Írjon nekünk

Egyház

Az egyházi iskola igazi feladata a tanúságtétel + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szegeden 290 évvel ezelőtt indult meg a piarista oktatás, melyre egy konferenciával emlékeztek szombaton. A Dugonics András Piarista Gimnáziumban rendezett, az egyházi iskola 21. századi szerepéről szóló tanácskozáson elhangzott, nem téríteni akarnak, hanem evangelizálni.

Egyházi fenntartású iskolát működtetni közszolgálat, amit az egyház azok számára végez, akik ezt igénylik – hangsúlyozta a konferencián Kiss-Rigó László. A megyés püspök azt tapasztalja, csak azok szoktak tiltakozni egy-egy iskola vagy óvoda egyházi fenntartásba vétele ellen, akik nincsenek tisztában azzal, hogy mit is jelent ez. Az egyházmegyének egyébként jelenleg közel 35 közoktatási intézménye van, ezek némelyike több telephelyen, esetleg több településen működik.
Szólt arról is, hogy a mai korban nagyon sokan megkérdőjelezik azt, hogy egyáltalán léteznek-e értékek. Ha kisebb értékek meglétét el is fogadják, azt megkérdőjelezik, hogy vannak örök értékek. Hangsúlyozta, a keresztények azonban vallják, igenis vannak örök értékek, mint például az igazság, a becsület, hűség vagy a hazaszeretet.

Nem a térítés, hanem a közösségteremtés a cél

A közoktatási törvényben szereplő világnézetileg semleges oktatás megfogalmazás fából vaskarika a megyés püspök szerint, olyan, mintha értéket nem képviselnének, közben munkát végeznek. „Nemcsak Magyarországon ebben a társadalmi helyzetben és állapotban, amiben élünk, hanem másutt is, meggyőződésem szerint az egyháznak nem térítenie kell, hanem tanúságot tenni. Nem azért kell katolikus iskolákat működtetni, hogy minél több katolikus legyen, vagy azért, hogy egy adott településen a fiatalok is megtöltsék a templomot” – jegyezte meg Kiss-Rigó. Hozzátette, a cél világos, nevezetesen, hogy igazi, evangéliumi értelemben közösség legyen az osztály, az iskola egésze a pedagógusokkal együtt.

„Evangelizáló iskola nincs evangelizált személyek, evangelizált közösség nélkül” – jelentette ki Urbán József piarista szerzetes, volt tartományfőnök. Előadásában kapcsolódott a megyés püspökhöz hangsúlyozva, hogy nem térítő munkát kell végezni az iskolában, hanem evangelizálni. Ez a munka azonban korántsem egyszerű, hiszen egy olyan mindent átfogó folyamatról van szó, amelynek során egyre mélyebben megváltozik az ember belső világa, átalakul látás- és gondolkodásmódja, érdeklődése, életmódja. Urbán József szerint nem szabad megijedni a hibázás lehetőségétől, érdemes haladni a célba vett jó felé. „A reális cél az, elég jó iskolává válni az evangelizálás tekintetében is. S ahogy elég jó szülőnek lenni nem küzdelem, erőfeszítés és szenvedés nélküli dolog, úgy az elég jó iskola kialakítása és működtetése sem az” – fogalmazott.

Máthé-Tóth András: “sokan nem tudják, mi az egyház tanítása”

A nehézségekről, illetve arról, hogy mit is jelent valójában egy iskolánál, hogy katolikus, Máté-Tóth András teológus és valláskutató szerint érdemes a jelenleginél többet beszélni. A Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi tanszékének vezetője volt szocialista országok vallásosságának és katolikus gyakorlatának, illetve gondolkodásának tanulmányozása után azt a következtetést vonta le, hogy sokan nem tudják, mi az egyház tanítása, s azt sem, mi az evangélium tanítása.
„Van olyan olvasata is ennek a kérdésnek, hogy amit cselekszünk társadalmi életünkben, a politikában, az iskolában, a családunkban, a haveri közben, annak vajon van-e bármilyen köze az evangéliumhoz ténylegesen? Ismerjük-e az evangéliumot olyan módon, mint igét, ami dinamizmust, változást indukál?” – tette fel a kérdést a tanszékvezető.
Hangsúlyozta, az evangélium nem egy kész mű, hanem egy szöveg, amit olvasunk és írunk, s ennek révén történik közöttünk. Máté-Tóth András úgy látja, a dolgok ilyenképp való tárgyalását hazánkban körülveszi a katolicitásnak egy olyan stílusa, ami megakadályozza, hogy az evangélium mint eleven szöveg elhangozzék és testté váljon például az iskolában.

Emlékeztetett rá, hogy 25 évvel ezelőtt, ha valaki katolikusnak vallotta magát, az valahol a társadalmi rendszer ideológiájával szembeni ellenállást is jelentett, s ez sokaknak a gondolkodásmódjában még mindig fellelhető. Ez probléma a valláskutató szerint, hiszen már korántsem kettős osztatú a társadalmunk, a sokféleség a kereszténységen belülre is betört.
Tanácstalannak nevezte a magyar katolikus egyházat, de ez Máté-Tóth úgy véli, ez egyben esély is, hiszen az iskola lehet az evangéliumi közösségteremtés helye, s valamilyen szinten szolgálója is.
A piarista iskolák jövőjét pedig abban látja a tanszékvezető, hogy valódi közösségi hálózatot teremtenének maguk között diákokkal, illetve a környéken lakókkal.

Kommentek

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Egyház

Bíró László tábori püspök a vasárnap jelentőségére is kitért Bordányban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A vasárnap tud megtartani bennünket – mondta el Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferens püspöke, aki a szentmisét követően A házasság öröme az Egyház öröme címmel tartott előadást Bordányban.

Tovább olvasom

Aktuál