Megyei közgyűlés: az önkormányzatiságot siratja az ellenzék + FOTÓK

Szándéknyilatkozat vagy esetleg annál több – erről eltért a frakciók véleménye, ám végül név szerinti szavazással elfogadták azt a tájékoztatót a megyei közgyűlés pénteki rendkívüli ülésén, amit a kormány és a megyei önkormányzat kötött meg még október 3-án.

Immár országos botránnyá dagadt a megyei önkormányzatok elnökeinek és Orbán Viktor miniszterelnöknek a kézjegyével ellátott, október harmadikai keltezésű, hivatalosan megállapodásként aposztrofált, hatoldalas dokumentum aláírása. A fideszes politikusok szerint ez „csupán” egy szándéknyilatkozat, míg az ellenzék szerződésnek tekinti ezt. Mint ismeretes 2012 január elsejétől jelentősen átalakul a megyei önkormányzatok feladatköre, az állam átveszi ugyanis az intézményrendszert, illetve az évek során felhalmozott adósságot is. A

pénteki rendkívüli közgyűlési ülésen

is természetesen ez volt a központi téma, s ahogy várható volt, személyeskedésektől sem mentesen telt a délelőtt a megyeházán.

Tóth Péter

jobbikos megyei képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt még

szerdán tett feljelentést

Magyar Anna

megyei közgyűlési elnök, fideszes országgyűlési képviselő ellen a Csongrád Megyei Főügyészségen. Tóth szerint ugyanis a közgyűlés felhatalmazása nélkül írta alá az elnök a szerződést.

Demokratikus Koalíció: fekete péntek lehet a mai nap a megye életében

A pénteki a közgyűlési ülés előtt mintegy fél órával sajtótájékoztatót tartott a Demokratikus Koalíció Csongrád Megyei Szervezetének szóvivője is e témában. Szabó Bálint arra kérte Magyar Annát, ne döntsenek a megyei vagyon állami kézbe adásáról. Feljelentésekkel vagdalkozni nem felelős döntés – szögezte le Szabó. A megye adósságát 8 milliárd forintra becsülte a szóvivő, amivel szemben 12 milliárdos vagyona is van a megyének – hívta fel a figyelmet a mintegy 4 milliárdos különbségre, s egyszerű államosításnak nevezte azt, hogy a megyék vagyonát átveszi az állam. Hozzátette, ezzel a Fidesz megszegte azon ígéretét is, hogy megtartja, s megvédi a megyerendszert. Szerinte utasítást hajtottak végre a megyei közgyűlési elnökök a „szándéknyilatkozat-jellegű megállapodás” aláírásakor. Szabó Bálint szóvivő kérdéseket is feltett: Magyar Annától azt kérdezi, hogy mivel vették rá az aláírásra, Kovalcsik Andrea főjegyzőtől pedig azt, hogy törvényes-e volt-e az aláírás. A Demokratikus Koalíció Csongrád Megyei Szervezetének szóvivője azt javasolta, név szerint szavazzanak erről a napirendről a megyei képviselők. A legjobb megoldásnak azt tartaná, ha nem is születne döntés ebben a kérdésben, először a vagyonrendeletet módosítsák.

Diktatúra vagy demokrácia?

A közgyűlés tagjai a korábban kiadott meghívóban szereplő hét napirendi pont helyett végül összesen tizenkettőt tárgyaltak meg, s természetesen csupán az első, az említett dokumentum aláírása körül bontakozott ki vita, melyhez az átlagosnál több képviselő szólt hozzá. Tóth Péter (Jobbik) arra lett volna kíváncsi, hogy a közgyűlés mikor hatalmazta fel Magyar Annát, s megjegyezte, hiába állítják, hogy a dokumentum szándéknyilatkozat, a benne szereplő kötelezettségek miatt szerződésnek tekinthető. Az elnök megerősítette, mivel ez politikai szándéknyilatkozat nem szükséges közgyűlési hozzájárulás ahhoz, hogy aláírja. „Abban az esetben, amennyiben ezt elfogadjuk, mindannyian mondjunk le a fizetésünkről és tiszteletdíjainkról, mert ez onnantól kezdve csak egy színházzá válik ez a közgyűlés, és semmi értelme annak, hogy itt legyünk. Természetesen az sem baj, hogyha a Fidesz a diktatúrában hisz, de akkor mondja azt, hogy egy diktatórikus párt, és Orbán Viktor egy diktatúrát akar megvalósítani, de ne beszéljen akkor demokráciáról” – fogalmazott a jobbikos Toroczkai László. Tóth kérdésére Kovalcsik Andrea főjegyző reagált, a hivatal a politikai szándéknyilatkozatokat sem előzetesen, sem pedig utólagosan nem véleményezi. A Fidesz-frakciót vezető Gémes László úgy ítélte meg, hogy csak a „megállapodás” szóig jutottak el a jobbikos megyei képviselők a dokumentum elolvasásában, különben látnák, hogy szándéknyilatkozatról van szó, nem pedig szerződésről. Toroczkainak válaszolva pedig megjegyezte, hogy valóban lemondhatnának képviselői tiszteletdíjukról, hiszen nem járnak bizottsági ülésekre. Gémes stílusát Tóth kritikán alulinak minősítette, a bizottsági ülésről való esetleges hiányzásukat pedig azzal indokolta, hogy későn kapják meg az anyagokat, s nincs elég idejük a felkészülésre. A Jobbik megyei elnöke szerint a Fidesz olyan alapvető jogokat akar sárba tiporni a készülő önkormányzati törvénnyel, mint az önrendelkezés joga. „Nem másról van itt szó, minthogy az Orbán Viktor kinevezett kormányhivatal vezetői irányítsák az egész önkormányzati rendszert. Ilyen módon még kommunizmusban sem tiporták sárba a jogokat” – jegyezte meg Tóth Péter.

Tóth Péter elköszönt az önkormányzatiságtól és az intézményektől

Megállapodás a neve és a tartalma is, mert kötelezettségvállalásokat tartalmaz – szögezte le a szocialista frakciót vezető Gazdag János. Ő arra lett volna kíváncsi, hogy az elnök mikor kapta meg a dokumentum tervezetét, s miért nem mutatta meg a közgyűlés tagjainak. Hozzátette, mivel vagyont érint a szándéknyilatkozat, közgyűlési döntést kellett volna hozni róla. Ugyanezt kifogásolta párttársa, Simicz József is, mondván a közgyűlés tagjain kívül az önkormányzatokkal is tárgyalni kellett volna erről. „Úgy gondolom, hogy ez az önkormányzatiság sárba tiprása, a közgyűlés tagjainak semmibevétele” – summázta. Mivel január elsejétől jelentős vagyon kerül az állam tulajdonába, ezért ez egy megállapodás. Simicz hozzátette, előszeretettel mutogatnak vissza a fideszes képviselők az elmúlt nyolc évre, már csak ezért is „megérdemelték volna”, hogy tájékoztassák őket a tervezett átszervezésekről. Elmesélte, hogy amikor intézményvezetőket kérdezett a tervezett „államosításról”, a többség hallgatott, hiszen be kell állniuk a sorba. Mivel hozzászólásában Simicz jelentősen túllépte az szmsz szerint engedélyezett 3 percet, Magyar Anna folyamatos mikrofonkocogtatással jelezte ezt a képviselőnek. Toroczkai szerint egyszerűen privatizációról szól az egész, hiszen az állam az elmúlt 20 évben mindent eladott, amit lehetett, most pedig átveszi a megyék adósságait is, vagyis a jobbikos képviselő szerint kell valami, ami eladható. Szentes szocialista polgármestere, Szirbik Imre konkrét kérdéseket tett fel, az ő olvasata szerint az anyag nem terjed ki a megyei fenntartásban, de települési tulajdonú épületben működő intézményekről. Ez a Kurca-parti város esetében a kórházat és iskolákat érint. Az ügyben levelet is írt Magyar Annának és B. Nagy László kormánymegbízottnak is, a megyei önkormányzattól azonban nem kapott választ. Később az elnök arról tájékoztatta, hogy szeptember 12-én küldték el hivatalos válaszukat az ügyben. A fideszes Gonda János arra emlékeztette képviselőtársait, hogy azért jutottak a mostani eladósodott szintre a megyék, mert 2006-ban az MSZP kormány a megyék megszüntetését tűzte ki célul, s mindent megtettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a megyei önkormányzatokat. Az MSZP-s Bedő Tamásnak kétsége sem volt afelől, hogy a többség megszavazza a tájékoztatót, arra kérdezett rá, hogy adott esetben Csongrád városa a Sághy Mihály Szakközépiskola megyei tulajdonú tanműhelyét megvásárolhatná-e. Tóth Péter feljelentése elhibázott lépés volt Ádók János alelnök szerint, hiszen a kormány nem jogi személy. Erre reagálva a Jobbik megyei elnöke kijelentette, már vizsgálják annak a lehetőségét, hogy polgári úton megtámadható-e a szerződés. Ha elvon feladatokat az állam, akkor szükséges hozzá vagyont is szerezni, ám azt, hogy ezt milyen módon teszi meg, egyelőre nem látható – jegyezte meg Piri József (MSZP). A szocialista frakció szerint feladat nélkül a megye, s Gazdag János ragaszkodik ahhoz is, hogy felmérjék a vagyont, mielőtt átadnák az államnak az intézményeket. Tóth frakció-hozzászólásában a magyar önkormányzatiságtól és intézményektől köszönt el, a fideszes Ádók szerint viszont ez az egyetlen konstrukció, amivel megakadályozható, hogy csődhelyzetbe kerüljenek. „El kell fogadnunk az állam segítségét, és mellé kell helyezni a vagyont” – hangsúlyozta az alelnök. Magyar Anna zárszavában lehetőségnek nevezte a megyék előtt álló új feladatokat, amihez fel kell nőni, úgy látja, nem kell a megyét siratni. A tájékoztató elfogadásáról név szerinti szavazást kért Tóth Péter, 12 fideszes képviselő támogatta a napirendi pontot, hatan pedig ellene szavaztak.

MSZP: alkotmányellenes a megállapodás

A közgyűlés szocialista frakcióvezetője, Gazdag János, illetve két képviselőtársa, Simicz József és Szirbik Imre sajtótájékoztatójukon kijelentették, alkotmányellenesnek tartják a megyei elnök és Orbán Viktor kézjegyével ellátott megállapodást. A frakcióvezető nehezményezte, hogy a nyilvánosság kizárásával döntöttek a megye sorsáról, ami törvényellenes. Meglátása szerint intézmények összevonását és elbocsátásokat von majd maga után a megállapodás, ami tulajdonképpen a megye kifosztásáról szól. Az MSZP a kormányhivatalnál törvényességi eljárást kezdeményez, míg az ügyészségnél hatáskör túllépése miatt vizsgálatot. Saját frakcióját is levegőnek nézi Magyar Anna Simicz József szerint, hiszen őket sem értesítették előzetesen erről a megállapodásról. A szocialista politikus úgy látja, a tájékoztató elfogadásával nevetségessé vált a közgyűlés, a döntés méltatlan Csongrád megyéhez. Szirbik Imre a sajtótájékoztatón leszögezte, az, hogy nem hívták meg őket semmiféle tárgyalásra, egyszerűen diktatúra, nem beszélhetünk sem demokráciáról, sem pedig közképviseletről.