Hárommilliárdból köti kutatási csokrát a Szegedi Tudományegyetem + FOTÓK, VIDEÓ

Poszterkiállításon és nyílt napon mutatkozott be az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ öt alprogramja. Az uniós finanszírozású projekt a lézerkutatástól az orvostudományon át az informatikáig számos területet ölel át.

Tíz magyar felsőoktatási intézmény egyikeként a Szegedi Tudományegyetem - mint a kutató-elitegyetemi cím büszke birtokosa - két évvel ezelőtt nyert TÁMOP 4.2.1-es pályázaton csaknem 3 milliárd forintot öt kiemelt kutatási területének fejlesztésére. A 2010. július 1-jétől 2012. június 30-áig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású) projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességének javítását a "Harmadik Generációs Egyetem" koncepció mentén. Szintén fontos szándék az alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítése, ennek megfelelően hoztak létre közös kutatócsoportokat különböző karok, intézetek - mondta el a csütörtöki rendezvényen

Künsztler Etelka

projektmenedzser. Ismertette: az SZTE KKK igazgatótanácsának elnöke Rácz Béla általános rektorhelyettes, a projektigazgató

Kovács Tibor

, a tudományos igazgató pedig

Varró András

tudományos és innovációs rektorhelyettes.

Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban közel 30 poszteren vonultatták fel eddig elért eredményeiket, illetve öt színes kiselőadásban vázolták fel tevékenységüket az alprogramok (szuperlézer - vezetője:

Szabó Gábor

akadémikus; kémia, anyagtudomány, gyógyszerkutatás - vezetője:

Fülöp Ferenc

akadémikus; molekuláris biológiai, genetika, orvostudomány - vezetője:

Penke Botond

akadémikus; környezettudomány, energetika - vezetője:

Kovács Kornél

professzor; információs társadalom - vezetője:

Z. Karvalics László

egyetemi docens). A beszámolókból kiderült, a lézerkutatásokkal foglalkozó első alprogram keretében a szegedi tudósok tevékenyen készülnek arra, hogy majdan részt vehessenek a Szegeden felépülő ELI szuperlézer tudományos munkájában. Az a tendencia figyelhető meg, hogy a kutatók egyre rövidebb impulzusú, illetve növekvő intenzitású sugarakat vizsgálnak. A második csokorban az alapkutatások mellett helyet kap a preklinikai, klinikai fázis is. A nagy lendülettel folyó klinikai gyógyszerkutatások keretében a kifejlesztett molekulák kipróbálása kezdődik, egyre növekvő számban bevont betegen. Komoly eredményeket értek el például a diabéteszes lábszárfekély területén. A harmadik alprogramban ígéretes molekuláris biológiai és genetikai kutatások folynak (ilyen a pikkelysömörre hajlamosító gén csendesítése), illetve a neuropszichiátriai (így a krónikus szkizofrénia) és neurodegenerációs betegségek (Alzheimer-, Huntington-, Parkinsor-kór stb.) kialakulásának okait, terápiájának lehetőségeit vizsgálják a szakemberek. Elhangzott többek között az az érdekesség, hogy az Alzheimer korai diagnózisához DNS-diagnosztikára lenne szükség, hiszen a káros folyamatok sejtszinten kezdődnek.

Folytatva a sort, a környezettudomány és az energetika terén jelentősnek számítanak a klímaváltozással, a globális felmelegedéssel, a környezetvédelemmel, a különféle szennyezések eltávolításával, valamint a megújuló energiák (bioetanol, biogáz, biohidrogén) előállításával foglalkozó kutatások. Utóbbiakhoz kapcsolódóan a Sándorfalvi út mellett biogázüzem létesül, mely áramot állít majd elő. Ami pedig az információs társadalmat a legkülönbözőbb (gazdasági, jogi, informatika, matematikai, társadalom- és bölcsészettudományi, digitalizálási) szempontokból górcső alá vevő ötödik alprogramot illeti, ott olyan, a mindennapokban is az érdeklődés középpontjában álló témákat tudnak feldolgozni, mint például a szellemi szabadságjogok és szellemi tulajdonok internetes védelme vagy éppen a kormány e-aláírással kapcsolatos elképzelései, állásfoglalásai. Az SZTE KKK nyílt napján a szakemberek elmondták, az ilyen és ehhez hasonló projektek nyújtotta finanszírozásra égető szüksége van a kutatásnak a felsőoktatás jelenlegi helyzetében. Éppen ezért a szegedi egyetem arra törekszik, hogy a programzárást követően a megindult, multidiszciplináris, s számos, a mindennapi élet szempontjából is hasznos eredménnyel kecsegtető kutatási tevékenységek támogatása hézag- és zökkenőmentesen folytatódhasson a TÁMOP 4.2.2-es kiírás keretében. Tekintse meg a Telin TV Künsztler Etelka projektmenedzserrel készített interjúját is (Szeged ma hírműsor, 2012. február 17.)! http://youtu.be/54bga5ElgLs