Gazdaság

Mit minősít a hitelminősítő?

Mit minősít a hitelminősítő?

2011. december 29., csütörtök
Mit minősít a hitelminősítő?

A világgazdaságról kezdőknek – 1. rész

Gazdasági recesszió, árfolyam, shortolás, jegybanki alapkamat, nyugdíjalap, hitelminősítő intézetek – a lassan több mint három éve tobzódó világgazdasági válság feladja a leckét a hétköznapi embereknek is, ha legalább minimálisan érteni szeretnénk a – sokszor szakértők számára is – átláthatatlan folyamatokat, kénytelenek vagyunk tájékozódni. Cikksorozatunkban ebben szeretnénk segítséget nyújtani Olvasóinknak.

Múlt héten ismét hallatott magáról egy hitelminősítő intézet, nevezetesen

a Standard & Poor’s, és leminősítette hazánk államadósságát

, immár „bóvli” kategóriások lettünk. Sajnos nem ő volt az első. A hitelminősítő intézetek az állampapírokat, illetve vállalati kötvényeket minősítik attól függően, hogy mennyire valószínű, hogy a kibocsátó visszafizeti a papírért kapott (hitel)összeget. Próbálják értékelni azt, hogy az adott kormányzat megteszi-e a válság kezeléséhez szükséges lépéseket – magyarázta portálunknak

Kiss Gábor Dávid

, a szegedi Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanársegédje. A kötvények vásárlója tehát a papírt kibocsátó államnak, vagy egy vállalatnak hitelez.

Piac hitelminősítőkkel és azok nélkül

Amit mi IMF-hitelnek hívunk, az valójában egy IMF-EU-hitelcsomag, és legutóbb is az EU-küldöttség volt az, aki feltételeket támasztott. Az IMF két százalékos kamatlábbal hitelez, és az a deklarált szándéka, hogy ha a tőkepiac nem képes ellátni a feladatát, vagy legalábbis csak irreális kamat-, illetve hozamelvárosok mellett teszi, akkor lehet ezt igénybe venni. A válság előtt a gazdasági tankönyvek mind azt írták, hogy a ’80-as évek óta fejlett ország nem vett igénybe IMF-hitelt – ezt most kihúzhatjuk... – így Kiss Gábor.

Jelenleg a három legnagyobb intézet a Fitch, a Moody’s és a Standard & Poor’s. Különböző megjelöléseket alkalmaznak a besoroláshoz: három, kettő és egy „A”-s, „B”-s, „C”-s és „D”-s kategóriás állampapírokról beszélhetünk. Az „A” a jó, a „B” kérdéses – felmerül annak a lehetősége, hogy a visszafizetés körül problémák lehetnek. Ide került most hazánk is. A „C”-t nem ajánlják, a „D” pedig államcsőd. A hitelminősítők magáncégek, akikről mostanában erősen megoszlanak a vélemények – vázolta a helyzetet Kiss Gábor. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a korábbi, ’80-as, ’90-es évek válságainak tapasztalata alapján egyszerűen szükség van arra, hogy legyen információ arról, hogy egy adott papír mennyire megbízható. Ha nincs ilyen, a piaci szereplők a gazdasági hanyatláskor bepánikolnak, és mindent elkezdenek értékesíteni, ha egy államkötvénnyel baj van. Mind a hitelintézetek, mind a szintén sokat emlegetett IMF-nek (International Monetary Fund, Nemzetközi Valutaalap) az a célja, hogy ha egy országban pénzügyi problémák merülnek fel, az ne terjedjen ki más országokra, ne alakuljon ki úgymond fertőzés. A gyakori IMF-látogatásoknak ez is az egyik oka: Magyarország „elcsúszása” magával ránthatja a cseheket, lengyeleket, szlovákokat, románokat és bolgárokat – jóllehet nekik nincsenek akkora problémáik, mint nekünk, de mivel kis tőkepiacú országokról van szó, érzékenyek a regionális változásokra – fejtegette Kiss Gábor.

Köhögő állampapírok

A klasszikus vagyonkezelési elv szerint lennie kell egy kockázatmentes hozamnak: ezek a három „A”-s papírok. Ilyen volt korábban az amerikai rövidlejáratú állampapír, ami nagyon kicsi kamatlábbal ment, de biztos lehetett benne az ember, hogy visszakapja a pénzét. Először az amerikaiak vesztették el a három „A”-kategóriájú besorolást. Most itt van az euró, zónán belül a német három „A”-minősítésű államkötvény megbízható volt. Csak az a gond, hogy a három és két „A”-s kategória kezd lassan kiüresedni. Ha válság van a kötvénypiacon, megnőnek a különbségek. Rögtön látható volt például a magyar és lengyel piacokon, hogy megnőtt a német hozamszinthez vett különbség, a zónán belül is – sorolta a szakember.

Leminősítés iránymutatás helyett

A legfőbb probléma a hitelminősítőkkel az, hogy egyre gyakrabban minősítenek le Európában is. Nekik elvileg valamiféle gazdasági előremutatást kellene felvázolniuk, ez azonban nem feltétlenül sikerül – tudtuk meg a szakembertől. Az eurózóna kapcsán komoly problémát jelent, hogy a zóna egyik része jobban le van minősítve, mint a másik. Ha a jó minősítésű állam hitelt ad a rossz minősítésűnek, akkor az az ő megítélésére is káros hatást gyakorolhat. A valutaunió kezelésére pedig láthatólag nincsenek még felkészülve a pénzügyi szakemberek. Összeférhetetlenségi és egyéb problémák miatt eleve az a gyakorlat alakult ki a piacon, hogy önmagában egy hitelminősítő lépése nem jelent még semmit. Legalább kettőnek kell rontania egy ország besorolásán, hogy azt komolyan vegyék. Sajnos ez múlthéten hazánkkal be is következett.

Korábban a Moody’s

, most pedig a Standard & Poor’s vett ki minket a megbízható államok közül. Az, hogy a piac még nem reagált igazán erre, az év végi zárásnak tudható be – összegzett Kiss Gábor. Kemény január várható...

Folytatjuk...

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.