Írjon nekünk

Egyetem

Fukusima nem Csernobil – 2. rész + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Az atomenergia jelene és jövője Fukushima tükrében

A nukleáris létesítmények tervezése és üzemeltetése nagy körültekintést igényel. Fukusimában a tervezés során a konzervatív módszerek, a vészleállítási folyamatok valamint a havária-terv eredményesen megóvták reaktorokat, és a lakosságot is.

A 2011. március 11-én Japánt sújtó 9,0-es földrengés és az azt követő 15 méteres cunami nemcsak a szigetország partvidékére volt elképesztő pusztítással, de a Fukushima I-es atomerőművet is a katasztrófa szélére sodorta.

Megbuktak-e a nukleáris biztonsági alapelvek? Nem!

Fukusimában az acél belsőkonténmentek kibírták a földrengést, a cunamit, a folyamatosan emelkedő hőmérsékletet, a hidegvizes befecskendezést és a sorozatos robbanásokat. A nukleáris üzemanyag nagy része ellenőrzött körülmények között bentmaradt, és csak korlátozott kibocsátás történt. Ez tekinthető a védelem első szintjének.

A második szinten már a fellépő hibák észlelése és kezelése kerül előtérbe. Fukusima esetében a vészleállás – a cunamiig – terv szerint történt, minden a hibahatárok alatt maradt, a reaktorok biztonságban voltak, amit a megfelelő korlátozások és szabályozások tettek lehetővé. A harmadik szinten már a méretezési balesetek kezeléséről kell beszéljünk. Erre a körültekintő tervezés során fordítanak nagy gondot. A minden emberi képzeletet felülmúló, a történelmi és geológiai tényekkel nem alátámasztott cunamira azonban az építéskor nem lehetett számítani.

Súlyos balesetkor kerülünk a nukleáris biztonsági alapelvek negyedik szintjére. A szükséges mérések, és intézkedések szinte azonnal és teljes körben megtörténtek. A különböző távolságokban kitelepített lakosságot folyamatosan ellenőrizték, valamint tájékoztatták a követendő magatartási és étkezési szabályokról. Az ugyan nem világos, hogy tudták-e az erőművet üzemeltető TEPCO-nál az első 2-3 napban, hogyan is kommunikáljanak. Komoly nehézségek voltak a tokiói központ és az erőmű közötti kommunikációban, amit az infrastrukturális és az emberi tényezők együttes problémája okozott. Így sokáig csak minimális információ, jutott ki a külvilágba és a szakmai tájékoztatás is hiányos volt. A japánok gondolkodásmódjának és kultúrájának köszönhetően azonban ma már bőséges és lelkiismeretes a kommunikáció.

Fukusima egy új Csernobil? Nem!

A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia-felhasználás történetében a legsúlyosabb katasztrófa. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más térségeire és az Egyesült Államok keleti területeire. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, mintegy 200 ezer embert kellett kitelepíteni, amit jelentős késéssel tettek meg a szovjet hatóságok.

Már az erőmű tervezésekor is súlyos hibákat vétettek, mivel a reaktor hajlamos volt az úgynevezett „megszaladásra”. A reaktorblokknak nem volt hermetikus védőépülete és a nagy
hűtőközegvesztést kompenzálni képes üzemzavari hűtőrendszere sem. Az üzemeltetés során egy rosszul megtervezett, és nem engedélyeztetett üzemviteli kísérlet folytattak, ráadásul több esetben eltértek a rossz kísérleti tervtől is. Ennek egyenes következménye volt a reaktor megszaladása, amikor a teljesítmény 7%-ról pár másodperc alatt 10 000%-ra ugrott, gőzrobbanás, majd gázrobbanás következett be.

A robbanássorozat súlyos reaktor- és épületsérülést okozott, tíz napon keresztül magas hőmérsékletű grafittűz keletkezett, melynek során hatalmas mennyiségű szilárd radioaktív szennyeződés jutott el igen nagy távolságra. Nagyon sok alfa- és béta sugárzó anyag került ki az erőmű környezetébe.

Csernobilhoz képest Fukusimában – kis túlzással ugyan – ellenőrzött körülmények voltak, a tervezési és üzemeltetési feltételek biztosították a kezelhető mértékű kárelhárítást, és a katasztrófahelyzet viszonylag rövid időn belül megszűnt.
A szovjet reaktorbaleset következtében a 800 ezer, úgynevezett likvidátor csoportjában 237 igazolt sugárbetegség és 50 haláleset történt, 2200 esetben regisztráltak rákos megbetegedést, melyből 200 volt a leukémia. A lakosság körében hatezer gyermek esetében lépett fel pajzsmirigyrák, és 15 igazolt haláleset történt.

A japán balesetnél a dolgozókat eddig jól védték, nincs a megemelt, de még mindig egészségre nem veszélyes egyéni dózis feletti besugárzás, és az elhárításban résztvevőknél ezután sem várható az eddigi dózisok alapján sugárbetegség. A nukleáris baleset során két, a turbinacsarnokban dolgozó munkás lábán kisebb sugársérülés – égés – következett be a béta sugárzás miatt. Történtek nem sugárzási eredetű balesetek is. Két munkás 4-es blokkból a cunami során tűnt el, egy darukezelő pedig meghalt. Két infarktusos eset is volt, a földrengés során néhány kisebb sérülés történt, a robbanásokban pedig nagyjából 15 ember sebesült meg.

A szovjet hatóságokkal ellentétben Japánban a kitelepítés nagyon korai fázisban és körültekintően történt meg, szinte elhanyagolható volt a lakossági dózis. A balesetet követően 75 000 embert mértek meg, közülük 97 volt szennyezett, igen kis mértékben. A szigetországban a tej és egyéb élelmiszerek folyamatos mérésével a hatóságok időben avatkoztak be, és jó volt a lakossági kommunikáció is. Ma már egyértelműen arról beszélhetünk, hogy eredményes volt a nukleáris baleset ellenőrzött körülmények közötti tartása, a problémák kezelése, a lakosság szennyeződésének minimális, gyakorlatilag elhanyagolt szinten való tartása.

Fukusimában az elhárítási tervek szerint mintegy három év alatt eljutnak arra a szintre – ha leállított állapotban is – de teljesen biztonságban lesznek a sérült blokkok. Jelenleg minden épületbe sikerült a szakembereknek bejutni és feltérképezni az ott uralkodó dózisviszonyokat. A pihentető medencéket független hűtőkörre kapcsolták, és megkezdték a reaktorok hűtővizének tisztítását is. A kevésbé szennyezett radioaktív vizet folyamatosan tisztítják, a sérült 1-es blokk fölött hamarosan elkészül a védőépület, mellyel a kibocsátást jelentősen le tudják csökkenteni.

A három évre tervezett munkálatok fő céljai, hogy az összes blokk esetében stabil, hideg, leállított állapotot érjenek, a kibocsátásokat jelentős mértékben csökkentsék, és a felgyűlt szennyezett vizet teljesen megtisztítsák.

Az atomenergia jelene és a politikai hatások

A világon jelenleg 432 atomerőművi blokk üzemel és 65 blokk áll építés alatt. Az atomerőmű-építési láz Csernobil után megtorpant és az atomerőművek energiaipari részesedése csökkent. 2000 után „nukleáris reneszánsz” következett be, az építések új lendületét főleg Kína és Oroszország hajtja. Európában jelenleg Finnország, Franciaország, és Szlovákia épít atomerőművi blokkokat, Litvánia, Csehország, Lengyelország, Románia valamint Magyarország pedig tervezi továbbiak építését.

Fukusimának azonban voltak egyértelműen politikai hatásai is. A hagyományosan antinukleáris Németországban 2011 elején 17 blokk működött 20 300 MW kapacitással, amivel a németek Európa egyik legnagyobb áramexportőrei voltak. A baleset idején Angela Merkelnek a német belpolitikában – a gazdasági és az euroövezeti válság következtében is – gondjai adódtak. A felerősödő atomenergia-ellenesség hatására a korábban 2022-re tervezett teljes leállást a kancellárasszony – talán politikai hatalma megtartása és az egyre erősödő tüntetések hatására – módosította. 2011 márciusában három hónapra azonnal leállították a legrégebbi hét blokkot, melyeket ezt követően május végén véglegesen leállítottak. A többi blokk esetében egyelőre tartják a 2022-es teljes leállítás tervét. Mostanra Németország áramexportőrből áramiportőrré süllyedt, felhasználásának jelentős részét vásárlásból kell kielégítenie.

Az atomenergia jövője Fukusima után

A korábban is antinukleáris Olaszországban népszavazást írtak ki, ahol 92% döntött az atomenergia ellen. Kína és Oroszország azonban bejelentették, hogy tovább folytatják az építkezéseket, de minden atomerőműben biztonsági felülvizsgálatot, úgynevezett stressz-tesztet végeznek.

A jelenleg zajló építési, engedélyezési munkákat lelassíthatja az újonnan felmerült biztonsági szempontok figyelembevétele, melyek során biztonsági elemzéseket, konstrukciós módosításokat és az engedélyek megszigorítását fogják elvégezni.

Az unióban üzemelő 143 atomerőműben célzott biztonsági felülvizsgálatot – stressz-tesztet – kell elvégezni, melyhez Svájc, Oroszország, Ukrajna, Örményország is csatlakozott. Ennek során a rendelkezésre álló adatok alapján kell elemezni az atomerőmű reakcióját bizonyos külső eseményekre. A megelőző és javító intézkedéseket is megvizsgálják a kezdőeseményekre, a biztonsági funkciók elvesztésére és a súlyos baleseti folyamatokra való tekintettel. Hasonló felülvizsgálatokat végeznek a világ többi atomerőművére is.

Van-e jövője az atomenergiának?

„Ha tanulunk a fukusimai tapasztalatokból és továbbra is a biztonság folyamatos növelése a cél, valamint az értelem dönt a politikai érdekek és az érzelmek helyett, akkor a válasz egyértelműen igen” – hangsúlyozta Aszódi Attila. „Hiszen az atomenergia széndioxidmentesen termel áramot, mindezt kis normál üzemi kibocsátás mellett, kis mennyiségű és jól készletezhető primerenergiahordozóból, versenyképes áron.”

Az előző részben: A japán atomkatasztrófa háttere

Egyetem

Közgazdászok vetélkednek a gazdaságtudományi karon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

A fakultás húszéves fennállása alkalmából.

Tovább olvasom

Egyetem

Az Alkotmánybírósággal köt megállapodást az SZTE jogi kara

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Trócsányi László EP-képviselő jelenlétében.

Tovább olvasom

Egyetem

Francia oktatási intézményben is tanulhatnak a szegedi gazdaságtudományi kar diákjai

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az IPAG Business School tárt karokkal várja a hallgatókat.

Tovább olvasom

Aktuál