Vélemény

Vélemény: A felfordult világ

Vélemény:  A felfordult világ

2012. február 24., péntek
Vélemény:  A felfordult világ

Ma is van disznóvágás, farsangi bál és fánk, busójárás, helyi karneválok sokasága, de ezzel párhuzamosan itt van velünk az egzaltált világ, amely ránk telepedett, s akármennyire szeretnénk lerázni magunkról a hatását, gyakran kényszerű, áldásnak semmiképpen sem mondható hozadékait – vele kell élnünk.

Nagy érdeklődéssel és kedvvel forgatom a régi újságokat, meg természetesen a könyveket is, amelyek egy bizonyos kornak az életviteléről, népszokásairól, hagyományairól szólnak. Szeretem a böngészni a megsárgult lapokon a híreket, tudósításokat, könnyed riportokat egy-egy környezet korabeli történéseiről, akkoron problémának tűnő eseményeiről és az őket ért boldogságról (hihetetlen, de korábban ilyen is volt…). Nos, kiváltképpen az 1800-as évek bővelkednek ilyen információkban, de még a múlt század harmincas éveiben is olvashatunk szívet melengető írásokat. Jókai Mór például 1858-ban írt Felfordult világ című regényében – az Egy farsang az Alföldön című fejezetben - frappánsan és a képzeletet megmozgatóan ábrázolja az akkori farsangot, annak minden szegmensével, hangulatos báli képeivel, a Szinérváralján kezdődő és a legény-virtust elbeszélő történetével. De ehhez az időszakhoz tartoznak azok a különböző tudósítások is, amelyek a helyi lapokban jelennek meg a farsangi bálokról, az első-bálozó leánykák ruháinak részletes leírásával, a gardedámok (az akkori kor szokásainak megfelelően: hölgykísérők) visszafogott toalettjeinek részletezésével, de kitértek a legények ruházatának bemutatására is, majd a zenekarral foglalkoznak, végül pedig az eseményen megjelent egy-egy híresebb „városi” személyiség részvételével. Őt még nem celebnek nevezték, tőlük általában többet tudott, jóval műveltebb volt, és főleg azzal a szándékkal jelent meg a rendezvényen, hogy adományt adjon valamelyik gyermekjóléti, művelődési vagy hagyományőrző egyesületnek. A múlt század elején, valamint a 20-as és 30-as évek alatt a disznótorok jelentették ilyentájt a nagy eseményt, annál is inkább, mert ezek zömmel családi eseménynek számítottak , lévén, hogy akkor még voltak nagycsaládok… A különféle hagyományokat megelevenítő farsangi karneválok közül akkor is a mohácsi busók jelentették az igazi látványosságot, igaz, még nem ilyen szervezett és az idegenforgalmat is szolgáló, komoly formában. Ez nemcsak a sokacoknak a törökök elriasztására szolgáló évszázados rituáléja, hanem egyben a télűzés és a tavaszvárás közös pontja is volt. Mint ahogyan ma is az. Hamvazószerda után, nagyböjt idején azután beállt a csönd, szinte tapintható volt az a kiegyensúlyozott nyugalom, ami rátelepedett az emberekre, a környezetükre. Megszűntek a vigalmak, a mulatságok, az emberek készültek a tavaszra, a rájuk váró komoly feladatokra, s miután az Alföldön itt volt/van a természet nyújtotta lehetőség: az istenadta termőföld, így hát annak a megművelése. De azért nem szűnt meg a társasági élet, ilyenkor látogatták meg egymást a rokonok, barátok, ismerősök, szomszédok, hogy jól „átbeszéljék” a múlt történéseit és a jövő kilátásait. Kártyáztak is ilyenkor, leginkább a férfiak, a nagyobbacska gyermekek társasjátékokkal ütötték el az időt, az asszonynép pedig kötögetett, horgolt. Hogy mire jó e nagy prológus? Mindösszesen arra, hogy lehetőség szerint érzékeltessem: mennyire felfordult a világ. Alig valamivel több, mint fél évszázad elteltével. Ma is van disznóvágás, farsangi bál és fánk, busójárás, helyi karneválok sokasága, de ezzel párhuzamosan itt van velünk az egzaltált világ, amely ránk telepedett, s akármennyire szeretnénk lerázni magunkról a hatását, gyakran kényszerű, áldásnak semmiképpen sem mondható hozadékait – vele kell élnünk. Mert mivel szembesülünk nap mint nap, ha kinyitjuk az újságot, bekapcsoljuk a rádiót vagy a tévét, esetleg a világhálón szörfözünk? Megtudhatjuk, hogy egyre inkább „ bekeményít” az unió, büntet bennünket, merthogy mi lettünk a kontinensen a 27-ek fekete báránya: beleszólnak mindenbe, ami ugyan magyar belügy, de „európai érdek”: a magyar alaptörvény, a magyar médiatörvény, a magyar baromfitenyésztés, a nyugdíjtörvény, az egyházi törvény, a Magyar Nemzeti Bank elnökének havi fizetése, az egyik (mint kiderült: Hillary Clinton külügyminiszter asszony által is hallgatott) immáron szabálytalanul működő rádió létének/nemlétének a kérdése… Mindezek valóban fontos kérdések, de nyilván nem ezeken áll vagy bukik az unió további sorsa. Sőt, ezektől egyáltalán nem függ és nem is befolyásolja a mostani vagy a majdani európai közösséget. Mint ahogyan az sem, hogy Neliee Kroest a korábbi években vajákosok, jövendőmondók és csillagjósok segítették az üzleti tevékenységében és a magánéletében egyaránt. Ezt nem ő mondotta el, hanem volt férje, aki mellesleg korábban Rotterdam polgármestere is volt. Kroes asszony úgy tűnik hiába fizette a jósnőket, házassága tönkrement. Valószínűleg jól váltott kuruzsló-fronton, mert a Magyarország ellen irányuló támadásai során nagyon határozottnak tűnt, bár a tárgyilagosságát nem sikerült igazán pallérozottá tennie az új csillagjós csapatnak sem. De nyilván az sem hozza különösebben lázba az uniós sajtót olvasókat, hogy Dominique Strauss-Kahn, a nagy francia bonviván újabb botrányba keveredett, ismét szexuális jellegű problémák merültek fel vele kapcsolatban. Jó, jó, az, hogy részt vett némely orgiákon, azt az ottani törvények nem tiltják, ám az már nincs rendjén – mondja a francia ügyészség -, hogy az akkori IMF-vezér tudott a szexpartik és a prostituáltak utaztatásainak finanszírozásáról, illetve annak módjáról. Tudniillik mindezt a nagyvállalatok számláiról pénzelték, bár letartóztatása után kijelentette: ő nem is gondolta, hogy „azok” a nők prostituáltak, hiszen ott senki sincs felöltözve … Micsoda erkölcsi magasságok! Egyébként az sem furcsa, hogy éppen most kattant (egy napra) a bilincs a furcsa és túlfűtött szexuális étvággyal megáldott volt bankáron, hiszen a franciák április 22-én köztársasági elnökválasztást tartanak, de miután Strauss-Kahn volt Sárközy elnök egyik legesélyesebb kihívója, s őt már sikerült leírni, a felmelegített vádakkal néhány százalékot talán lefaraghat a Francois Hollande szocialista jelölttel szembeni hátrányából is. Persze, a farsangi időszakot követően nemcsak ezek a hírek lepik el a világot, hanem azok a már állandósult nyomor-információk is, amelyek a görög államcsődről, a szíriai öldöklésről, az esetleges izraeli-iráni fegyveres összecsapásról, a koszovói szerbek agresszív önállósulási törekvéseiről, az amerikai katonák Korán-égetésével kapcsolatos erőszakhullámról, a változatlanul gyakori vonat- és hajószerencsétlenségekről, és hasonló lelket-szellemet nem emelő tudósításokról. Úgyhogy, ha tehetem, én inkább az elsárgult könyv- és hírlapok oldalait részesítem előnyben – továbbra is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.