Dux: Kitörést jelenthetnek az uniós kutatás-fejlesztési források

A tervek szerint az EU 2014–2020 között 55-ről 80 milliárd euróra emeli a kutatás-fejlesztésre, innovációra szánt alapját, ennek előnyét az ipari partnerekkel együttműködő magyar egyetemek is élvezhetik.

Mindenki számára egyértelmű, hogy a kutatás-fejlesztés, innováció, illetve ezek felsőoktatásra eső része az előző EU-s finanszírozási ciklusban is az egyik leghatékonyabb pénzfelhasználó volt – jelentette ki

Dux László

a napokban. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára mindezt a szegedi DEAK Zrt. kétmilliárd forint összértékű

uniós projektjének

zárórendezvényén mondta.

A prioritások: új műszaki megoldások, gyógyszerkutatás, környezetvédelem

A professzor a SZEGEDma.hu érdeklődésére úgy folytatta: számos hasonló projekt zárult le sikeresen, a felsőoktatási, kutatóintézeti szféra jól és hamar megtanulta az adminisztrációs és elszámolási kötelezettségeket. Éppen ezért a kormányzat is kiemelt szerepet szán ennek a területnek a következő, 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban is az EU-s források megszerzésében, hasznosításban. „Szerencsére már lehet tudni, hogy az unió jelentősen, 55-ről 80 milliárd euróra emeli a kutatás-fejlesztésre, innovációra szánt alapját. A prioritások pedig az új műszaki megoldások, az informatika, a gyógyszerkutatás, a biotechnológia, a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatások lesznek, melyek a magyar egyetemek, illetve szűkebb pátriánkat tekintve a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem számára is jól vállalható és művelhető irányok. Az EU pénzügyi helyzete nyilvánvalóan nem problémamentes, de ezzel együtt is a K+F-et és az innovációt tekinti a legjobb és leggyorsabb megtérülésű és pénzhasznosulási ágazatnak a közösség. Ehhez természetesen Magyarországnak is igazodnia kell. Az egyetemi oktatást, a felvételi keretszámok, az államilag támogatott helyek elosztását abba az irányba kell mozdítanunk, hogy minél több olyan fiatalunk legyen, aki képes ezeket a forrásokat maga és az egész közösség, a magyar társadalom javára fordítani” – fogalmazta meg a feladatokat portálunknak Dux László.

Hazacsábítanák a külföldön dolgozó fiatal magyar szakembereket

Amellett tehát, hogy a szektor alapvetően felkészült a következő időszak kihívásaira, a kormányzat is eltökélt abban a tekintetben, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel ösztönözze a szereplőket. A helyettes államtitkár lényegesnek tartja, hogy sikerüljön hazacsábítani hosszabb vagy rövidebb idő óta külföldön lévő magyar fiatalokat, s esetleg külföldi szakembereket is magyarországi kutatási bázisokra tudjunk vonzani. Ezenkívül – emelte ki – ebben a pillanatban azzal tehetjük a legtöbbet, hogy megerősítjük az általános és középiskolákban a természettudományos, matematikai és informatikai oktatást, illetve ami ehhez elengedhetetlen: újrapozicionáljuk a tanárképzést. „Fontos továbbá, hogy a futó kutatás-fejlesztési, innovációs projektek pénzügyi és jogi szempontból is rendben lezáruljanak, nehogy Brüsszel bármi hiányosságot fedezzen fel. Ennek érdekében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kiemelten ellenőrizte ezeket a programokat, hogy elkerüljük az esetleges uniós 'bírságolásokat'. A következő pénzügyi időszakra pedig máris megkezdődött a szellemi rákészülés a gazdálkodó szervezetek, egyetemek és kutatóintézetek csapatai részéről. Reméljük, 2014 után valóban az ígért mértékben mozdulnak majd meg az uniós források. Hazánk számára – nemzetközi konzorciumokkal, ipari partnerekkel kiegészülve – ez komoly kitörési pontot jelenthet a jelenlegi gazdasági helyzetből” – állítja. Az új felsőoktatási törvény, illetve a kapcsolódó jogszabályok is keretet adhatnak a felkészüléshez – jelentette ki a helyettes államtitkár. „A tanárképzés megerősítése és újrapozicionálása hangsúlyosan szerepel a törvényben. A továbbiakkal kapcsolatban pedig az eszközrendszert határozza meg, hiszen a felvételi keretszámokat, illetve bizonyos finanszírozási kérdéseket majd a költségvetési törvény, valamint kormányhatározatok fogják évről évre definiálni. Emellett a gazdasági partnerek szerepvállalását, a munkaerőpiac igényeinek biztosítását is célul tűzi ki a felsőoktatási törvény, ezek is a kívánt irányba mutatnak” – összegzett.