett egyházi kiadványokat készít, előadások tart, fordít, szerkesztői és kiadói munkát végez. 1990-től szerkeszti az MTV magyar nyelvű ortodox műsorait, a szimandron.hu ortodox portál lelkészi rovatának vezetője. 2003-tól az Odigitria Kiadó főszerkesztője. Családos, felesége, Anna ny. orvosi könyvtáros, kezdetektől a kántori szolgálatot is ellátja. Két gyermekük, Dávid és Zsófia, a bizánci énekhagyomány autentikus, művészi szintű tolmácsolói.

– Korábban a Szegedi Tudományegyetemen tanárként is dolgozott, illetve publikáló szerzőként is számon tartják.

– Már nem vagyok gyakorló tanár, legalábbis az egyetemen nem. 1989-től 1995-ig tanítottam a BTK Hispanisztika Tanszékén spanyol nyelvet és nyelvészetet. Ennek egyik gyümölcse volt egy 1997-ben megjelent egyetemi felvételi előkészítő nyelvkönyv. Közben 1992-ben, majd 2004-ben az SZTE Szláv Intézetében tartottam féléves kurzusokat „Az ortodox kereszténység története”, illetve „Bevezetés a keleti kereszténységbe” címmel. 2000-től a Vallástudományi Tanszék oktatója voltam, ahol „Keresztény szövegek olvasását” tanítottam. A megjelent munkák, amelyeket említett, főleg a kereszténységhez kötődnek, hiszen hivatásom szerint elsősorban szolgálattal és tanítással megbízott lelkész vagyok. De a nyelvészethez sem lettem hűtlen. Most is nagy hasznát veszem. Fegyelemre szorít és igényességre, amikor egy-egy írást, kiadványt vagy fordítást kell elkészíteni a huszadik századi ortodox teológiával, lelkiséggel kapcsolatban.

– Szerkesztőként az Odigitria Könyvek kiadásában is közreműködik. Mi a célja a sorozatnak?

– 2001-ben jött létre egyházi könyvkiadónk, az „Odigitria”, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye segítségével. Ez számunkra egy szellemi műhely, amely új könyvsorozatot indított el „Odigitria Könyvek” címmel. A sorozat feladata az ortodox kereszténység teológiájának, lelkiségének, vallási költészetének, művészetének a bemutatása magyar nyelven. Ezek olyan, eddigi hiányt, űrt betöltő könyvek, amelyek jórészt ismeretlen keresztény világba kalauzolják el az olvasót. Ez folyamatos munkát jelent – és a munkával járó örömet. Úgy látom, nemcsak számunkra, szerkesztők számára, hanem sok magyar olvasó számára is a határokon innen és túl… Ebben az évben a tizedik könyvünk jelenik meg a már említett sorozatban. A kiadói munkában kezdetben az Osiris, később az Akadémiai Kiadó volt a segítségünkre, most pedig a Jel Kiadó. A könyvek keresettek, hiszen magyarul eddig hozzáférhetetlen volt az ortodox lelkiségnek, teológiának az a kincsestára, amely most az olvasó elé tárul. A könyvek iránti igény lelkesít bennünket újabb vállalkozásokra.

Kommentek

ARC

Kiss-Rigó: A demokrácia vélt bajnokai csak a nihilizmus diktatúráját építik

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Szeged-csanádi Egyházmegye püspöke szerint húsvétkor azt ünnepeljük, hogy megtörtént a teljes és tökéletes kiengesztelődés Isten és az emberiség között.

Tovább olvasom

ARC

Egy cseppnyi Toszkána a Mátyás téren

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Hunyadi Anna egy éve nyitotta meg a Szia nevű mobil kávézóját az alsóvárosi Mátyás téren.

Tovább olvasom

ARC

Londonból járt haza edzést tartani a SZOTE kupagyőztes trénere

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Beke Krisztián, a szegedi orvostanhallgatók csapatának edzője nyolc héten keresztül ingázott London és Szeged között azért, hogy megfelelően felkészítse együttesét a rangos tornára.

Tovább olvasom

Aktuál