Írjon nekünk

Egyház

Lelkészházaspárok a házasságról + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

„Hetedik mennyország”, avagy a lelkészlak titkai címmel szerveztek beszélgetést a Házasság Hete rendezvénysorozat keretében, melyen Balogh Barnabás baptista lelkész és felesége, Baloghné Kovács Magdolna, Cserháti Sándor evangélikus lelkész és felesége, Ohmacht Magdolna, valamint Kereskényi Sándor református lelkész és felesége, a szintén lelkész Kereskényiné Nemes Lívia beszélgettek Kisimre Ferenc, a Telin TV szerkesztő-riporterének moderálásával.

A parókia fala üvegből van – a lelkészházaspárok beszéltek arról, milyen vélt és valós elvárásokkal figyelik életüket a gyülekezetek, és mi az egészséges határ a példamutatás és magánélet „szentsége” között, vagyis miként élik meg, hogy hivatásuknál fogva jobban a nyilvánosság előtt zajlik az életük. Nagy teher tud lenni, ha vannak olyan tagok a gyülekezetben, akik jogot formálnak arra, hogy beleszóljanak a család életébe – mondta Kereskényiné Nemes Lívia. Hozzátette: a keresztyén ember is emberből van. Napjainkban, a bulvárhírektől behálózott világ rossz irányba hajtja az emberek kíváncsiságát. A Kereskényi házaspár három fiúgyermeke révén azt tapasztalhatta, főleg a gyereknevelés az, amihez „mindenki ért”, az is, akinek nincs gyereke. Kereskényiné szerint fontos, hogy anyaként ő lehessen az, aki megvédi a gyerekeket a „támadásoktól”, és fel is szabadíthatja őket arra, hogy az illendőség és a közösségi élet korlátain belül tudjanak viselkedni. Úgy, hogy közben érezzék, azért kell ennek így lennie, mert így jó és Isten így akarja, nem azért, mert ez mások elvárása. Kereskényi Sándor hozzátette: természetesen a keresztény ember szellemisége szerint nevelték és nevelik gyermekeiket, azokat az értékeket képviselve, amit a Biblia hirdet. Már kiskoruktól része volt az életüknek például az esti gyerek-, majd felnőttbiblia-olvasás, igyekeztek megválogatni az olvasmányaikat.

Nem szerepjáték

Balogh Barnabás úgy nyilatkozott, a lelkészcsalád része a baptista gyülekezetnek. A lelkész 2010 nyara óta szolgál Szegeden, és komoly támogatást kapott az itteniektől, miközben nem kellett szélsőséges elvárásoknak megfelelniük. Baloghné hozzátette, hallott lelkészgyerekeket panaszkodni, hogy azt várják el tőlük, hogy jók legyenek. Erre megkérdezte: miért, rossz szeretnél lennie? Ugyanakkor hangsúlyozta, a családi életben nagyon fontos az, hogy ne képmutatást lásson a gyerek, vagyis ne azt, hogy a lelkészszülő(k) valamit mond a gyülekezetben, és egészen mást képvisel otthon. Fontos, hogy a nevelés se legyen szerepjáték, amibe nagyon könnyű beleesni, és leginkább ezen botránkoznak meg a kívülállók.

Cserháti Sándor nem tapasztalta még, hogy a gyülekezet tagjai bele akarnának szólni házaséletükbe. Mint mondta, csak annyira folynak bele abba, amennyire ők maguk invitálják őket – bizonyára ők is érzik, hogy az otthon a lelkész számára is érzelmi bázis. Felesége, Ohnmacht Magdolna – aki elméleti nyelvész – kezdettől fogva hadakozott a „parókia fala üvegből van” frázissal, ragaszkodva civil élete jogaihoz. Hozzátette, nem tapasztalt még beleszólást az életükbe a gyülekezet részéről, sőt „el vannak kényeztetve”, hiszen közösségükben sokan vannak, akikre számíthat, ha például a gyerekekre kell vigyázni.

Korán kell kezdeni

Lelkésznek lenni gyakorta (idő)határok nélküli szolgálatot jelent, beleértve, hogy például a vasárnapi istentiszteletek éppen akkor zajlanak, mikor a legtöbb család együtt tud lenni. Baloghné ezzel kapcsolatban elmondta, mivel hívő családban nőtt fel, természetes volt az, hogy a vasárnap az imaházban telik. Jobbára szervezés kérdése, hogy együtt tudjanak lenni férjével, persze vannak nehezebb pillanatok, amikor a családnak nélkülöznie kell apát.

Kisimre Ferenc arról is megkérdezte a házaspárokat, miként kezelik, ha párkapcsolati kérdésekben fordulnak hozzájuk. Minden keresztyén gyülekezetben hagyománya van a házasság előtti jegyesbeszélgetéseknek, de Kereskényi Sándor szerint 12-14 éves korban már el kellene kezdeni párkapcsolati kérdésekről beszélgetni a fiatalokkal, hiszen ennek a témának az első pontja éppen az, hogy kit válasszanak. Épp ezért nagy hangsúlyt fektetnek erre a gyülekezetben, volt már olyan általuk összeadott házaspár, akik addigi életútját végigkísérhették. Amikor pedig problémával fordulnak hozzájuk a párok, igyekeznek bizalommal és szeretettel fogadni őket, próbálnak úgy beszélgetni velük, ahogyan Jézus is tenné, nem ítélkezve, hanem megértéssel. Hozzátette: csodákat persze nem tudnak tenni.

Balogh Barnabás úgy fogalmazott, katalizátorként „működhetnek” a párkapcsolati problémákban, természetesen a pár dönti el, együttmaradnak, vagy sem. Volt már olyan, hogy beadott válókeresetet vontak vissza a velük való beszélgetés után, de ellenpéldát is tudna mondani. Baloghné – akinek zenetanár a hivatása – is a fiatalokra helyezte a hangsúlyt, mint mondta, gospelkórusukkal gyakran szerveznek például nyári táborokat, ennek keretében szintén keresik a lehetőséget arra, hogy párkapcsolati témákról is beszélgessenek a fiatalokkal. Annál is inkább, mert azt tapasztalják, hogy az ifjak úgy gondolják, minden úgy működik, ahogy a filmekben látják.

Cserháti Sándor elmondta, tapasztalata szerint azt honorálják leginkább az emberek, ha nem akar a lelkész mindenáron valamit kihozni a beszélgetésből, hanem egyszerűen érdeklődve hallgatja végig a pár problémáit azzal a céllal, hogy megismerje a másikat.

Kegyelmi háromszögben

A zárókörben arra keresték a beszélgetés résztvevői a választ, mitől jó egy házasság. Kereskényi Sándor hangsúlyozta, a házasságkötés azt jelenti, hogy szövetségre lépek valakivel, és ebbe senki nem szólhat bele, a gyerek sem. Felesége hozzátette: fontos, mennyire vesszük komolyan a kezdetektől, hogy nem csak egy papír a házasság, hanem a társam lesz a legjobb barátom: vele beszélek meg mindent először, azt is, ha vele valamilyen bajom van.

Balogh Barnabás kiemelte, a Biblia titokként, misztériumként tekint a házasságra. Sokat kell imádkozni, ha döntésre szántuk el magunkat, és számíthatunk arra, hogy Isten is benne lesz választásunkban. Mint mondta, a jó házasság nem szerelmi, hanem kegyelmi háromszögben zajlik Isten és a házaspár között. Emellett nagyon fontos, hogy valóban akarjuk a kapcsolatot, hogy például ne emlegessünk fel folyton a társunknak olyat, ami bántja. Baloghné saját esküvőjük prédikációját idézte: gyémántot gyémánttal csiszolnak. Mint mondta, fontos, hogy a házas felek úgymond egy csapatban játszanak, nem „szemet szemért”, vagy „ha te úgy, én is úgy” elven éljék meg kapcsolatukat – ebbe nem szabad belemenni. Nagyon lényeges a kommunikáció, ezt azt is jelenti például, hogy még évek múltán is legyenek témák, legyen miről beszélgetni.

Ohnmacht Magdolna szerint az érzelmi biztonság a legfontosabb, a gyerekek számára is. Cserháti Sándor úgy véli, már a címkézéstől és az ahhoz kapcsolódó elvárásoktól is elromolhat egy kapcsolat, ha feltétlenül „jónak” vagy „rossznak” titulálják.

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál