Arcok a Szegedi Jazz Napokról I. - Ron Carter

A világ egyik legismertebb jazzmuzsikusa, Ron Carter The Golden Striker nevű zenekarával november 4-én, pénteken lép fel a Szegedi Jazz Napokon az Ifjúsági Házban.

Ron Carter

az egyik legismertebb jazzmuzsikus a világon, egyben a zenetörténet egyik leggazdagabb pályafutással rendelkező nagybőgőse. Ötven éve szerepel a világ élvonalában, felmérések szerint az emberek leginkább az ő személyével azonosítják a bőgő hangját és a jazzbőgőzést a Földön. Pályafutása során több mint 2000 lemezfelvételt készített, mely szintén páratlan a maga nemében. Évtizedek óta a New York City College címzetes egyetemi tanára és művészeti igazgatója a bostoni Thelonious Monk Intézetnek. Óriási tekintélynek örvend a zenésztársadalomban - a Manhattan School of Music és a New England Conservatory díszdoktora, a Hutchinson Award kitüntetettje, a Francia Kultúra Lovagja, kétszeres Grammy-díjas, - de véleményé mértékadó az egész amerikai társadalomban.

Mókás Valentinom

Ron Levin Carter

1937. május 4-én született Ferndale-ben, Michigan államban. 10 éves korában kezdett csellózni, később áttért a bőgőre. Zenei tanulmányait a New York-i Eastman School of Musicban végezte 1959-ben, majd

Chico Hamilton, Eric Dolphy

és

Jaki Byard

együttesében kezdett játszani. Ezután

Cannonball Adderley

, majd

Randy Weston

zenekara következett, miközben folytatta zenei tanulmányait és a Manhattan School of Music hallgatója lett. 1963-ban

Miles Davis

hívta új együttesébe, mellyel Ron Carter egycsapásra beírta nevét a jazztörténelembe. Davis ún. "második" nagy kvintettjének tagjai

Wayne Shorter, Herbie Hancock, Ron Carter, Tony Williams

voltak, - mely zenekart méltán tartják világszerte sokan a valaha létezett legjobb jazzegyüttesnek. A zenekar mindent elért, amit egy jazz-zenekar elérhet, fesztiválok, tv-fellépések, folyamatosan turnéztak világszerte és olyan korszakalkotó lemezeket készítettek, mint az "E.S.P.", melyen három Carter kompozíció van, a " My Funny Valentine" (1965), " Miles Smiles" (1966), "Nefertiti" (1967), " Filles De Kilimanjaro" (1968). Ez utóbbi lemez már a jazz-rock előfutára, mely zenei kísérletekhez Davis rávette, hogy elektromos basszusgitáron játsszék. Carter azonban annyira elkötelezett volt a nagybőgő mellett, hogy - noha Davis nagyra becsülte és marasztalta, - 1968-ban kivált a világ legsikeresebb jazzegyütteséből. Mindemellett több kitűnő pályatársával is játszott a '60-as években, mint

Joe Henderson, Stan Getz, Sam Rivers, Cecil Payne, Don Ellis, Donald Byrd, Jimmy Smith, Johnny Griffin, Bob Brookmeyer, Charles Lloyd, Szabó Gábor, Kenny Burrell, Bobby Hutcherson, Lena Horn, Art Farmer, Tommy Flanagan, Gil Evans, Lena Horne, Bill Evans, B.B. King, Dexter Gordon, Wes Montgomery, Bobby Timmons, Pepper Adams, Aretha Franklin, Archie Shepp

vagy

Roy Ayers.

1969-ben vette fel első önálló lemezét "Uptown Conversation" címmel, majd a CTI Recordsnál évente jelentek meg albumai, 1976-ban szerződött a Milestone kiadóhoz, ahol többek között a jól ismert "Piccolo" (1977) és később az "1+3" (1979) lemezei készültek. Iskolateremtő játéka révén rendkívüli népszerűségre tett szert, és a '70-es évektől szinte nem volt élvonalbeli muzsikus, akivel ne játszott volna, pl.

Eric Dolphy, Mal Waldron, Herbie Hancock, Wayne Shorter, Antonio Carlos Jobim, Stanley Turrentine, Tony Williams, Freddie Hubbard, Gato Barbieri, Chet Baker, Airto Moreira, Billy Cobham, Red Garland, Hubert Laws, Alice Coltrane, Larry Coryell, Johnny Hodges, Paul Desmond, Gene Ammons, Idris Muhammad, Hank Crawford, Charles McPherson, Charles Tolliver, Woody Shaw, Milt Jackson, Flora Purim, Mel Lewis, Zoller Attila, Horace Silver, Lee Morgan, Lonnie Smith, Nat Adderley, George Benson.

Kiváló zeneszerzői képességeire jellemző, hogy kompozícióit

Chick Corea, Herbie Hancock, Keith Jarrett

és

McCoy Tyner

(!) játszotta fel 1976-ban egy Atlantic lemezre. Játszott duóban

Jim Hall

-lal,

Horace Silverrel

, a Sir Roland Hanna vezette New York Jazz Quartetben, de leginkább a McCOY TYNER Trió majd a V.S.O.P. tagjaként ismerte a világ ebben az időben. McCoy Tynerrel olyan opuszokat adtak ki, mint az "Atlantis" és "Trident" (1975), "Inner Voices" (1977), a felállás:

McCoy Tyner, Ron Carter, Tony Williams.

A V.S.O.P. Quintet a Davis-zenekar tagjaiból alakult szupergroup, mely a '70-es évek egyik legsikeresebb mainstream jazzegyüttese lett: Freddie Hubbrd, Wayne Shorter, Herbie Hancock, Ron Carter, Tony Williams. Állandó zenekarának kb. 1983-ig ez a Herbie Hancock trió tekinthető, mely kvartett/kvintett felállásban kiegészült Wynton és Branford Marsalisszal. Ebben az időben kezdett tanítani a New York-i Egyetemen és több filmzenét írt, pl. "A Gathering of Old Men" (

Lou Gosset Jr.

), "The Passion of Beatrice" (

Bertrand Tavernier

), "Blind Faith" (

Courtney B. Vance

). "Building Jazz Bass Lines" című, bőgősöknek írt könyve világszerte elismert alapmű. A '80-as évek közepétől saját lemezein a bőgőjáték minden lehetséges irányát bemutatta, turnézott saját együtteseivel, valamint Hank Jones és Tony Williams társaságában létrehozták a THE GREAT JAZZ TRIO-t. Pályatársaival továbbra is folyamatosan lemezeket készített: Dexter Gordon, Lou Donaldson, Benny Golson, Pharoah Sanders, Cedar Walton, Jack DeJohnette, Grover Washington Jr., Donald Byrd, Arthur Blythe, Bill Frisell, Cyrus Chestnut, Sir Roland Hanna, Grady Tate, Kevin Eubanks, Sonny Rollins, Antonio Carlos Jobim, Kronos Quartet, és sokan mások. Jelenlegi együttese, a THE GOLDEN STRIKER TRIO 2003-ban alakult Mulgrew Miller és Russel Malone részvételével. A Blue Note gondozásában megjelent nagysikerű albumuk a kifinomult, ún. "kamara-jazz" elsőszámú zenekarává avatta őket, mely irányzatnak a Modern Jazz Quartet utáni években a legmagasabb szintű követői. Russel Malone helyét a zenekarban 2010-ben KEVIN EUBANKS foglalta el. A The Golden Striker november 4-én, pénteken lép fel a Szegedi Jazz Napokon az Ifjúsági Házban.

Forrás: privatemusic.hu