Paczolay: a történeti alkotmányt nem lehet visszahozni

A történeti alkotmányt nem lehet visszahozni, a jogfolytonosságot jelenleg a címer és a himnusz, mint szimbólumok őrzik - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a Történelemtanárok Egyletének országos konferenciáján szombaton Budapesten.

Az Alkotmány és történelem című rendezvényen az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: az alkotmány "nem válhat az állami önkény eszközévé", mögötte pedig az elvek szilárd rendszerének kell állnia. A joghézagok kitöltése a bírói értelmezés feladata, ebben szerinte a bírói jogfejlődés Magyarországon jó úton jár.

Paczolay Péter

utalt arra, hogy az áprilisban elfogadott új alkotmány alaptörvény néven január 1-jétől lép életbe, és "a történelemtanárok érdeklődését joggal felkeltette", hogy az új alkotmányban megemlítik a történelmi alkotmányt. A történelemtanítás feladata az alkotmány történetének, az alkotmányosság kultúrájának, az alkotmányos alapelvek (például a polgári szabadságjogok) fejlődésének oktatása és e tekintetben a közös európai hagyomány ápolása - jegyezte meg.

Hétszáz éves erőfeszítés

Megemlítette, a történeti alkotmányok mintaképe Anglia, "az anglománia" pedig a történelem során "kontinensszerte hódított. (...) Angliában egyedülállóan szerencsés volt az alkotmányfejlődés", mert ott "van olyan ősi alkotmány, amit helyre lehet állítani." Emlékeztetett arra, hogy "a magyar történeti alkotmány valódi arcát"

Bibó István - Nagy Imre

második kormányának államminisztere - a negyvenes évek végén egy tanévnyitón mondott beszédében így mutatta be: a magyar alkotmány annyiban történeti, hogy ma sincs egységes alkotmánylevél, mert "az alkotmány az Ausztriához való kapcsolat körül forgott. Nem 700 éves alkotmányról, hanem 700 éves erőfeszítéséről beszélhetünk". Kitért az 1791. évi X. törvénycikkre, amely kimondta, Magyarországot saját törvényei szerint kell kormányozni, és a mindenkori magyar királynak is erre kellett felesküdnie. A törvények írottak voltak, de "alaptörvényjellegüket a szokásjog alakította ki". Így a történeti alkotmányban összekapcsolódik a folyamatosság a fokozatosság elvével - tette hozzá. Az Alkotmánybíróság elnöke szólt arról, hogy 1919-ben a Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányt hirdetett ki, amelyet 1919 júniusában a tanácsok országos gyűlése elfogadott; 1920-ban ugyanakkor az első meghozott törvény intézkedett az alkotmányosság visszaállításáról. Végül csak 1946-ban szűnt meg Magyarországon a királyság államformája, amikor kikiáltották a köztársaságot - mutatott rá. Összegzése szerint a történeti jogfolytonosság 1919-ben és 1949-ben szakadt meg alkotmányjogi szempontból, amikor "a nemzetre ráerőszakolt alkotmányokat" léptettek életbe. Meglátása szerint "a rendszerváltás nem ébresztette fel azt az érzést, ami az alkotmányhoz kötődik", az alkotmány csak "később vált a politikai kultúra részévé". A konferencián előad Sólyom László volt államfő, Mezey Barna, az ELTE egyetemi tanára, jogtörténész, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos helyettese, Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója és Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa is.