Közélet

Deutsch részvételével tartottak vitafórumot a regionalitásról + FOTÓK

Deutsch részvételével tartottak vitafórumot a regionalitásról + FOTÓK

2011. október 31., hétfő
Deutsch részvételével tartottak vitafórumot a regionalitásról + FOTÓK

Európa-rekordot érhet el hazánk az EU-s források felhasználási arányában Deutsch Tamás EP-képviselő szerint, aki úgy látja, előnyt kovácsolhatunk abból a hátrányunkból, hogy a dél-alföldi az unió 20 legfejletlenebb régiójához tartozik.

A regionalitás jelenéről és jövőjéről, illetve a dél-alföld régió fejlődési lehetőségeiről is szó esett azon a állampolgári fórumon, melyet Hódmezővásárhelyen tartottak a Fekete Sasban. Az Európai Unió összesen 271 régiója közül hazánk négy régiója – köztük a dél-alföldi is – a 20 legfejletlenebb közé tartozik. Ezzel az egyébként nem túl hízelgő adattal kapcsolatban

Deutsch Tamás

európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának tagja megjegyezte, hogy hátrányból igenis lehet előnyt kovácsolni. Az unió egyik fontos célja ugyanis a jólét terén mutatkozó különbségek felszámolása, vagyis a felzárkóztatást célzó projekteket a legfejletlenebb régiók tudják a legjobban kihasználni. „Magyarországnak csak akkor van esélye jelentős kohéziós és regionális fejlesztési forrásokhoz hozzájutni a 2013 utáni hét éves ciklusban, ha a most rendelkezésre álló források közel 100%-át fel tudjuk használni” – hangsúlyozta Deutsch. A 2013-ig terjedő hétéves uniós költségvetési ciklusban Magyarország közel 8000 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást használhat fel. Az EP-képviselő portálunknak kifejtette, ezeknek a pénzeknek a felhasználása az első három és fél évben, vagyis 2010 első feléig maximum gyenge közepesnek értékelhető.

Deutsch: Európa-rekordot érhetünk el a források felhasználása terén

„Az is kérdés, hogy amire ezeket az összegeket felhasználtuk, vajon tényleg a lehető legnagyobb mértékben segítették-e hazánk gazdaságának növekedését, a munkahelyteremtést, vagy éppen a kis- és középvállalkozásokat” – fogalmazott az EP-képviselő.

Természetesen voltak korábban is jó célok, de 2010 után vállalkozásfejlesztésre sokkal több forrás lett átcsoportosítva. „A korábbi presztízsberuházások vagy éppen időszerűségük miatt megkérdőjelezhető fejlesztési célok eltűntek. Fontos például a közösségi közlekedés fejlesztése mint cél, ám kérdéses, hogy szükséges-e Szegeden, Debrecenben és Miskolcon egyaránt zajló villamos projektre összességében 110 milliárd forintot elkölteni” – érvelt a képviselő. Hangsúlyozta, nem a fejlesztési céllal van a problémája, hanem azzal, hogy ekkora összeget gazdaságfejlesztésre érdemesebb lett volna fordítani. „Ilyen, a magyar gazdaság nélkülözhetetlen fejlődését nem szolgáló pályázati kiírásokat azt gondolom nem szabad most elkövetnünk az előttünk álló időszakban” – jegyezte meg az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának tagja. Deutsch Tamás szerint jó esélyünk van arra, hogy amennyiben a jelenlegi ütemben tudjuk felhasználni az EU-s forrásokat, akkor Európa-rekordot is el tudunk érni. Ez két szempontból is fontos, egyrészt szüksége van hazánknak ezekre a pénzekre, másrészt pedig ha nem érünk el jó eredményt, akkor az hátrány lehet a 2013 utáni időszakra vonatkozó tárgyalások során. „Ha nem használjuk fel közel maximális mértékben a rendelkezésre álló forrásokat, akkor jogosan kérdezik majd, hogy miért kérünk esetleg annál is többet, ha nem tudtunk élni a lehetőségeinkkel” – jegyezte meg.

Az uniós források lehívásában helyt áll a dél-alföldi régió

A prioritási tengelyek, vagyis a regionális gazdaságfejlesztés, a turisztika, a humán infrastruktúra fejlesztés, közlekedésfejlesztés, illetve a településfejlesztés mind a hét magyar operatív programban megtalálható – mondta el portálunknak Tóth Róbert, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere. Az adott régión belül a megjelenő kiírások azonban igazodnak a helyi sajátosságokhoz. „A dél-alföldi régiós pályázók nagyon jól helyt állnak, időarányosan lekötötték a támogatási forrásokat. A 2011-2013-as időszakra a régióra meghatározott 880 millió eurós finanszírozási keretnek a 25-30%-a áll még rendelkezésre” – tájékoztatott Tóth Róbert. Természetesen témakörönként változó a pályázói sikeresség és a forrásfelhasználás üteme is, amit jelentősen befolyásol többek között a támogatási intenzitás. Azt pedig, hogy mennyire is aktívak régiónkban a pályázók, jól szemlélteti, hogy gazdaságfejlesztési témakörben telephelyfejlesztésre közel 170 darab pályázat érkezett be, az 5 milliárdos keretet messze meghaladó pályázói igénnyel.

Bartus Gábor: a fenntarthatóság ne csak jelmondat legyen

A támogatási célok meghatározása mellett Bartus Gábor szerint jobban kellene foglalkoznia az uniónak a fenntarthatósággal. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára úgy látja, a fenntartható fejlődés deklarációk szintjén fontos az unióban, ám tényleges megvalósítás szintjén, amikor konkrét problémákkal szembesül az unió, akkor igyekeznek megfeledkezni róla. A szakember abban látja a problémát, hogy a hasznok sok esetben csak rövidtávon jelentkeznek. „Könnyű például pénzt spórolni egy oktatási rendszeren, de ha az alacsonyabb finanszírozottságú oktatási rendszerből alacsonyabb tudású diákok jönnek ki, akkor ők a munkaerőpiacon nehezebben helyezkednek el, nem képesek innovációra, s a gazdaság hosszú távú fejlődése lelassul” – szemléltette Bartus Gábor a fenntarthatóság fontosságát. Az unió fenntartható fejlődési stratégiája lassan megújításra szorulna, végig kellene gondolni, hogy milyen célkitűzéseket és milyen eszközöket tartalmazzon. Az euróválság miatt ez most azonban háttérbe szorul. Bartus Gábor elmondta, hazánkban 2007-ben készült az első nemzeti fenntartható fejlődési stratégia, ennek megújítása most zajlik, s 2012 tavaszán várható, hogy a parlament elé kerül. Az EP és a tagállamok képviselői október elején tanácskoztak a kohéziós politika 2013 utáni főbb elemeiről. Abban egyetértettek, hogy a gazdasági növekedést ösztönözzék a támogatásokkal, így az uniós támogatások háromnegyedét azok a régiók kapnák, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az EU-s átlag 75%-át. A támogatásra szánt összeget azonban célzottabban és szigorúbb feltételekhez kötve osztanák el a jövőben. A vásárhelyi állampolgári fórum egy játékkal zárult, melyen hat középiskolai csapat versengett a strasbourgi utazásért. A Beugró az Európai Parlamentbe című improvizációs versenyt a szentesi Horváth Mihály Gimnázium „GAMEkapocs” csapata nyerte, így a gimnázium 24 diákja látogathat el az Európai Parlament egyik központjába, hogy az EUROSCOLA program keretében maguk is kipróbálják a képviselők munkáját.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.