Egyetem

Fehér karácsony kén-hexafluoriddal + FOTÓK

Fehér karácsony kén-hexafluoriddal + FOTÓK

2011. december 20., kedd
Fehér karácsony kén-hexafluoriddal + FOTÓK

Robbantós, hangos és látványos, fizikai és kémiai kísérletekkel várták ifjú fizikusok és vegyészek az érdeklődő „kicsiket és nagyokat” a szegedi egyetem Fizikus Tanszékcsoportja által immár hatodik éve megrendezett Karácsonyi Kísérletekre hétfő délután.

„I’m dreaming on a white Christmas” – énekelte a kén-hexafluorid belélegzésének köszönhetően saját orgánumánál némileg mélyebben a fizika szakon végzett és jelenleg operaénekesnek tanuló

Szélpál Szilveszter

. A kén-hexafluoridban a hang terjedési sebessége lassabb, mint levegőben, mert nehezebb gáz – magyarázta portálunk a fizikus-operaénekes. Ezért megváltozik a frekvenciája: mélyebb hangot hallunk. Hasonló, mint a sokak által kedvelt héliumos kísérletek: a hélium sűrűsége kisebb a levegőénél, ezért gyorsabban terjed benne a hang, ami így magasabbá válik. Tévhit, hogy ilyenkor a hangszalagokkal bármi is történne, csupán annyi, hogy az általuk keltett elsődleges rezgés gyorsabban eljut a közönséghez. „Mindig érdekes a gyerekeknek az akusztikai kísérlet. Szeretik még a hangok felharmonikusainak demonstrálását is. Tanulunk róluk az iskolában, de nem kézzelfogható, mik is ezek” – hívta fel a figyelmet Szélpál Szilveszter. A felharmonikusok vagy felhangok egy alaphang frekvenciájának egész vagy félszámú többszörösei. Demonstrátorunk elektronikus oszcilloszkóppal láthatóvá tette a szinuszhullámos alaphangot – amikor a testüregek nem vesznek részt a hangképzésben –, majd rezonátorként „bekapcsolta” azokat is a hangképzésbe, ahogyan egy operaénekes is teszi.

Szentjánosbogár és a nagy durranás

Árus Dávid vegyészdoktorandusz hallgató olyan kísérleteket mutatott be, amelyek a középiskolai kémiaoktatásban nem szerepelnek: újszerűek, látványosak, mégis van didaktikai hasznuk is, vagyis a tanításban is felhasználhatók – a kémia iránti érdeklődést motiválják. A kén-hexafluoridos kísérlet után úgynevezett kemilumineszcenciás kísérletek következtek, vagyis a kémiai reakciók során fény keletkezett. A jelenséget sokan a foszforeszkálással keverik össze, pedig például a szentjánosbogár esetében is ilyen folyamat megy végbe – tudtuk meg Árus Dávidtól. A fehérfoszfor öngyulladásával az égés feltételét vizsgálták, illetve néhány hangosabb kísérletre is sor került…

Tűz a vízben

Végy egy hagyományos háztartási gyertyát, nehezékkel rögzítsd egy üvegpohár aljára, öntsd fel vízzel, hogy majdnem teljesen elfedje a gyertyát a víz, amit ezután gyújts meg! – sok más mellett ezzel az otthon is elvégezhető „recepttel” ismertette meg a jelenlévőket Kopasz Kata, aki nemcsak az egyetemi, hanem a középiskolai fizikatanításban is otthonosan mozog. Azt várnánk, hogy ahogy ég le a gyertya, ráfolyik a víz, és elalszik. Nem ez történik, mert a víz elvezeti a hőt, a gyertya falának anyagából körben egy burok képződik, és így egy ideig szépen „be tud égni” a vízszint alá is a gyertya.

Tanárok mélyponton

A Fizikus Tanszékcsoport 2006 óta rendezi meg karácsonyi kísérleteit. A témát mindig igyekeznek az aktualitásokhoz választani: idén a Kémia Nemzetközi Éve adta az ötletet, de például a cunamikatasztrófa évében a hullámok kerültek elő Földön, vízen és levegőben. Figyelembe véve az előző évek tapasztalatait, mely szerint főként a 12-16 éves korosztály képviselteti magát szép számmal, nem bonyolultak a kísérletek, és a jelenségek megmagyarázásához nem szükségesek magas ismeretek – mondta el portálunknak Papp Györgyné Papp Katalin c. egyetemi tanár, a rendezvénysorozat ötlet- és házigazdája. Fontosnak tartják az ismeretterjesztés szempontjából, hogy a hétköznapi jelenségek, tárgyak, eszközök megjelenjenek, meg természetesen a karácsony – emiatt családias a hangulat. A repertoárban gyertyák, csodálatos szívószálak szerepeltek, valamint a hangjelenségek fizikája, illetve a legnagyobb részt idén a kémikusok színes, durranós, szórakoztató, de nagyon tanulságos kísérletei adták. A résztvevők évek óta nagy lelkesedéssel és példaadó igényességgel készülnek a karácsonyi kísérletekre – emelte ki a tanárnő. „Két évvel ezelőtt azt hittem, hogy a mélyponton vagyunk – de nem…” – válaszolt Papp Katalin arra a kérdésre, hogy az évek óta drasztikusan lecsökkent fizikatanár-jelölt hallgatók száma terén történt-e pozitív irányú elmozdulás. „Optimistán ma azt mondom, hogy most vagyunk a mélyponton, és innen már csak fölfelé lehet, konkrétan csupán egy negyedéves fizikatanár szakos hallgatónk van nappali tagozaton itt Szegeden, és országosan is tíz alatt van a számuk. A hagyományos fizika alapszakos jelentkezők száma viszont már nem annyira rossz, csak közülük kevesen választják saját akaratukból a tanárszakot” – összegzett a tanárnő.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.