Gazdaság

Így bánik az energiával a szegedi egyetem

Így bánik az energiával a szegedi egyetem

2011. november 29., kedd
Így bánik az energiával a szegedi egyetem

Nemcsak a legendásan zöld TIK dicsekedhet környezetbarát megoldásaival, az egyetem új épületeinek megépítésekor is szem előtt tartották az energiával való gazdaságos bánásmódot. A Szegedi Tudományegyetem energetikai beruházásairól, valamint a köz- és lakóépületek energiafelhasználásról tartott előadást Rovó István, az egyetem műszaki főigazgató-helyettese (SZTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság) az Energia Szabadegyetem november 25-i alkalmán.

A Tanulmányi és Információs Központon (TIK) 2008-tól 50 négyzetméteren működnek napkollektorok, melyek segítségével a használati melegvíz költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökkent a napsütéses időszakban.
Korszerű gépészeti alkalmazásokkal is hozzá tudnak járulnak az ésszerűbb energiagazdálkodáshoz. Az Apáthy-kollégiumban például felújították a kazánházat. Az új, úgynevezett kondenzációs kazánok a füstgáz rejtett energiáját használják ki, alkalmazásukkal 20-30 százalékos gázfogyasztás-csökkenés érhető el. Előnyük az alacsony károsanyag-kibocsátás, valamint az időjárás-követő szabályozás is - a beruházás ráadásul 4-5 év alatt megtérül.

Felügyeleti rendszerek kiépítésére is sor került a Déli és Északi Klinikaparkban - főként a klinikai központ épületeiben. A kivitelezők előtt az energiafogyasztások minimalizálása és az üzembiztonság növelése lebegett. Ezek a rendszerek a külső hőmérséklet függvényében a beállított belső hőmérsékletet tartják meg. A rendszer az esetleges hibákról azonnal értesíti a kezelőt, valamint az üzemeltetők a berendezések állapotáról folyamatos visszajelzést kapnak. Az épületek interneten keresztül bárhonnan szabályozhatók, nem is beszélve arról, hogy kiváló lehetőséget nyújtanak adatgyűjtésre, mivel többek között fűtési előremenő és visszatérő hőmérsékletek is megjeleníthetők.

Már-már mítosz kapcsolódik a szegedi egyetem Mérnöki Karának új, Moszkvai körút 9. szám alatti épületéhez, melyben geotermikus hűtés-fűtést alkalmaznak a 100 méter mélyre fúrt hőkutak segítségével. Egy monitoring rendszer is tartozik a hőszivattyúkhoz, így folyamatosan tudják figyelni azok működését. A jövő mérnökei az alternatív villamosenergia-ellátást is megfigyelhetik 10 napelem-modullal, melyek összteljesítménye 2 kilowatt. Fontos, hogy a belső-külső hőmérséklet és a napsugárzási adatok figyelembevételével vezérelt elektromosan mozgatható árnyékolást alkalmazásnak az ablakokon.

Hasonlóan érdekes az egyetem Dugonics téri főépülete, melyben immár központi vizes hűtés, mesterséges szellőzés, úgynevezett VRV-rendszerű hűtés-fűtés található. Kondenzációs, zárt égésterű, földgáz üzemű kazánt építettek be, és itt is időjárás-követő szabályozó rendszerrel racionalizálják az energia-háztartást. Nem maradhatott el a 20 álló kivitelű sík napkollektor sem, és megoldott a szürke szennyvíz újrafelhasználása is (például kézmosás után keletkezett szennyvízzel WC-öblítés). A VRV-rendszerű hűtés-fűtés lényege, hogy télen fűt, nyáron hűt. Egyidejűleg képes bármelyik beltéri berendezéssel fűteni, avagy hűteni, folyamatosan változtatva annak teljesítményét, a helyiség fűtési avagy hűtési igényének függvényében. Minden egyes beltéri berendezés energiafogyasztása külön mérhető, a fogyasztási adatok listázhatók, adott időintervallumra vetítve.

Az előadásból az is kiderült, több mint 10 ezer négyzetméter területet tervez még beépíteni az egyetem napelemekkel, valamint a termálfűtés további hasznosítását is szem előtt tartja.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.