/

Pokorni: Kódexjellegű helyett rugalmas kerettörvény születik

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Nem a rosszindulat, hanem az aggodalom, a részletek ismeretének hiánya teremt bizonytalanságot a köznevelési törvénnyel kapcsolatban – jelentette ki Pokorni Zoltán szerdán Szegeden.

A most hatályos “kódexjellegű” szabályozást egy lényegesen rugalmasabb kerettörvény váltja fel, így sok részlet kimarad a jogszabályból, amelyeket a kormány vagy a minisztérium rendeletekkel szabályoz majd – mondta az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a szegedi Vedres-középiskolában tartott közoktatási fórumon. A rendezvényt a szegedi önkormányzat és az Apáczai Kiadó szervezte szegedi és Csongrád megyei pedagógusok részére, a szakmai tanácskozáson jelen volt Pocsai Blanka, a szegedi oktatási bizottság Fidesz-KDNP-s elnöke is.

Az ország egyik legnagyobb “ellátórendszeréről”, 1,2 millió gyerekről és 150 ezer pedagógusról van szó, így érthető, hogy mindenki minden apró kérdést pontosan ismerni akar – mondta a Fidesz alelnöki posztját is betöltő Pokorni Zoltán.

Pokorni Zoltán kifejtette, a szétaprózott intézményfenntartói struktúra hozzájárult ahhoz, hogy a hazai oktatás az “otthonról hozott” szociális, társadalmi különbségeket konzerváló rendszerré vált. Erre a törvénytervezet megoldása, hogy az óvoda kivételével az oktatási intézmények állami fenntartásba kerülnek. A politikus azonban ezt nem tartja jó válasznak, mint mondta, jobban örült volna annak, ha az intézményátadás önkéntességen alapul. Az önkormányzati fenntartás ugyanis “egyenválaszok” helyett differenciált megközelítést tesz lehetővé – tette hozzá.

Azt mondta: a törvénytervezetben egyetlen mondatban szerepel annak lehetősége, hogy az önkormányzatok szerződésben vállalhatják az iskolák működtetését. Módosító indítványokkal el szeretnék elérni, hogy ez “végigvonuljon” a jogszabály egész szövegén.

A politikus szerint az önkormányzatok azonban csak akkor fogják vállalni az oktatási intézmények fenntartását, ha az ehhez szükséges forrásokat – például a rezsiköltség vagy a technikai személyzet bérének fedezetét – az állam náluk hagyja.

A magyar oktatási rendszer egyik nagy problémája, hogy nemzetközi összehasonlításban is alacsony a közismereti órák száma. Valahogyan növelni kell az oktatásra fordított időt, a törvénytervezet által létrehozott “muszáj napközi” azonban nem ezt teszi – mondta a bizottsági elnök.

Pokorni Zoltán véleménye szerint az egész napos iskola célja az lenne, hogy azokat programokat, melyeket ma a szülők pénzért vásárolnak meg gyermekeinek, mindenki számára biztosítsa. Jobban tagolhatóvá válna így a nap, a megoldás lehetővé tenné az ismétlés, a gyakorlás, a közösségi programok beiktatását. Ehhez azonban definiálni kellene a feladatokat, és a források biztosítása mellett ellenőrizni azok végrehajtását.

A politikus kijelentette, a pedagógus-életpályamodell bevezetése nem pusztán pénzkérdés. Hosszú évek óta csúszik lefelé a pedagógustársadalom, a tanárok 60 százaléka iskolán kívüli másodállást kénytelen vállalni, hogy el tudja tartani magát és a családját. Tíz éven belül pedig nyugdíjba meg a pedagógusok harmada.

Pokorni Zoltán szerint szükség van a pedagógusképzés átalakítására, az osztatlan képzés bevezetésére. Jelentős ösztöndíjakkal, valamint garantált álláshelyek biztosításával pedig a jók közül a legjobbakat kell a pályára csábítani.

Részben külső szakemberek bevonásával rendszeresen mérni, értékelni kellene a pedagógus munkáját, és kívánatos lenne, ha a többletjövedelmek nagy része is az egyértelmű minőségi követelményekhez kapcsolódna – közölte a politikus.

Pokorni Zoltánnal készült hosszabb cikkünket később olvashatják.

Default thumbnail
Előző sztori

Béla borászat a Napsugaras Boresten

Default thumbnail
Következő sztori

Tárki: a Jobbik megelőzte az MSZP-t