Elkeserítő a fiatalok magyarságképe egy felmérés szerint

Elkeserítő a fiatalok magyarságképe a 15-18 éves fiatalok körében Kecskeméten elvégzett felmérés szerint - mondta Libor Zoltán, a város ifjúsági referense csütörtökön sajtótájékoztatón, az öt nappal korábban befejeződött kutatás adatainak első, előzetes összegzését értékelve.

Libor Zoltán

közölte: a válaszadó középiskolások által megjelölt öt legkevésbé jellemző tulajdonság közé kizárólag pozitív tulajdonságok kerültek, míg a legjellemzőbbnek tartott öt között csupán két pozitív tulajdonság jelenik meg. A felmérésben részt vevő több mint ezer fiatal szerint a magyarság öt legjellemzőbb tulajdonsága a következő: pesszimista, hazaszerető, megvesztegethető, széthúzó, vendégszerető - mondta a kutatást vezető ifjúsági referens. Hozzátette, hogy az előzetes adatok szerint a középiskolások az öt legkevésbé jellemző tulajdonságként az alábbiakat jelölték meg: szavahihető, rendszerető, megbízható, tisztességes és becsületes. Mint mondta, ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a megkérdezett 15-18 évesek magyarságképe meglehetősen negatív. A kutatási program szakmai vezetője hangsúlyozta: a középiskolások értékrendjének a vizsgálatakor fontosnak tartották, hogy a korosztály toleranciájának a jellemzőit is feltérképezzék. A fiatalok arra a kérdésre, zavarná-e őket, ha a szomszédjuk a kérdőíven szereplő csoportok valamelyikébe tartozna, azt válaszolták: a legkevésbé a kisgyermekes családok, a más nemzetiségűek és a határon túli magyarok szomszédságát tartanák zavarónak. A megkérdezettek a leginkább a cigánysággal, a szenvedélybetegekkel és a büntetett előéletűekkel szemben voltak elutasítóak, e három csoportot csaknem a kétharmaduk elutasította. A legmegosztóbbnak ebben a tekintetben a homoszexualitás bizonyult: a válaszadók 41 százalékát zavarná, míg 52 százalékát nem, ha a szomszédja homoszexuális lenne. A felmérés szerint a megkérdezett középiskolások 73 százaléka követi a szülei által közvetített értékeket és normákat, 54 százalékuk osztja a barátai értékeit és normáit, míg a rokonok által képviselt értékeket és normákat 47 százalékuk tartja követendőnek. Libor Zoltán pozitív jelenségnek nevezte, hogy a legkevesebben a médiaszemélyiségek által közvetített értékeket és normákat követik, csupán a megkérdezettek 12 százaléka tartja ezeket követésre érdemesnek. Ugyancsak alacsony azonban a hajlandóság az egyházak és a tanárok által megjelenített értékek és normák követésére. A kutatást vezető ifjúsági referens összegzésként azt mondta: továbbra is a szülők, a barátok és a család hatása a legerősebb a fiatalok értékrendjére, és örvendetes, hogy arra a média sokkal kisebb hatást gyakorol, mint azt talán gondolnánk, ugyanakkor a tanárokra és az egyházra vonatkozó eredmény elgondolkodtató.

Katonáné Szabó Gabriella

, Kecskemét ifjúsági ügyekért is felelős alpolgármestere elmondta: az önkormányzat a HELPI Kecskeméti Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda koordinációjával és a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztallal együttműködve június elején kezdte meg az ifjúságkutatási programot. Több mint ezer, Kecskeméten élő vagy tartósan a városban tartózkodó, 15-29 éves fiatal egyéni vagy csoportos megkérdezése történt meg, ennek részeként a 15-18 évesekre vonatkozó kutatás előzetes eredményét ismertették a sajtótájékoztatón. A kutatást az önkormányzat 650 ezer forinttal támogatta, a programot a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz benyújtott sikeres pályázata is segíti. A felmérés adatainak a teljes feldolgozása november 17-ére készül el.