Kortárs íróparádét hoz a Márai-program Csongrád megyébe

Magyar könyvek tavasza és könyvhét – házhoz szállított szerzők, író-olvasó találkozók. A szegedi Somogyi-könyvtár partnerintézményeivel a Márai-listára beválasztott könyvek olvasókkal való megismertetését tűzi ki célul szerte a megyében. A szerzők beszélgetőtársává a szintén íróként is fellépő Szilasi László irodalomtörténész szegődik, aki március 14-én József Attila-díjat kapott.

A könyvtár három korábbi sikeres rendezvényének továbbépítését valósítja meg a Márai-program keretében. Március 15. és május 5. között rendezik meg a Magyar Könyvek Tavaszát könyvbemutatókkal és író-olvasó találkozókkal szerte Csongrád megyében. „Nagy ünnep lesz a megyei partnereknél” – tájékoztatott

Andóczi Balogh Éva

, a Somogyi-könyvtár PR-munkatársa.

Makón indul a „turné”

Az író-olvasó találkozók sora március 22-én 18 órakor a makói József Attila Városi Könyvtár olvasótermében két József Attila-díjas íróval indul:

Grecsó Krisztiánnal Szilasi László

beszélget. Május 15. és 30. között folytatódik az „Egy város – egy könyv” című olvasásnépszerűsítő programsorozat, melynek célja, hogy minél többen ismerjék meg a „város könyvét”, ami idén a Csongrád megyei születésű Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című, 2010-es regénye. Az esemény a tervek szerint Szeged Napjához is kapcsolódik majd dedikálással és rendhagyó író-olvasó találkozóval. A Somogyi-könyvtár négy évvel ezelőtt kapta meg az önkormányzattól az Ünnepi Könyvhét szervezésének feladatát. Június 1-től 15-ig a könyves kavalkád szegedi programjára húsz helyszínen, több mint nyolcvan rendezvénnyel várják majd az érdeklődőket. A könyvárusok sátrai között idén is dedikálások, beszélgetések, zenei előadások sokasága csábítja a kultúra szerelmeseit a könyvünnepre.

Olvasókat teremteni

„Komplett csomagot kapnak az olvasók, a Somogyi-könyvtárosok átfogó szervezésében: országosan ismert írók jönnek Szegedre és környékére, valamint szegedi írók is megmutatják magukat a kistelepüléseken” – így összegezte a programkínálatot Szilasi László író, irodalomtörténész, a Régi Magyar Irodalmi Tanszék oktatója. „A kezdeményezés azért is nagyon jó, mert Szegedre még csak le szoktak jutni ilyen kaliberű írók, de kisebb településekre ritkábban. Külön örülünk annak, hogy gimnáziumokba is elvisszük a kortárs irodalmat” – tette hozzá. Az író-olvasó találkozókon az életművet mutatják be, végigmenve az adott szerző legfontosabb könyvein. „Próbálunk olvasókat teremteni, illetve fanatizálni az olvasókat a kortárs irodalom vásárlására” – így Szilasi. A Somogyi-könyvtárban 2010 óta működik a Házhoz megy a könyv személyre szabott szolgáltatás, melynek során az idősek, a mozgásukban tartósan vagy átmenetileg korlátozottak számára öthetente egyszer ingyenesen házhoz szállítják az általuk kiválasztott könyveket, folyóiratokat, valamint a kiadói katalógusokat, hogy az újdonságokról is tájékozódhassanak a lakásukhoz kötött olvasók. Most nem csak a könyv, hanem a szerző is házhoz megy, ami médiaszempontból is jó programnak ígérkezik.

„Ki látott engem...?”

Szilasi László portálunknak úgy fogalmazott, az ismertség, népszerűség tekintetében döntően belterjesség uralkodik a szakmában: sok olyan szerző van, akiről az írók ugyan tudják, hogy nagyon jó, de vagy nem jut el a közönséghez, vagy nehezebben olvasható szövegeket vet papírra, így azokat bizonyos felkészültség nélkül nem nagyon lehet élvezni, bár ez az utóbbi időben változik. „Úgy vélem, hogy az író-olvasó találkozókra kerülő szerzők szövegei, mint Grecsó,

Darvasi, Závada

– ebben a sorrendben – teljesen érthetőek, Grecsóhoz nem szükséges a bölcsész-filológus intertextuális felkészültsége, ami nélkül mondjuk

Esterházy Péter

megközelíthetetlen – ezzel együtt mégis ő a legismertebb író” – magyarázta az irodalomtörténész. Ugyanakkor Szilasi arról is beszélt, könyve utógondozása során vidéki felolvasóesteken ő maga nagyon jó tapasztalatokat is szerzett, a Magvető legjelesebb kortárs szerzőit az értelmiségiek a település méretétől függetlenül ismerik. „Nagyon heroikus dolog, amit egy kistelepülésen a könyvtárosok végeznek az olvasásnépszerűsítésért” – teszi hozzá az író. Nyilvánvaló, hogy a kortárs műveket sokkal jobban kellene menedzselni, ugyanakkor látni kell azt is, hogy az egész könyves iparból fogy a pénz, és amikor nem jut valamire, érthető, hogy a marketingköltségeket csökkentik, hiszen olvasószerkesztőket, illusztrátorokat, kiadványszerkesztőket kell elsősorban megfizetni. Bizonyos értelemben a Magvető ezen a területen is a legjobb, azért igyekszik oda sok szerző, mert ott a könyveknek komoly utógondozás is folyik – tudtuk meg Szilasi Lászlótól.

Megmondóemberek

Szilasi szerint politikai okokból, a politikai költészetről kialakult vita miatt is tapasztalható, hogy az utóbbi egy-másfél évben megnövekedett az irodalom presztízse, és többet várnak az íróktól, mint eddig. Ott még nem tartunk, hogy politikailag érzékeny szövegek születnének, vagy ezt várná el a közönség. Inkább azt, hogy az író egy kicsit legyen „megmondóember” is – mondta szkeptikusan Szilasi László. Grecsó tévékritikái az Élet és Irodalomban, Esterházy némely megnyilvánulása, vagy az a gesztus, hogy Závada és

Parti-Nagy

betiltotta szövegei olvasását a Kossuth Rádióban – ezek kemény politikai állásfoglalást is tartalmaznak – sorolta. Persze voltak olyan korszakai a magyar irodalomnak, amikor politikailag-szociológiailag érzékeny szövegek fejtettek ki hatást – nem véletlen, hogy a

Móricz Zsigmond

életmű reneszánszát éljük – fejtegette Szilasi.

Ezért olvassuk…

A bölcsésztudomány térvesztése révén ma már a kortárs irodalmi szövegek legitimitása sem egyértelmű. Szilasi elmondta, az egyetemeket ért átalakító és karcsúsító intézkedések kapcsán konzervatív kritikákat is olvasott, melyek szerint a demokrácia letéteményese nem pusztán a jogrendszer, hanem azok az emberek, akik a berendezkedésen belül pozíciókban vannak. Az egyetemek, különösképpen a bölcsészkarok olyan értelmiségieket hivatottak kinevelni, akik becsületes polgárokként szolgálják a demokráciát, ha hatalomra kerülnek. Ebbe a trendbe pedig abszolút beleilleszkedik a kortárs szövegek olvasása. A nevelődés fontos eleme, hogy olyan szövegeket is olvassunk, amelyek vagy a jelenre reflektálnak, vagy kortárs nézőpontból tárgyalnak valamit. Becsületesebb politikusok és vezetők keletkeznek egy olyan országban, ahol olvasnak kortárs szerzőket – véli Szilasi. Arról nem is beszélve, hogy ezek kínálnak mindig nézőpontot ahhoz is, hogy miként bánjunk a régi szövegekkel, a kulturális nevelés eszközeként hagyománymegőrző funkciót töltenek be. A Fehér Bélától nemrég megjelent Kossuthkifli például jól olvasható, történelmi kalandregény, ami Jókai Mórt újra az érdeklődés középpontjába helyezheti.

A Himnusz bölcsője

Március 14-én Szilasi László József Attila-díjat vehetett át irodalomtörténész és esszéista tevékenységért. A szerző portálunknak elmondta, azért is fogadta szívesen ezt az elismerést, mert erre az írószervezetek jelölnek, így úgy érzi, az íróktól kapta a díjat. „Ha az irodalomtörténészi tevékenységemre is odafigyelnek, annak nagyon örülök” – tette hozzá mosolyogva Szilasi, aki egyébként elismeri, hogy egyetemi tevékenysége nehezebben propagálható. Jóllehet, egyáltalán nem érdektelen. „Ha kérdeznek, szívesen beszélek róla. 16-17. századi költészettörténettel foglalkozom, ami egy rendkívül fontos ügy, hiszen a Himnusz és a Szózat, a klasszikus 19. századi irodalom alapgondolatai ide, elsősorban a 17. századba nyúlnak vissza” – magyarázta az irodalomtörténész.

Kölcseynek

nemzeti fohászunk megírásakor vélhetően többek között egy Rimay János-vers csengett a fülében, amiről azt hitte,

Balassi

írta… Sőt, Szilasi kutatási területe „konkrét nemzetgazdasági hasznossága” mellett is tud érvelni, mert ebben az időszakban leleddzenek a gyökerei annak a nemzeteszmének, ami ma ezt az országot többé-kevésbé összetartja. „Most az összes ismert 17. századi vers nagy adatbázisát építjük, hogy a netes felület segítségével elevenebbé és kezelhetőbbé tegyük őket” – fejtegette Szilasi. Ennek keretében mintegy 15 ezer költemény és azok változatai válnak közvetlenül hozzáférhető, kereshetővé, másfelől értelmező típusú kérdésekre és válaszokra bukkanhat majd az erre böngésző.