Gáncs Péter: a karácsony üzenete az egymás felé fordulás

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint a karácsony üzenete az egymás felé fordulás. Gáncs Péter az MTI-nek adott karácsonyi interjúban Jézus születésének, életének üzenete mellett egyháza karitatív és oktatási tevékenységéről is beszélt.

Az elnök-püspök azt mondta: kétezer évvel ezelőtt Isten odafordult az ember felé Jézus alakjában, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy az ember is odaforduljon Isten felé. Meglátása szerint Jézus Földre jöttével "megtalálhatták egymásban a testvért a különböző embercsoportok", és a példájukat követve ugyanezt tehetik ma is az egyes nemzedékek, a különböző népek és akár az eltérő politikai irányvonalak támogatói is.

Gáncs Péter

szerint az első karácsony éjszaka krízishelyzetben találta a világot: Jézus születésekor a családja hajléktalan és menekült volt, a válságot tekintve az akkori állapot hasonlított a maihoz. Az emberek kiszolgáltatott helyzetben voltak, miközben császári összeírást tartottak a Római Birodalomban az adófizetés hatékonyabbá tétele érdekében, ráadásul Jézus születésének a helyszíne megszállt provincia volt. Kiemelte, hogy Isten akkor mentőövet dobott a krízishelyzetben lévő emberiségnek: Jézus születésével a Megváltó, a Megtartó belépett az emberi történelembe, "felvállalva az emberi élet nyomorúságát". Jézus végigjárta az emberi élet kríziseit, odáig menően, hogy igazságtalanul megvádolták, megkínozták, a tanítványai elhagyták, és végül kereszthalált halt az emberiségért - tette hozzá az evangélikus elnök-püspök. Napjainkra áttérve Gáncs Péter azt mondta: az adventkor megszaporodó adománygyűjtő akciók - noha nagy szükség van rájuk - "tüneti kezelések". Hozzátette: az egyház segíteni tud a rászorulókon azzal is, hogy intézményeket tart fenn, vagy átveszi azokat a bajba jutott önkormányzatoktól, és ezáltal munkát ad a helyi közösségek tagjainak. Rámutatott arra, a falvak népességmegtartó erejét növelni kell, olyan képzést kell kínálni az ott élő embereknek, hogy helyben is tudják kamatoztatni ismereteiket, a többi között a korszerű mezőgazdasági termelésben, a megújuló energiaforrások terén. Ilyen tudást adhatnak a népfőiskolák vagy a felnőttképzések. Utóbbi típusú intézményt a Magyarországi Evangélikus Egyház éppen most akkreditáltatja - jegyezte meg. Gáncs Péter hangsúlyozta: a romák esetében sem a segélyosztás a jövő útja, hanem az, hogy megtanulják saját maguk sorsát irányítani, és el tudják tartani magukat. Az evangélikus egyháznak van romareferense, aki Sárszentlőrincen dolgozik, emellett Szarvas és Nyíregyháza a másik két bázisa ennek a munkának. Utóbbi városban roma szakkollégiumot is indítottak, itt a főiskolán különböző szakokon tanulók kapnak elhelyezést és képzést közismereti tárgyakból és vallási ismeretekből. Az elnök-püspök arról is beszélt, hogy "az egyház nem zárkózhat a templom falai közé", nyitnia kell, miután nem igazolódtak be a rendszerváltás idején megfogalmazott remények a hívek templomokba való tömeges visszatéréséről. Ezért az egyháznak meg kell jelennie az utcákon, tereken, meg kell mutatnia a társadalomnak kulturális értékeit, művészetét, zenéjét. Vannak olyan templomok, amelyekben rendszeresen rendeznek festménykiállításokat, az oda látogatók így találkozhatnak az egyház spirituális értékeivel is. A médiát és az internetet is fel kell használni a "nyitáshoz", ma lelkisegély-szolgálata is van a világhálón az evangélikus egyháznak - fűzte hozzá. A közoktatás változásai kapcsán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy indokolt az iskolák állami átvétele az önkormányzatoktól, mivel azok számos esetben nem tudják megfelelően üzemeltetni intézményeiket. Az evangélikus egyház csak olyan helyen vesz át iskolát, ahol megvan a gyülekezeti háttér és a megfelelő evangélikus vezető is - mondta. Gáncs Péter úgy látja: akik kötődnek valamely felekezethez, azok részesüljenek az adott egyház hittanoktatásában, míg azok, akik nem, vegyenek részt etikaoktatáson. A püspök egyúttal pozitívumként értékelné, ha az órarendbe ezek a tárgyak szervesen beépülnének a világi iskolákban is, ahogy ez az egyháziakban gyakorlattá vált. Úgy fogalmazott, "a hittanoktatásban nekünk megvan 8, vagy akár 12 évre a muníciónk", azaz van megfelelő tantervük és elegendő, átadásra váró ismeretanyaguk. Mint mondta, előremutatónak tartaná, ha az egyházak összefognának, és segítenék egymást a hittanórák megtartásában. Hozzátette, hogy a protestáns egyházak között ez könnyebben megoldható, alsó tagozaton pedig a bibliaismereti tantárgy oktatását ökumenikus alapon is meg lehetne szervezni. Szólt arról, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a tervek szerint az eddiginél több hittanoktatót képeznek a változásoknak megfelelően, a jelölteknek a pedagógiai tárgyakat pedig más egyetemek tanárai tartják, a felsőoktatási intézmények közötti együttműködési szerződés alapján. Jelenleg számos gyülekezeti lelkész tart hittanórát akár 5-6 iskolában is egy-egy térségben, ezáltal viszont kevesebb idejük marad a gyülekezetükre. Ha több hittantanár lesz, azok tehermentesíthetik a lelkészeket. Éppen a túlterhelés megelőzésére szabtak meg az iskolai lelkészeknek egy heti tíz tanórás maximumot, mert nekik nem a hittanoktatás az elsődleges feladatuk, hanem a diákok és a pedagógusok lelki gondozása - mutatott rá az evangélikus elnök-püspök.