Farsangi átváltozások a Gyermekkönyvtárban

Február 4-én „farsangi alakoskodásokkal” várják a gyerekeket és szüleiket a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában. Az átváltozások, valamint tréfás játékok mellett frappáns jelmezötleteket is kaphatnak az ide látogatók.

A Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában minden hónap első szombatján tartanak mesés családi délelőttöt, ahova óvodásokat, kisiskolásokat és szüleiket várják. Általában mesék és hozzá kapcsolódó játékok kerülnek elő ezeken a foglalkozásokon, a február viszont farsang nélkül nem múlhat el, így farsangi alakoskodásokat, átváltozásokat terveztek a bibliotéka gyermekkönyvtárosai. Mint ismeretes, a farsangi népszokások többszáz éves múltra tekintenek vissza Magyarországon, gyakran emlegetik a Mohács környéki busójárást, illetve Magyarország egészére jellemző, hogy kiscsoportok tréfás, játékos összejöveteleket tartanak. Ez utóbbit a gyerekek számára is megfogható módon szeretnék a könyvtárosok megjeleníteni. Szombaton lóvásár, kecskejáték, ló- és gólyalakoskodás, medvetáncoltatás is lesz a Gyermekkönyvtárban. „Reméljük, hogy vállalkozó kedvű társaság verődik össze, és egy tréfás álesküvőt is meg tudunk tartani, ami szintén régi hagyományos népszokás: a fiú öltözött be menyasszonynak, a lány pedig vőlegénynek” – mondta el portálunknak

Kulcsár Marianna

gyermekkönyvtáros. A hagyományos farsangi szokások felidézése után is még lesz lehetőségük a gyerekeknek más bőrébe, szerepébe bújni, átváltoztatni magukat, ebben segít majd nekik

Balázs Andrea Katalin

és

Hegyi-Tóth Erika

. Mindemellett az asztalokra farsanghoz kapcsolódó könyvek kerülnek: nemcsak a népszokásra jellemző, hanem jelmezötleteket tartalmazó köteteket is forgatnak ilyenkor az ide látogatók, tippeket keresve, minek lehetne beöltözni. Nemcsak maskarás, hanem történelmi témájú könyvek is ötletet szolgáltathatnak: népszerű szokott lenni a szamuráj, a viking vagy az ősember – tudtuk meg a könyvtárostól. Előkerülnek régebbi Burdák, Praktikák is, amelyek februári számai mindig tartalmaztak farsangi jelmezterveket. A könyvek nagy része ki is kölcsönözhető. Az ország egyes területein Koncz király és Cibere vajda viaskodása jelképezte a farsangi időszakot, előbbi ugyanis a mulatozást, a húsos-zsíros ételeket, utóbbi a farsangtól húsvétig tartó böjti időszakot testesítette meg. Magyarországon Mátyás király idejében

Beatrix

királyné hozta magával az olasz karneváli hangulatot, mely főként a nemesek, az urak körében terjedt el, míg népi vonalon a tél temetésével, a tavaszvárással függött össze a farsang. Hagyományosan a farsangi alakoskodások a télen a Földre jött gonosz szellemeket akarták elijeszteni, ezért volt a hangoskodás, a minél csúnyább maszk, a tűzkerekek, amelyek a Nap erőre kapását jelentették. A farsang ennek megfelelően régen alapvetően egyáltalán nem a kicsik szórakozása volt, hanem kifejezetten felnőtt mulatság, mely gyakran kivégzésekkel és temetésekkel is összekapcsolódott a tréfás játékok mellett.