Egyetem

A gomba gombája és az agyi erek őrzői + FOTÓK

A gomba gombája és az agyi erek őrzői + FOTÓK

2012. március 29., csütörtök
A gomba gombája és az agyi erek őrzői + FOTÓK

Megvannak az idei Sófi-ösztöndíjas biológushallgatók

Kilencedik alkalommal rendezte meg az SZTE Tehetségpont keretében működő Sófi-alapítvány biológus ösztöndíj-konferenciáját, melyen a kutatásban kiemelkedő eredményeket elért hallgatók mérhették össze tudásukat.

A Tehetségpontos konferenciára idén 12 nevezés érkezett. A doktori iskola kategóriában kilenc pályázó mérkőzött meg egymással. A mezőny erősségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hallgatók összesített impaktfaktora 81,66 volt. Legutóbb 2009-ben voltak ilyen kaliberű előadók a konferencián – igen nehéz dolga volt a kuratóriumnak, kiválóbbnál kiválóbb munkák születtek – tájékoztatta portálunkat

Sófi József

, az alapítvány létrehozója, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagja. Az idei 12 pályázó témáját tekintve a „sláger” a vér-agy gát vizsgálatával foglalkozó kutatások voltak, de erős volt a mikrobiológiai vonal is, a gombák is számos fiatalt érdekelnek. Sófi József azt is hozzátette: a mesterképzés kategóriában is igen magas színvonalú előadásokat hallhattak.

Jön az életpályadíj!

Idén két serleget is szorongathattak a kategóriák győztesei, hiszen nem fért már több név az eredeti kupa talpazatára, így újat kezdtek a szervezők. Kovács Kornél, a Biotechnológiai Tanszék vezetője, a biológuspályázatokat elbíráló kuratórium elnöke a díjátadón elmondta: szépen kimunkált, jó tudományos előadásokat tartottak a pályázók. Bár idén az MSc-kategóriában csak három hallgató indult, az ő prezentációk vetekedtek doktorandusz társaikéval. A kuratórium elnöke arról is beszélt, hogy a Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány hamarosan egy teljesen új elismeréssel is segíteni szeretné a fiatalokat: az egymilliós forintos életpályadíjat azon diplomások pályázhatják majd, akik legalább indulóként részt vettek egy Sófi-ösztöndíjkonferencián, és még nem töltötték be a 49-dik évüket. Az egyszer elnyerhető díj arra motiválja a kutatókat, hogy folytassák eredményes munkájukat. A biológus mesterképzés kategória győztese Czifra Dorina, második helyen Majoros Hajnalka, harmadikként pedig Nyúl-Tóth Ádám végzett. A biológia doktori iskola kategóriában Tóth Andrea érdemelte ki az elsőnek járó vándorserleget, őt követte Tengölics Roland, harmadik pedig Balogh Dávid. Az első helyezettek témavezetői idén is Ferenczy Lajos-emlékdíjat (mesterképzés), illetve Farkas Tibor-emlékdíjat (doktori iskola) vehettek át: Kredics László és Hatvani Lóránt, valamint Deli Mária.

Penészes gombák ellen küzd

Czifra Dorina MSc második évfolyamos molekuláris biológus, mikrobiológus és immunológiai szakirányon, a Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszékén végez kutatómunkát Kredics László egyetemi adjunktus és Hatvani Lóránt tudományos munkatárs témavezetésével. Dorina a termesztett gombák zöldpenészes megbetegedésével foglalkozik, a trichodermával, melyet a csiperkén, illetve a laskagombán vizsgált. Ez a penész eldeformálja a termőtestet, és így a mezőgazdaságban jelentős károkat okoz. A trichoderma 1985-ben, Észak-Írországban pusztított először, azóta végigfertőzte az összes kontinenst. A hallgató azt vizsgálta, hogy a trichodermatörzsek milyen hőmérsékleten, milyen pH-értékeken, milyen nedvesség, illetve páratartalom mellett nőnek jobban, illetve kevésbé. Az a cél, hogy találjanak olyan termesztési körülményt, hogy az étkezésre szánt gombának még jó legyen, de a trichodermának már ne – magyarázta Dorina. Eddig az derült ki, hogy a zöldpenész rendkívül szívós, minden hőmérséklet- és pH-értéken képes nőni, ezért más megoldást kell találni. A végzős hallgató jövőre ebben a témában szeretne doktori tanulmányokat folytatni.

Hogy a betegség ne menjen az agyunkra…

A doktoranduszbajnok Tóth Andrea harmadéves PhD-hallgató az Általános Orvostudományi Kar Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Idegtudományok programjában, munkáját az SZBK-ban végzi immár hét éve Deli Mária tudományos főmunkatárs vezetésével. Deli Mária egyébként három éven belül immár Walter Fruzsina után a második Sófi-ösztöndíjast adja az egyetemnek, így kétszer is átvehette a legjobb témavezetőnek járó díjat. Andrea röviden a metabolikus szindróma és az azzal kapcsolatban álló betegségekben fellépő idegrendszeri leépülés ellen próbál harcolni az agyi erek védelmével. Most nézzük sorba! A metabolikus szindróma tünetegyüttes több kóros állapot, mint a túlsúly, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és vércukorszint együttes fennállását jelenti, melyek idővel szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez vagy inzulinrezisztenciához vezethetnek. A legújabb kísérleti eredmények szerint a betegség nemcsak a perifériás érrendszerben jár szövődményekkel, hanem károsítja az agyi ereket is, így gyakrabban alakulhat ki agyvérzés, és nagyobb az esély az Alzheimer-kórra is, amiért a betegek vérében kimutatott megemelkedett szintű metilglioxál nevű anyag tehető felelőssé, mely a normál anyagcsere felborulásakor túltermelődik – magyarázta portálunknak Tóth Andrea. Ez ugyanis „elrontja” a szervezetben normálisan működő fehérjéket, melyek ezután nem tudják ellátni a funkciójukat. Mindez pedig az erek károsítása mellett idegrendszeri komplikációkat is okoz, összefüggésben áll a felgyorsult szellemi leépüléssel. „Mi az agyi erekkel foglalkozunk, ezért arra koncentráltunk, hogy ezeket, illetve rajtuk keresztül az idegrendszert miként lehetne megvédeni” – összegzett a doktorandusz. A védőanyagok tesztelésekor hatásosnak bizonyult a szakirodalomban is emlegetett aminoguanidin, továbbá a C-vitamin, illetve az E-vitamin alkotója, a γ-tokoferol, az A-vitamin előanyaga, az all-transzretinal. Andrea most szeretné lezárni a kísérleteit, és ezekből megírni a disszertációját.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.