Birkózik a felvételi keretszámokkal a szegedi egyetem + VIDEÓ

A nemrég nyilvánosságra hozott intézményi felvételi keretszámok a Szegedi Tudományegyetem több karát arra késztetik, gondolják át, miként tudják segíteni az állami helyek csökkenésével kiszorulókat. Közel ötszázzal kevesebb az államilag finanszírozott alapképzésre felvehető hallgatók száma az SZTE-n, a tavalyi 2978 helyett 2495. Ugyanakkor részösztöndíjas képzésre összesen 1235 hallgatót vehet fel az intézmény.

Míg a 13 képzési terület többségében a tavalyihoz képest nőtt az államilag finanszírozott helyekre felvehető diákok száma,

drasztikus változás is regisztrálható

. A bölcsészettudományi szakokon összesen 270 (a tavalyi 67 százaléka), művészetközvetítésben 60, pedagógusképzésben 175 (a múlt évi 82 százaléka), a társadalomtudományokban 80 diák (a tavalyi 39 százaléka) tanulását támogatja ösztöndíjjal az állam. A gazdaságtudományi képzésben a tavalyi 201 helyett nulla az állami támogatottságú keretszám. Nem jártak jobban azok sem, akik szegedi jogi állami helyre számoltak volna: a jogász szakon a tavalyi 85 helyett most egyetlen állami ösztöndíjat sem kapott az SZTE. Elsődlegesen a természettudományi területeken, illetve az ilyen tanárszakokon, valamint a műszaki képzésben emelkedett az államilag finanszírozottak száma. „Legnagyobb örömünkre szintén nőtt a keretszám az agrárképzés területén” – közölte

Homoki-Nagy Mária

oktatási rektorhelyettes. Ez a szegedi egyetem hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karára nézve kedvező.

Nem így, nem ekkor

„A kormányzat a mai világban úgy látta, túlképzés van a gazdaságtudományi és a jogászképzésben, valamint a társadalomtudomány bizonyos területein. Ezzel szemben azt állítom, hogy jóllehet tagadhatatlanul sok hallgatót képeznek országszerte, a gazdaságtudományban és az osztatlan jogászképzésben nincs túlképzés. Ha az SZTE által a korábbi években végzett hallgatói elhelyezkedési felméréseket vizsgáljuk, azt lehet megállapítani, hogy hat hónapon belül a diplomás hallgatóink körülbelül nyolcvan százaléka el tudott helyezkedni” – szögezte le a rektorhelyettes. Hozzátette: más kérdés – és ebben egyetértenek az oktatási kormányzattal –, hogy vissza kell fogni bizonyos mértékig a jogász-, közgazdász-, illetve a társadalomtudomány egyes területein a képzést. Azonban a rektorhelyettes szerint ezt nem ennyire drasztikusan és nem a jelentkezési határidő előtt három héttel kellett volna megtenni. Ha jóval hamarabb nyilvánosságra hozzák ezt a szándékot, akkor a most 12-dik osztályos tanulók és szüleik is fel tudtak volna készülni arra, hogy hova adják be jelentkezéseiket.

Legyen ön is természettudós!

A tavaly nyári felvételi időszakban kifejezetten pozitív mérleggel zárt a szegedi egyetem, az államilag finanszírozott képzések minden területén növekvő volt az érdeklődés az universitas iránt, így mintegy 15 ezer államilag finanszírozott helyre tudtak hallgatót felvenni – mondta el Homoki-Nagy Mária. A részösztöndíjas rendszer most teljesen új lesz, azon területeken, ahol megengedik, például az informatikaképzésben valószínűleg többen élni is fognak ezzel a lehetőséggel. „Azok viszont a kétségeim, hogy olyan szakokon adnak lehetőséget részösztöndíj igénybevételére, ahova ezidáig jóval kisebb volt az érdeklődés a középiskolák részéről. Három hét vagy egy hónap alatt valószínűleg egy természettudományos képzési területre nem fognak annyival többen jelentkezni, hogy a részképzéses teljes létszámot fel tudjuk tölteni” – fejezte ki aggodalmát a rektorhelyettes.

Olcsó tankönyv, olcsó szállás

Az önköltségek terhének enyhítésére a karok megpróbálnak bizonyos tanulmányi ösztöndíjakat létrehozni. Az lesz a kérdés, hogy tudnak-e a gazdasági szférából támogatást bevonni, ami a kifejezetten jól tanuló hallgatóknak nyújtana ösztöndíj-lehetőséget. Másrészt meg kell nézni annak a gazdasági hátterét, hogy az önköltséges képzésre felvett jó tanulóknak el lehet-e engedni a fizetést, vagy egy részét. Azt is meg kell vizsgálni, miként lehet olcsóbbá tenni képzést – itt nem csak az önköltségről van szó, hanem a hallgatókat terhelő drága tankönyvekről – sorolta Homoki-Nagy Mária. Az oktatók előtt áll a nagy feladat, hogy az egyébként a jövőt jelentő elektronikus tankönyvekből minél többet és minél gyorsabban tudjanak készíteni. „Keveset beszéltek eddig arról, hogy a jelenleg még hatályban lévő kormányrendelet a költségtérítéses hallgatók számára csak minimális százalékban teszi lehetővé a kollégiumi férőhelyek, illetve szociális ösztöndíjak igénybevételét. Az egyetemnek gyorsan át kell gondolnia azt a stratégiát, hogy tud-e elfogadható áron kollégiumot vagy más szálláslehetőséget biztosítani az önköltséges hallgatóknak” – hívta fel a figyelmet a rektorhelyettes. A professzor asszony portálunknak azt is elmondta, az önköltség minimumát és maximumát a minisztérium határozta meg. Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények az önköltségek minimuma alá nem mehetnek, ezt csak a hitéleti képzést folytató egyetemek tehetik meg. Azt is megtudtuk, a szegedi egyetem szakjai nagyrészt a minimum, vagy ahhoz közeli költséget kérnek. Tekintse meg a Telin TV Homoki-Nagy Mária rektorhelyettessel készített interjúját is (Szeged Ma hírműsor, 2012. január 27.)!http://www.youtube.com/watch?v=FEU88mq018E&list=UUZbymfkMQWfoGHPLq56ttLw&index=1&feature=plcp