Fukusima nem Csernobil – 1. rész

A Japánt érintő nagyerejű földrengés és a hatalmas cunami után a világot talán még jobban sokkolta az a nukleáris baleset, ami Fukushimában történt. Sokan „új-Csernobilt” kiáltottak és megkongatták az atomenergia-felhasználása feletti vészharangot. A japán balesetről, és hatásairól az SZTE Energia Szabadegyetemen Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója tartott előadást.

2011. március 11-én helyi idő szerint 14.46-kor Honshutól keletre 9,0-es földrengés rázta meg Japánt, ami a valaha mért negyedik legerősebb volt az 1960-as chilei (9,5), az 1965-ös alaszkai (9,2) és a 2004-es szumátrai (9,1) mögött. A rengés következtében mintegy 120 km3-nyi víztömeg mozdult meg, nagyjából 5 méteres szintmozgással. A cunami a partokhoz érve a sekély vízben megemelkedett, és 40 km/h-s sebességgel, 13-15 méteres magassággal zúdult rá Japánra. A földrengés előtt már napokkal kisebb előrengéseket tapasztaltak, azonban semmi nem vetítette előre egy ilyen nagymértékű katasztrófa árnyékát, hiszen a felkelő nap országában szinte napi természetességűek a földmozgások. De az elemi erejű vízfallal már nem tudtak mit kezdeni, holott a szigetországban több cunami-óvóhely is a lakosság rendelkezésére állt, és a riasztási szintet is a modern technikának köszönhetően 30-ról alig 2 perc alá sikerült levinniük. Volt olyan óvóhely, ahová a harmadik emeletig is becsaptak a hullámok, több tucat ember halálát okozva. A földrengések igazi pusztító erejét a vízszintes irányú gyorsulások jelentik. Ha ezekre a hatásokra nincsenek méretezve az épületek, károsodhatnak, ledőlhetnek, megsemmisülhetnek. Hazánkban a földrengések nem gyakoriak, azonban Japán földrajzi adottságait tekintve is igen veszélyes zónában fekszik, ahol a Csendes-óceáni lemez benyomul az ázsiai alá. A japánokat és a világot is meglepte, hogy a 9,0-es erősségű földmozgás ezúttal szokatlanul hosszú, közel három perces volt, melynek során a vízszintes gyorsulás elérte a 2,7g-t. A fő rengést több mint 1500 utórengés követte, több közülük meghaladta a 7-es erősséget is. Magyarországon ilyen erejű földmozgás esetén alig maradna állva épület, de Japánban ez nem okozott akkora problémát, hiszen ez úgynevezett számított környezeti problémaként él együtt az emberekkel. Gyakoriak a közepes erősségű rengések, így a japánok igen felkészültek mind emberileg, mind pedig technikailag a katasztrófa hatásainak mérséklésére. Mégis hogyan fordulhatott elő a 2011-es fukushimai nukleáris baleset?

Minden a méretezésen múlik

„A mérnököktől mindenki konkrét számokat vár” – hangsúlyozta a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. „Nekünk pontosan meg kell mondani mi mennyi, mekkora. Ebben a szakmában nincsen TALÁN, vagy HA, itt minden a méretezésen múlik. A tervezőknek a múltbeli eseményekből kell következtetniük a jövőbeni történésekre.” A japán erőműveket a földrajzi adottságoknak és az elfogadható kockázatoknak megfelelően méretezik, és nem volt ez másként a fukusimai létesítmény esetében sem. Egyik legalapvetőbb biztonsági szabály, hogy az erőművek több pontján elhelyezett vízszintes gyorsulásmérők 0,1g felett azonnal kezdeményezzék a nukleáris folyamat leállítását. Ez az összes japán erőmű esetében a rengést követő másodpercekben meg is történt. Fukusimában a gyorsulásmérők a 3-as blokk esetében 0,517g-t, míg a 6-os esetében 0,44g-t mértek. Ezek némiképp meghaladták illetve megközelítették a méretezési határokat, azonban fizikai károsodás ekkor még nem következett be. A Fukusima I-es erőmű építésekor az épületek földszintjét – mivel a tengerparton állt – a normál 4,4 m-es tengerszint fölé 5,7 m-rel, nagyjából 13 m-re helyezték. Ezt a történelmi tények, a korábbi cunamik adatai alapján tervezték meg azok a mérnökök, akiktől – Aszódi Attila szavaival élve – mindenki várt egy számot. Az már viszont kérdéses, hogy egy 2008-as tanulmány szerint ezen a területen ezt jóval meghaladó cunamira is lehet számítani. Ezt a jelentést néhány nappal a végzetes rengés előtt tudatták az erőmű vezetésével és a japán kormánnyal. Ekkor azonban már nyilván semmit sem lehetett volna tenni. A Fukusima II-es telep estében – mivel ez más partszakaszra és később is épült – az előírt magasságok 12 méter fölöttiek voltak, így a rengést követő cunami itt már nem okozott akkora pusztítást.

Üzemszerű vészleállás