Közélet

Orbán Viktor derűlátó a hiteltárgyalások megindítását illetően

Orbán Viktor derűlátó a hiteltárgyalások megindítását illetően

2012. január 24., kedd
Orbán Viktor derűlátó a hiteltárgyalások megindítását illetően

Derűlátónak mondta magát Orbán Viktor miniszterelnök kedden Brüsszelben azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról a megállapodásról, amely a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról szól majd.

Magyarország kész a tárgyalások megkezdésére - közölte újságírókkal a kormányfő, miután megbeszélést folytatott

José Manuel Barrosóval

, az Európai Bizottság elnökével. A magyar miniszterelnök kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy nincs szükség az Országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében. Az unió végrehajtó testülete a múlt kedden Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások ügyében egy hónapos válaszadási határidőt szabott Budapestnek. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben

Orbán Viktor

miniszterelnökkel folytatott találkozóját követően azt hangsúlyozta: a pénzügyi és gazdasági válság idején kiemelkedően fontos Magyarországon a piacok és a lakosság bizalma. Közleménye szerint az uniós politikus a megbeszélésen megerősítette, hogy gyors választ vár a magyar féltől az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira a magyar és az uniós joganyag eltérését illetően. A végrehajtó EU-testület kész azonnal értékelni a magyar válaszokat, amint azok megérkeznek hozzá - tette hozzá. Barroso arról is biztosította tárgyalópartnerét, hogy a bizottság a magyar hatóságok rendelkezésére áll a felvetett problémák megoldásának segítésében. Orbán Viktor azt fogja javasolni az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzék a készülő uniós pénzügyi paktumhoz - közölte a miniszterelnök Brüsszelben, a José Manuel Barrosóval folytatott megbeszélése után. Elmondta, hogy a pénzügyi paktumhoz az eurózónán kívüli EU-országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük. Szintén a paktumhoz való magyar csatlakozás mellett szól - tette hozzá Orbán -, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve.

Martin Schulz

európai parlamenti elnök a sajtó előtt azt hangsúlyozta a magyar miniszterelnökkel Brüsszelben történt kétoldalú találkozó után, hogy nyitott szellemű és gyümölcsöző megbeszélést folytattak. Konszolidációs politika folyik ma Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a kedden folytatott találkozót követően. Schulz hangoztatta, hogy a beszélgetés során magánvéleményként kifejtette a magyar alkotmánnyal és a kormányfő politikai stratégiájával kapcsolatos aggodalmait is. Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden megerősítették az Európai Bizottságnak azt az értékelését, hogy Magyarország eddig nem hozott elegendő intézkedést annak érdekében, hogy államháztartási hiányát tartósan az unióban előírt 3 százalékos küszöb alatt tartsa.

Olli Rehn

, a brüsszeli bizottság pénzügyi felelőse azt emelte ki, hogy Magyarország számára "itt az ideje a cselekvésnek", annak, hogy a gazdaság visszakerüljön a megfelelő kerékvágásba. Ez fontos annak érdekében is, hogy megkezdődjenek a közvetlen tárgyalások az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - tette hozzá. Megerősítette, hogy Magyarország a közelmúltban is tett erőfeszítéseket a konszolidáció érdekében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülést tartott kedden, amelyen nem változtatott a 7 százalékos jegybanki alapkamat szintjén, miközben az elemzők többsége 25-50 bázispont közötti monetáris szigorítást várt. Az ülés után kiadott indoklás szerint az EU/IMF-megállapodás melletti, egyre erősebb kormányzati elkötelezettség érezhetően javította Magyarország megítélését, de fennmaradt a bizonytalanság. A monetáris tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében. Kérdésre válaszolva megerősítette: az EU-IMF megállapodással kapcsolatos kormányzati kommunikációs fordulat szerepet játszott a tanács döntésében. Az MTI által megkérdezett elemzők úgy vélték, a változatlanul 7 százalékos alapkamat mellett a forint eszközök kevésbé vonzóak, ezért - ha lehet - az eddiginél is fontosabb egy EU/IMF-megállapodás a sikeres állampapír-értékesítésekhez. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden ismertetett előrejelzésében 2012-re másfél százalékos gazdasági visszaesést prognosztizál Magyarországon, amelyet "az EU/IMF-program időzítésével és jellegével kapcsolatos bizonytalanságokkal" indokol.

Erik Berglöf

, az EBRD főközgazdásza ugyanakkor a bank londoni székhelyén tartott keddi sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy most már "vannak jó jelek ... van bizonyos készség a (vitatott) intézkedések újragondolására, és ez abszolút kritikus jelentőségű az új EU/IMF-megállapodás elérhetősége szempontjából". Hozzátette: semmi kétsége nincs afelől, hogy "Magyarországnak szüksége van egy ilyen megállapodásra". Idehaza biztosra veszi a megegyezést az EU-val és az IMF-fel az Equilor Befektetési Zrt., amelynek szakértői szerint az odavezető út azonban rögös lesz, ami a jelenleginél magasabb kötvényhozamokat és gyengébb forintot eredményezhet. Az MNB piaci várakozásokkal ellentétes keddi kamattartó döntését követően átmenetileg gyengült a forint, majd visszaerősödött, de az euró jegyzése 300 forint felett maradt. Délután négy órakor az eurót 301 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben, a svájci frankot kedden délután 249,40 forinton jegyezték.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.