Közélet

A betemetett város: hóhatárok és hatáskörök + FOTÓK

A betemetett város: hóhatárok és hatáskörök + FOTÓK

2012. február 13., hétfő
A betemetett város: hóhatárok és hatáskörök + FOTÓK

Az elmúlt másfél hét hatalmas havazásai jelentősen megnehezített a szegedi közlekedést. Hol kinek kell takarítania, s miért akadnak el olyan gyakran a tömegközlekedési eszközök? – kérdeztük az illetékeseket.

Az idei tél alaposan megtréfált mindannyiunkat, hiszen a gyakori havazás, az évtizedek óta nem tapasztalt súlyos mínuszok és csúszós, havas utak hatására személygépkocsival csak a legbátrabbak merészkednek útra, gyalogolni kilométereket nem lehet, a kerékpár az el nem takarított hó miatt még a legelszántabbak számára is használhatatlan, a tömegközlekedés pedig a járművek késése és sűrű meghibásodása miatt ugyancsak akadozik. Gyakori látvány a városban, hogy utasok tolják a kis mellékutcába bekanyarodni képtelen, elakadt csuklós buszokat, lapátokkal próbálják kiszabadítani a hó fogságából. A szegedi polgárokat bosszantja, hogy nem tudnak közlekedni, egy héttel az első leesett hó után is járhatatlan sok kis utca és mellékút, több helyen a hó még a járdákról sincs eltakarítva, miközben az autóbuszokra, villamosokra, trolikra sem lehet mindig számítani, ha időre megyünk valahova. Az embereket kevésbé érdekli, hogy ezért éppen ki a felelős, azt szeretnék, ha ismét rend lenne, és működne a város. Több olvasónk jelezte, a buszokkal azért van ennyi baj, mert nem használnak téli gumit, nem csoda, ha gyakran elakadnak. Azt látjuk évek óta, hogy a hó megérkezésével általában a közlekedési káosz is törvényszerűen beköszönt városunkba, noha – az illetékesek javára legyen írva – az idei, csöppet sem szokványos, zord időjárással és a folyamatos hóhullás miatt 50 centire hízott takaróval talán nehezebb is megbirkózni.

Két órával a hóesés előtt, hat órával a hóesés után

„Nagyon megköszönném, ha letakarítanák a hótól a szegedi utakat, mert amit önök csinálnak ebben a helyzetben, az nagy ... Kérem, hogy mielőbb csinálják a dolgukat, mert így mi sem tudunk a partnerünknek szolgáltatni. Tisztelettel: Egy szolgáltató”. „Miért felemelt tolólappal mennek a hótúrók? Más megyékben el tudják takarítani a havat? Itt meg olyan mintha lovas szekérrel menne az ember a tanyára. Pedig elvileg főutakon közlekedik!!! Botrányosak az útviszonyok Csongrád megyében”. Ez csak két vélemény a Közútkezelő honlapjáról, de százával idézhetnénk a hasonló tartalmú panaszokat minden érintett félnek. Utánajártunk, kinek mi a hatásköre, ki mit köteles elvégezni ilyenkor, télen, ki tehet a buszok meghibásodásáért, és valóban fölösleges-e a téli gumi az autóbuszokon.

Székely Tamás

, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetője elmondta, három fajta úthálózatot ismerünk: állami, önkormányzati és magántulajdonban lévőt. A Közútkezelő a jogszabályoknak megfelelően 1367,5 kilométert kezel a megyében. Az utakat különböző kategóriákba sorolják: autópálya, első rendű út, mellékút stb. Az autópályák kivételével az állami utakról a havat a Közútkezelő köteles eltávolítani, és a síkosságmentesítést is ők végzik.

Két órával a hóesés megkezdése után, és hat órával azt követően, miután elállt a havazás, kötelesek intézkedni. Huszonhárom saját ekés/szóró tehergépkocsival rendelkeznek, hármat pedig a szomszédos megyétől kaptak kölcsön. Három gréderrel, 9 rakodógéppel és 4 darab hómaróval dolgoznak. Az igazgató elmondta, 4 ezer tonna sót deponáltak a 4 üzemmérnökség területén, ami fogy, azt folyamatosan pótolják a központi raktárból. Érdesítőanyagként bekészítettek 800 tonna homokot, és van 38 tonna kalcium-kloridjuk, amit a nedvesített szóráskor szoktak használni. A nedves só sokkal jobban megtapad, -10, -14 foknál a leghatékonyabb, többnyire felüljárók síkosságmentesítésére vetik be. A cég 24 órás szolgálatot teljesít 3 műszakban. Szegeden a következő utak, sugárutak, utcák tartoznak a Közútkezelőhöz: Petőfi Sándor sgt., Kálvária sgt., Szilléri sgt. egy szakasza, Kossuth L. sgt., Dorozsmai út, József A. sgt., a 43-as főút, Szőregi út, Fonógyári út, Gyálaréti út, és a város hídjai, összesen mintegy 440 kilométeres útszakasz Szegeden és vonzáskörzetében. Ők takarítják a környező településekre vezető utakat, valamint a buszöblöket, míg a járdák és a buszállomások hóeltakarítása a környezetgazdálkodás hatáskörébe tartozik. Az igazgató szerint mindenki elvégzi a munkáját, megteszi a tőle telhető legjobbat. Hiába lenne több gép, jármű, ekkora hómennyiséggel akkor sem tudnának sokkal hatékonyabban megbirkózni. Húsz centi havat látványosan el lehet tüntetni viszonylag rövid idő alatt, a folyamatosan gyarapodó 50 centis hótakaróval, amely még le is fagy, azonban már sokkal nehezebb boldogulni – érvelt Székely Tamás.

Téli gumikkal sem lenne jobb

A Tisza Volán buszok gyakori meghibásodásáról és a téli gumikról már Molnár Józsefet, a cég műszaki, fejlesztési és járműgazdálkodási igazgatóját kérdeztük. A járművek lerobbanásának Molnár szerinte két oka van. Gyakoriak a buszok levegőrendszerével kapcsolatos hibák. Párás hidegben könnyen lecsapódik a nedvesség, és sűrűn befagy a fék, a kézifék vagy az ajtónyitó-szerkezet, s ilyenkor leáll a jármű. Nehéz ellene védekezni, légszárító patronokat és a fékgyártók által kínált denaturált szeszt tartalmazó szert használnak, ami csökkenti a kicsapódó nedvességet, viszont ez sem tekinthető tökéletes megoldásnak. A másik fő problémát az üzemanyag okozza. Az extra hideget is jól tűrő gázolaj-fajtákat csak jelentős felár ellenében szállítja a Mol, így marad a mínusz 24-25 fokra kalibrált üzemanyag, amely nem fagy ugyan be, de már mínusz 8-10 foknál parafinosodni kezd. Kocsonyássá válik, és könnyen bedugítja a szűrőket, ami ugyancsak a járművek leállásához vezet. Kisebb mértékben a nem jól feltöltött akkumulátorok is okozhatnak galibát hideg éjszakákon, ilyenkor jön a népszerű „bikázás” vagy a helyszíni akkucsere. Megtudtuk, a buszmegállók tisztítása nem az ő hatáskörük, többnyire az út tulajdonosa a kezelője is egyúttal, tehát vagy a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vagy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatósága. Kivételt képez a Mars tér, a Tisza Volán központi telephelye, valamint a tarjáni víztoronynál lévő decentrum, amit alvállalkozóknak adtak ki, így ott azok takarítják a havat. Az igazgató megerősítette az információt, hogy a városi buszokon valóban nincs téli gumi, az csak néhány távolsági, meg az egyes autópályákon közlekedő autóbuszok esetében kötelező. Akkora sebességnél, amilyennel a városban közlekednek ezek a járművek, nincs jelentősége a téli guminak – állítja a szakember. Ugyanúgy elakadnának, mint a mostaniak, nincs perdöntő jelentősége. A másik ok – ami valószínűbb – tisztán gazdasági. A Tisza Volánnak 123 autóbusza van. Ha mindegyikre téli gumit is vásárolnának, az közel 1000 gumiabroncsot jelent, amit évente kétszer kellene cserélni. Nem beszélve a gumik tárolásáról és annak költségvonzatáról. Molnár József szerint a jelenlegi gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a téli gumik használatát, de – mint fogalmaz – ez Szegeden nem is indokolt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.