Csúcstechnológiai kutatás-fejlesztés valósult meg a régióban

Végéhez érkezett az SZTE és az MTA SZBK által alapított DEAK Zrt. 2008 óta tartó uniós projektje, melynek keretében öt nagy területen végeztek kutatás-fejlesztési tevékenységet közel kétmilliárd forint összértékben.

A József Attila Tanulmányi és Információs Központ adott otthont csütörtökön a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont által alapított DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt. 2008-ban indult „Multidiszciplináris, piacorientált csúcstechnológiai kutatás-fejlesztés a DEAK KKK folytatásában” című uniós (GOP-)projektje záró konferenciájának.

109 kutatás kétmilliárdból

A beszámolókból kiderült: az elmúlt 3 és fél évben öt kutatási területen (orvosi, ipari és agrár biotechnológia, informatika és innovatív társadalomtudomány) 20 témában, összesen 109 kutatási projektben közel 170 szegedi kutató és 240 hallgató, PhD- és posztdoktor közreműködésével 64 vállalati partner számára végeztek termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztést vagy nyújtottak különböző K+F+I szolgáltatásokat csaknem 2 milliárd forint értékben.

Susányi Tamás

ügyvezető igazgató elmondta: az 50 százalékos támogatási intenzitású projekthez mintegy 1 milliárd forintnyi támogatást nyújtott az Európai Unió. A kutatók és a gazdasági társaságok példaértékű együttműködése során olyan nagyvállalatok szerepeltek a partnerek között, mint a Budapest Airport, az EDF DÉMÁSZ, a General Electric, a Heineken, a Magyar Telekom, az MKB Bank, a Nokia, a PICK Szeged, a Richter Gedeon vagy a TEVA. A lezajlott projektet méltatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára is.

Dux László

szerint az ilyen és hasonló kooperációk a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus legsikeresebb forráskihelyezései közé tartoztak, s komoly üzenettel bírnak a következő, 2014-2020 közötti időszak tervezésére nézvést. Biztatónak nevezte, hogy az unió – gazdasági nehézségei ellenére – 55-ről 80 milliárd euróra tervezi emelni a kutatás-fejlesztési alapjából elérhető pénzösszeget. A professzor hangsúlyozta: a hazai szereplőknek máris ideje felkészülni, hogyan és milyen módon részesülhetnek ezekből a forrásokból. A kormány igyekszik ehhez minden támogatást megadni a felsőoktatási intézményeknek, kutatóhelyeknek és a hozzájuk közel álló vállalkozásoknak. Hozzátette: mindez infrastruktúrafejlesztésben és a jogszabályi háttér átalakításában (például a műszaki, természettudományos és informatikai képzések keretszámának emelésében) testesül majd meg.

A szénhidrátszegény pékárutól a bőrfiatalító kenőcsig

A csütörtöki rendezvényen bemutatták a program keretében elért eredményeket és azok jelentőségét, valamint az ipari partnereket megszólítva kitekintést adtak a fenntartható jövőről, javaslatokat fogalmazva meg így a tudományos és az ipari élet még szorosabb összekapcsolására. Az egyes kutatási területeken elvégzett munkáról a divízióvezetők (orvosi biotechnológia:

Kemény Lajos

, ipari biotechnológia:

Kovács Kornél

, agrár biotechnológia:

Fehér Attila

, informatika:

Gyimóthy Tibor

, innovatív társadalomtudomány:

Z. Karvalics László

) szóltak. Előadásaik alátámasztották a 2008 óta végzett tevékenység sokszínűségét: egyebek mellett bőrfiatalító kenőcsöt, nano-antibiotikumokat és nano-tisztítószereket, csökkentett szénhidráttartalmú pékáru- és tésztaféleségeket fejlesztettek, illetve állítottak elő a szakemberek, de a kutatás-fejlesztési palettán a telemedicinás szoftveralkalmazások, a keresőoptimalizálás és a biogáztermelés is helyet kapott. Elhangzott: a DEAK Zrt. a jövőben is folytatja az együttműködést a fejlesztésekben érdekelt piaci szereplőkkel, híd szerepet betöltve a kutatói és a gazdasági szféra között. Partnereinek hatékony kapcsolatokat kínál az SZTE és az SZBK kutatóival, egyúttal biztosítja az egyetemen és a kutatóközpontban keletkező csúcstechnológiai K+F eredmények felhasználásának lehetőségét, valamint a vállalatok K+F igényeinek magas szintű kielégítését, pályázati források bevonásával és a teljes innovációs folyamat menedzselését az alapkutatástól a szellemi tulajdon hasznosításáig.