Kultúra

Titanic, Tolnai, Dankó és partfürdő – Anno 1912 a Somogyiban

Titanic, Tolnai, Dankó és partfürdő – Anno 1912 a Somogyiban

2012. január 21., szombat
Titanic, Tolnai, Dankó és partfürdő – Anno 1912 a Somogyiban
Száz évre tekint vissza a Somogyi-könyvtár Anno 1912 című kiállításában: a tavalyi 1911-es év után most ismét a nemzetközi, magyar és szegedi történelmi és kulturális események elevenednek meg a tárlók alatt. Tudomány, technika, sport, divat, életképek, szépirodalom, művészet… Érdekes megfigyelni, hogy a száz évvel ezelőtti események közül sok minden megismétlődik – mondta el portálunknak Nagy Katalin könyvtáros. Ijesztő is persze, ha például a több mint 1500 halálos áldozatot követelő, elsüllyedt Titanicra és a közelmúltban szerencsétlenül járt óceánjáró párhuzamára gondolunk. A Vasváry-gyűjteményben fellelhető egyik dokumentum azt is tanúsítja, hogy magyarok is utaztak a Titanicon. A kiállítás egyik fő célja az volt, hogy látványos legyen – tudtuk meg a könyvtárostól. Ezért számos korabeli képes dokumentum került a tárlókba. Vegyes válogatás: nemzetközi és hazai események egyaránt felbukkannak, külön vitrinrészben találjuk a szegedi dokumentumcsokrot.

Vér és háború

Szemezgessünk! 1912-ben zajlott az első Balkán-háború, melyben a Görögország, Bulgária, Szerbia és Montenegró által alkotott Balkán-szövetség állt harcban az Oszmán Birodalommal. Ekkor veszíti el a török birodalom európai területei nagy részét, így Albánia, Macedónia, Rumélia és Trákia önállóvá válnak. Hazai szomorú esemény 1912. május 23-án a „vérvörös csütörtök”, mely egy budapesti tömegtüntetést jelöl. A százezres tömeg általános választójogot és gróf Tisza István távozását követelte – az I. világháború előtt ez számít a legnagyobb munkásmegmozdulásnak Magyarországon. A rendőri fellépés következtében a demonstrálók közül hatan meghaltak, és sokan megsebesültek. Annak ellenére egyébként, hogy a szegedi lapok is számos tüntetésről adnak hírt ebből az esztendőből, 1912 egyike volt a világégés előtti utolsó „boldog békeéveknek”.

Malomkerékkalap és léggömbszoknya

Korabeli lapokban szebbnél szebb ruhákban pompáznak a hölgyek: csipkék, tüllök, malomkerékkalapok, és nem maradhat el a kor nagy divatja, a léggömbszoknya sem. Örömteli eseményként 1912 májusában ismét megnyitotta kapuit a már teljesen átépített új Budapesti Állatkert, mely immár állat- és növénykertként is működhetett egyben, ugyanis parkját arborétummá alakították. A művészeti tárlóban a kubizmussal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a szakirodalom szerint ugyanis az 1912-es év meghatározó volt az irányzatnak, ekkor jelentek meg a kollázsok, ahogy azt például Picasso és Braque műveiben megfigyelhetjük. Kiemelendő a szegedi születésű Csáky József szobrászművész, ő készítette az Anna-kútnál látható táncosnőszobrot is. 1912-ben Szeged város ösztöndíjával tanult Párizsban, ahol az őszi tárlaton ő is részt vett kubista szobraival, nagy elismerést szerezve a párizsi művészvilágban.

Tolnai lexikona és vándorló szobrok

Jöjjenek a kötetek: Ady Endre A menekülő élet, Krúdy Szindbád utazásai szintén ekkor jelennek meg szép, díszes kötésben. 1912-ben indult Tolnai Világlexikona, és mint sok háború előtt megkezdett vállalkozás, ez is félbemaradt a világégés idejére, utána pedig újra kellett gondolni az egészet, hiszen óriási változások történtek a világban… – magyarázta a könyvtáros.Juhász Gyula 1912-ben kapta meg a Petőfi Társaság Bulyovszky-díját, ekkor még Szakolcán tanított, de a Szeged és Vidéke harcot indított azért, hogy hazakerüljön Szegedre. Ugyancsak ebben az évben választották be a Dugonics-társaságba. Még egy pillantás Szegedre: Dankó Pista, valamint II. Rákóczi Ferenc szobrát is ekkor avatják fel, utóbbi ekkor még a Széchenyi téren állt. Ma már nem látható, de 1912-ben Rapaics Radó mérnöknek is emeltek egy emlékművet a Stefánián, leleplezésére októberben, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szegedi osztályának avatóünnepsége alkalmából került sor. Az obeliszk oldalában volt egy dombormű, amely a vízügyi igazgatóság épületének oldalán ma is olvasható. 1912-ben kezdte el építtetni Gróf Árpád a Tisza Lajos körút 20/B szám alatt a város egyik legszebb szecessziós palotáját, amit ma is Gróf-palota néven ismerünk.

In memoriam

A szegediek úszhattak, és nemcsak a boldogságban: száz éve nyílt meg az ország első folyóvízi strandja az északi híd újszegedi lábánál elterülő homokos partszakaszon. A Szegedi Partfürdő Részvénytársaság 1912. március 27-én így fogalmazta meg céljait: nap-, homok-, iszap-, folyamfürdő, illetve hidegvíz-gyógyintézet létrehozása, valamint a fürdőipar általános fellendítése. Korabeli plakátokba is belebotolhatunk, a hirdetőoszlop reklámkülönlegességei mellett nem maradhatnak el a korabeli színházplakátok. A tárlat nem feledkezik meg az 1912-ben elhunyt híres emberekről sem, mint Engel Lajos nyomdász, a Szegedi Napló kiadója, Kún József költő, Babits legjobb szegedi barátja, valamint Magyar Ede, a Reök-palota tervezője is ebben az évben lett öngyilkos. A kiállítás február 22-ig látható a bibliotéka földszinti kiállítóterében.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.