Kapar a torka? Állandóan köhög? Nem biztos, hogy azonnal az orvoshoz kell fordulnia! A fűtési szezonban nem árt néhány szót ejteni a lakás ideális hőmérsékletéről, a megfelelő páratartalomról. Nem mindegy, milyen helyiségekről és a család mely tagjairól van szó. Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. Nem mindegy azonban, hogy hány fok van a lakásban, és milyen a levegő nedvességtartalma, azaz a páratartalom. Az ideális hőmérséklet
Általános az, hogy a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű, a hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet a megfelelő. Csecsemőket lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben fürdessük. A megfelelő és kellemes éjszakai komfortot ne a hőmérséklet növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét, mivel ilyenkor az elalvás is nehezebb, sőt az alvás felületesebb lesz, és gyakrabban felriadunk. Csecsemők esetében a hőháztartás is nehezebben fejlődik a túl meleg környezetben. A nappali tartózkodás során gyakran használt helyiségek melegebbre való felfűtése bágyadttá és lehangolttá teszi az embert, sőt a reakcióidőt is csökkenti. Miért fontos a megfelelő hőmérséklet?
Az egyik legfőbb allergiakiváltó tényező a házi poratka. Ha porszívózunk, még nincs megoldva a kérdést, az apró állatkák az ágyneműben is ott vannak, sőt a gyerekek kedvenceiben, a plüssállatokban is ott bujkálnak. A hálóhelyiségek és a nappali helyiségek ideálisnál hidegebb levegője a nyálkahártyák védekezőképességét csökkenti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok, az orrfolyás, a torokfájás és a köhögés. Emellett a kellemes hőmérséklettől bármely irányba való eltérés jelentősen rontja a helyiségben tartózkodók komfortérzetét. Fontos szempont, hogy ne legyen 1-2 °C-nál nagyobb differencia a különböző életterek között, főleg nappal, mivel a túl nagy különbségek szintén fogékonyabbá teszik a szervezetet a légúti betegségek kialakulására. Páracsökkentés szellőztetéssel
Optimális páratartalom
előszoba, közlekedő: 35-50 % nappali: 45-65 % hálószoba: 40-60 % gyerekszoba: 40-70 % fürdőszoba: 50-70 % A fűtési szezon kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan a helyiségek alsó és felső sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. Tudnunk kell, hogy a túlzottan párás levegő a légúti betegségek melegágya. A levegő hőmérséklete mellett a páratartalom is nagyon lényeges összetevője az egészséges levegőnek. A felnőtt ember számára a 40-60 %-os páratartalom az optimális mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet a páratartalom, náluk a 60-70 % az ideális. A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít, így ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul. Figyelmeztető előjel a szemek szárazsága, égő érzése, a torokkaparás, a szájszárazság, a száraz köhögés. A szennyezett levegő is nagymértékben hozzájárul, hogy a nyálkahártyák folyamatos irritációnak legyenek kitéve, amit a száraz levegő csak ront és elősegíti a kellemetlen jelenségek kialakulását. A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell. Hogyan párásítsunk?
Panellakás és radiátoros, vagy gázkonvektoros fűtés esetében a lakás páratartalma a fűtés megkezdésével drasztikusan csökkenhet. Kiszárad a bőrünk és éjszakánként a torkunk és az orrunk sem marad nedvesen. A modern építőanyagok és technológiák megjelenésével egyre jobban kizárjuk a külvilágot, egyre hermetikusabban lezárjuk lakásunkat. Ez egyrészt jó, mert kevesebb energiával tudunk fűteni, másrészt rossz, mert nem pótlódik, cserélődik természetes úton a benti levegő. Mindenekelőtt fontos, hogy legyen otthon egy megfelelő hőmérséklet és páratartalom mérő. Ezt szinte bárhol be lehet szerezni, és használatával az optimális viszonyok is könnyen beállíthatók. A levegő párásítása könnyen megoldható növényeket telepítésével, hagyományos vagy elektromos párologtató illetve párásító készülékek használatával. A mécsessel azonban nem árt vigyázni! Felügyelet nélkül soha sem szabad ilyen párologtatót magára hagyni, mivel a víz elfogyásával a bele öntött – egyébként kellemes érzést adó – illóolajok könnyen meggyulladhatnak, a láng a környező berendezésekre kicsaphat. Gyermekszobában soha ne alkalmazunk ilyen párásítást, hiszen a gyerekek a „láng bűvöletében” leverhetik a párásítót és tüzet okozhatnak. A legmegfelelőbb megoldás talán az ultrahangos párásító készülék, ami mikronméretűre porlasztott vízpermetet juttat a levegőbe. Az ideális hőmérsékleti viszonyok között ezek az apró cseppecskék könnyen eloszlanak a szoba levegőjében, sőt az úgynevezett „túlpárásítás” jelensége sem fordulhat elő. 
