Kajak-kenu: hét világbajnoki érem a Petrovics családban

A szingapúri maratoni kajak-kenu világbajnokságon kajak egyesben bronzérmet nyert Petrovics Máté, az EDF Démász Szegedi VE versenyzője. A fiatal tehetséggel az mkksz.hu készített interjút.

A világbajnoki érmek tekintetében nagyon jól állnak Petrovicsék, hiszen hét medália van a család birtokában. A legfrissebb érmet, egy bronzot, a minap hozta haza a szingapúri maratoni világbajnokságon kajak egyesben szereplő

Petrovics Máté

. Az EDF Démász Szegedi VE 24 esztendős versenyzője pályafutása eddigi legjobb eredményét érte el, de édesapja

Petrovics Kálmán

, aki a szegediek szakosztályigazgatója, még mindig lépéselőnyben van vele szemben, írja az interjú bevezetőjében a szövetség honlapja.

– Az édesapja büszke önre?

– Igen, az.

– Ha a családi világbajnoki érmeket számoljuk, meseszerű a szám, hiszen hét medáliájuk van összesen.

– Azért én még egy kicsit le vagyok maradva. Apunak két világbajnoki aranya, egy ezüstje és két bronzérme is van 10 000 méterről, illetve a maratonról. Ráadásul ő az egyetlen magyar versenyző, aki a maratoni szakágban kajak egyesben világbajnokságot tudott nyerni. Nekem eddig két harmadik hely jutott, ezt megelőzően 2008-ban

Jámbor Attilával

párosban lettem világbajnoki bronzérmes.

– Súlyozni lehet a két érmet?

– Bár ez a bronzérem, mivel egyesben nyertem, egy kicsit közelebb áll a szívemhez, az Attilával elért harmadik helyre is nagyon büszke vagyok, hiszen az volt életem első felnőtt világversenye.

– Akik ott voltak Szingapúrban egytől-egyig állítják, hatalmasat versenyzett…

– Valóban nem volt egyszerű. A világbajnokság előtt a legjobb hatba vártam magam, ami talán nagy elvárásnak is tűnhetett, hiszen öt korábbi világbajnoki is ott volt a rajtnál. A verseny végig nagyon kiélezett volt, az utolsó kört nyolcan kezdtük el egyszerre, végül egy nagyon jó finissel odaértem a dobogóra. Nagyon boldog voltam, mert valóban nehéz körülmények között versenyeztünk. Három napunk volt csak az akklimatizálódásra, rendkívüli meleg és magas páratartalom volt, ami sokunkat megviselt. Szerencsére én jól bírtam a végét.

– És hogy bírja majd a soron következő idényt? Csak maratonira készül vagy netán ön is megpróbálkozik a londoni olimpiai kvalifikációval?

– Jövőre az ezer méter lesz a hangsúlyos a felkészülésemben, a maratoni másodlagos szerepet kap. Az új válogatási elvek szerint a négyessel kapcsolatban a páros eredményeket veszik figyelembe, de természetesen foglalkoztat az egyes is, hiszen mindennek az alapja a jó egyéni felkészülés. A párossal kapcsolatban még nyitott minden, mert korábbi társam, a szerb-magyar állampolgárságú Holpert Ervin már szerb színekben szerepel. A szegedi világbajnokságon a nyolcadik lett az egységük a mieink mögött, és ezzel ők is kivívták az olimpiai indulás jogát. A lényeg most, hogy egy jó alapozó időszakon legyek túl, a többiről pedig majd a tavaszi melegvízi táborok után érdemes beszélni.

– Ha megkérdezik öntől, hogy inkább gyorsasági vagy maratoni versenyzőnek tartja-e magát, mit válaszol?

– Gyorsasági versenyző vagyok, aki nem tesz le a maratoniról sem.

– És mi a helyzet az álmaival? Mi lenne karrierje csúcspontja?

– Ha ott lehetnék én is egy olimpián.

– És ha a mérleg második oldalán egy egyesben megszerzett maratoni világbajnoki cím szerepelne?

– Azt hiszem, akkor is az olimpia felé billenne el a mérleg nyelve…