Több karon borongós a hangulat a felvételi keretszámok miatt

Közel 50 ezer hallgató tanulhat 2012 szeptemberétől részben vagy egészben állami finanszírozásban - a tavalyi mintegy 53 ezer állami helyhez képest. A keretszámok ugyanakkor a jogi, gazdaságtudományi és bölcsész területeken drasztikusan csökkennek. Az érintett szegedi karok vezetőit is megkérdeztük.

A felsőoktatásba az kerülhet be, aki elér legalább 240 pontot. Az új felsőoktatási törvény szerint három finanszírozási forma fog működni. Mintegy 34 ezer hallgatónak, a "legjobbaknak", legnagyobb arányban a műszaki, természettudományi és informatikai szakokon száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15.550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam.

Hoffmann Rózsa

oktatásért felelős államtitkár a múlt hét csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, azon képzések körét bővítik, amelyek vélhetően a gazdaság motorjai lesznek. A harmadik kategóriába kerülők nem kapnak állami ösztöndíjat, de nekik elindul a diákhitel 2., amely "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az érintett hallgatók tanulmányait. Emellett megmarad a diákhitel 1. is, amelyet mindenki igénybe vehet.

Nehéz helyzet

Országos keretszámokról van szó, így még nem tudjuk pontosan, milyen mértékű csökkenéssel kell a Szegedi Tudományegyetemnek szembenéznie. "Elég nehéz helyzetbe kerülünk" - kommentálta portálunknak a keretszámokat

Homoki-Nagy Mária

, az SZTE oktatási rektorhelyettese. "Jó néhány karunknak át kell gondolnia, hogy az önköltséges díjat miként fogja megállapítani" - tette hozzá. Az új keretszámok szerint országosan a gazdaságtudományok képzési területre a tavalyi 4900 helyett csak 250 hallgatót vesznek fel állami helyre, de nyolcadára, 800-ról 100-ra csökken az államilag finanszírozott jogászhallgatók száma is. A bölcsészettudomány 2011-es 4100 fős keretszáma szintén elég jelentős csökkenést mutat a maga 2700 hallgatójával. A rektorhelyettes azt is hozzátette, a humán számok kurtítása kihatással lesz a szegedi Bölcsészettudományi Kar mellett a Juhász Gyula Pedagógusképző Karra is. Egyébként pedig a pedagógusképzés 2000 fős kerete 1600-ra süllyed, még nem tudni, milyen arányban lesznek érintettek az általános, illetve középiskolás tanárszakok. Más területeken is regisztrálhatunk csökkenést, így például a természettudományoknál a teljes finanszírozásúak száma 5200-ról 4000-re esik, de itt további 3500-an részleges támogatással folytathatják tanulmányaikat.

Nem szerencsés

A keretszámcsökkenés legdrasztikusabban a gazdaságtudományokat érinti.

Vilmányi Márton

, a szegedi Gazdaságtudományi Kar (GTK) dékánja úgy fogalmazott, nem az a kérdés, hogy ezek a számok mit jelentenek a szegedi GTK életében, hanem hogy mit jelent azon diákok esetében, akik abba fektették az elmúlt 2-3 évüket, hogy közgazdásszá válhassanak. "Őket csak biztatni szeretném: ne adják fel szakmai reményüket. Ezek a hírek egyelőre sokkolóak mind a diákok, mind a képzőintézmények számára, ezek szerint ugyanis a gazdasági képzés többé-kevésbé költségtérítésessé válik. Próbálunk megoldásokat találni arra, hogy a leendő hallgatókat tudjuk támogatni a képzés elvégzésében" - nyilatkozta portálunknak a dékán. Az ügyben egyeztetnek a piaci szférával, a társkarokkal, az egyetemi vezetéssel és a gazdasági képzőhelyekkel is. Mint megtudtuk, gondolkodnak ösztöndíjakban is, de január végéig fogják tájékoztatni a diákokat, hogy milyen megoldásokat sikerült találniuk. "A GTK gazdálkodása ma is példás, természetesen okoz fejtörést a jelenlegi helyzet számunkra, de vannak tartalékaink annak érdekében, hogy átállítsuk a képzési struktúránkat. Azt szeretnénk viszont lehetővé tenni a diákok számára, hogy tudjanak közgazdásznak tanulni, mert különben ezt a szakma nagyon meg fogja sínyleni" - hangsúlyozta Vilmányi Márton. A dékán azt is hozzátette, összességében nem szerencsés az, hogy a kormányzat a válság időszakában általánosan csökkenti az államilag finanszírozott hallgatók létszámát. Az emberi tőkebefektetések visszavonása ugyanis majd csak 10-15 év múlva fogja éreztetni hatását...

Felborul az arány

"Felháborítónak és elkeserítőnek tartom a jogi felvételi keretszámokat" – mondta

Szabó Imre

, a szegedi Állam- és Jogtudományi Kar dékánja. Hozzátette: a szegedi jogi karon végzettek kifejezetten keresettek a munkaerőpiacon. Véleménye szerint nem készítettek előzetes felmérést a döntéshozók, és nem számoltak a jogi képzettségűek ilyen mértékű csökkenésének hosszú távú következményeivel. "A tudományágak közötti arányok ilyen mértékű megbontását nagyon problematikusnak és károsnak tartom - ebben azt gondolom, nem vagyok egyedül, nem csak a bölcsészterületről érkező probléma" - ezt már

Csernus Sándor

, bölcsészkari dékán panaszolta portálunknak. Mint mondta, az állami szerepvállalás deklaráltan csökken a nemzetinek tekintett tudományágak területén is, mint a történelem, a magyar vagy a néprajz - ez középtávon mindenképpen súlyos problémákat jelent. "Az a fajta különbségtétel, hogy mely szakterületek hasznosak a népgazdaságnak, így, ahogy a kommunikációban szerepel, nem állja meg a helyét. Mindenhol elismerik azt, hogy a társadalomtudományban végzett diplomások - ideértve a közgazdászokat és a jogászokat is - elhelyezkedési aránya sokkal jobb, mint a többieké" - összegzett Csernus Sándor.