Hende: A válság sújtotta Európában most még fontosabb a hazafiság

A válság sújtotta Európában különösen fontos a hazafiság szerepe, el kell gondolkodni arról, mennyire vagyunk készek tenni egymásért, és megvédeni a közös értékeket - jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter szombaton Budapesten, a Hazafiság az EU-ban című tanácskozáson. Balog Zoltán református lelkész, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kisebbség és a többség kultúrája kölcsönösen inspirálja és gazdagítja egymást.

A Német Diplomások Egyesületének rendezésében tartott tanácskozáson

Hende Csaba

azt mondta, Európának közös a történelme és az identitása, minden nemzetét erős gyökerek kötik a kereszténységhez. A tárcavezető hangsúlyozta, Európa elképzelhetetlen a szabadság, a nemzetek, a kisebbségek és az egyének szabadsága, a diktatúra minden formájának elutasítása nélkül. A hazafiság a szabadságon alapul, és soha nem lehet kirekesztő – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a patriotizmus, az összetartozás érzése a történelem során sokat segített a nemzeteknek, a magyaroknak is abban, hogy reménytelen helyzeteken sikerüljön felülkerekedniük vagy nagy vereségek után az újrakezdéssel próbálkozniuk. Napjainkban nagyon gyorsan keletkeznek új kihívások – példaként említette az arab tavaszt, a fukusimai nukleáris katasztrófát és a kiberteret, „a hadviselés új színterét”. A honvédelem szorosan kapcsolódik a közösségi kölcsönös kötelezettségvállaláshoz, biztonságpolitikáját az Európai Unió egyre szélesebb bázisra helyezi – mondta a miniszter.

Balog Zoltán

felszólalásában

Szent István

királynak fiához,

Imre

herceghez intézett intelmeit idézve a tolerancia fontosságát hangsúlyozta. Arról beszélt, hogy a kisebbség és a többség kultúrája kölcsönösen inspirálja és gazdagítja egymást. A Duna térsége az identitások szempontjából olvasztótégelynek tekinthető – mondta, és a kettős identitással kapcsolatban kulcskérdésnek nevezte, hogy azt erősségnek vagy gyengeségnek tekintjük. Véleménye szerint a szélsőséges nézetek megsemmisítik a pozitív kettős identitást. A „szélsőséges liberalizmus” a magyarországi romákat például arra biztatja, vállalják, hogy ők mások, és harcoljanak a jogaikért. A szélsőséges nacionalizmus pedig azt állítja, hogy a romák nem magyarok, miközben ötszáz éve itt élnek – fejtette ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Az államtitkár kijelentette, azért küzd, hogy a nemzeti alaptanterv része legyen az etnikai kisebbségek múltjának, kultúrájának oktatása. Kiemelte azt is, hogy az új alaptörvény úgy fogalmaz, a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők – ennek, mint mondta, nemcsak papíron, hanem a valóságban is így kell lennie.

Michael Zimmermann

budapesti osztrák nagykövet aktuálisnak, európai jelentőségűnek nevezte a hazafiságot, mint mondta, a kultúrák "fontos pozitív eleme", de mindenképpen el kell határolni a nacionalizmustól és a sovinizmustól. A XXI. századi patriotizmus nem hivatkozhat a XIX. századira – jegyezte meg. A nemzeti identitás és az európai identitás nem ellentétes egymással, egyik kiegészíti a másikat. Pozitív formájában a hazafiság összekötheti a nemzeteket, kiemelve az emberi jogok, az emberi méltóság, a jogállamiság jelentőségét, és a totalitarizmus elutasítását – mutatott rá az osztrák diplomata.

Hans Kaiser

, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletvezetője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a patriotizmus kibontakozása az EU-ban nagyon aktuális téma. Emlékeztetett, hogy a múlt miatt hazájában, Németországban, ez „kicsit kényes” kérdés. Az Európai Unió rá van utalva az erős tagállamokra, és a hazafiságot nemcsak el kell viselnie, hanem éppenséggel szüksége van rá, az országok tapasztalata, saját identitása közös érték – mondta, hozzátéve, a ráutaltság ugyanakkor kölcsönös. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Európának szüksége van Magyarországra, Magyarországnak szüksége van Európára.” Az irodavezető hangsúlyozta, fontos, hogy az egykori keleti blokk országai „felfedezzék” a saját történelmüket, ezt az EU-nak meg kell értenie. „Hihetetlen a sokszínűség Európában” – mondta Hans Kaiser -, de csak akkor fordíthatjuk a hasznunkra, ha tudomásul vesszük a sajátosságokat is.