Kultúra

Arcok a Szegedi Jazz Napokról III.: Mulgrew Miller

Arcok a Szegedi Jazz Napokról III.: Mulgrew Miller

2011. október 30., vasárnap
Arcok a Szegedi Jazz Napokról III.: Mulgrew Miller

Mulgrew Miller a post-bop időszak egyik legfontosabb amerikai zongoristája. Jelentősége, a műfajban betöltött szerepe és szakmai presztízse jóval nagyobb, mint ahányan ismerik Európában.

Ennek oka legfőkképen az, hogy intenzíven tanít, 2006 óta a William Paterson University jazz-zenei tagozatának igazgatója (Wayne, New Yersey). Doktori címét a rendkívül exkluzív Lafayette College-ban szerezte (Easton, Pennsylvania), ahol később, mint az előadóművészetek professzora szintén dolgozott. 1955. augusztus 13-án született Greenwoodban (Mississippi), első zenei élményei a délvidéki afro-amerikai gyerekek többségéhez hasonlóan, a templomi kórus gospel énekei voltak. Könnyűzenének pedig country&western, R&B és blues. Hat évesen kezdett hallás után zongorázni és nyolc éves korától tanult zenét. 10 évesen már zongorázott bátyja kölyökzenekarában, középiskolai éveiben pedig már jazzhez közeli témákkal is megpróbálkoztak. Életének fordulópontja volt, amikor meghallotta Oscar Peterson játékát, ekkor határozta el, hogy jazzmuzsikus lesz. Később hatással volt művészetére McCoy TYNER is, de bravúros és merész technikai megoldásaiban kétségkívül Peterson örököse, aki mindmáig az első számú példaképe. Rendkívül komolyan és következetesen tanult és minden igyekezetével azon volt, hogy minél elmélyültebb tudásra tegyen szert. Tanulmányaival párhuzamosan már 15 évesen tudatosan törekedett életének stabilitására, vegetáriánusként a helyes testi-lelki egyensúlyra. Tanárai voltak a mentorai a Memphis State University-n, majd a szaxofonos Bill Easley zenekarában játszott először hivatásosként. A Ray Charles sideman Rudolph Johnson hatására tanulmányozta a keleti vallásfilozófiákat, majd Martin Luther King tanítására ismerkedett meg a polgárjogi mozgalmakkal. A zeneileg és emberileg példamutató fiatalember MERCER ELLINGTON nagyzenekarában kezdte profi karrierjét a '70-es évek végén, majd BETTY CARTER-hez szerződött 1980-ban. Innentől egyre komolyabb zenekarok következtek: WOODY SHAW (1981-1983), majd 3 év az ART BLAKEY JAZZ MESSENGERS-ben 1983-tól 1986-ig. Ekkor már neve szélesebb kőrben ismertté vált, olyannyira, hogy a korszak dobos-sztárja, TONY WILLIAMS hívta meg kvintettjébe. Nyolc évig, 1986-tól '94-ig volt tagja Tony Williams együttesének, mely időszak meghozta számára a nemzetközi elismerést. Kiválása után, 1985-ben kezdett saját lemezeket készíteni, kezdetben a Landmark, majd a Novus és a MaxJazz kiadóknál. 1985-87 között játszott FREDDIE HUBBARD és WOODY SHAW zenekarával, mely abban az időben a Blue Note kiadó egyik sztáregyüttese volt. Ezt követően lett tagja WALLACE RONEY zenakarának, mellyel a trombitás legsikeresebb lemezeit készítették: "Verses" (1987), "Intuition" (1988), "Standard Bearer" (1989). Szintén 1985-ben kezdődött együttműködése KENNY GARRETT-el, akivel több lemezt is készítettek, de sikerrel szerepelt többek között JOE LOVANO, CASSANDRA WILSON, NICHOLAS PAYTON, CHARLES McPHERSON és LEWIS NASH zenekarával is. 1997-ben a "100 Gold Fingers" elnevezésű projekttel, tíz kiválasztott zongorista egyikeként - köztük Tommy Flanagan, Ray Bryant és Kenny Barron, - Japánban vendégszerepelt. 1989-ben tagja volt a Contemporary Piano Ensemble elnevezésű formációnak (James Williams, Harold Mabern, Mulgrew Miller, Geoff Keezer, Donald Brown, Bob Cranshaw, Billy Higgins), mellyel egy ritkaságnak számító lemezt is készítettek ("Four Pianos for Phineas" - A&R Records). Szivesen játszott duóban NIELS-HENNING ØRSTED PEDERSEN-nel 2005-ig, a dán bőgőslegenda haláláig. Amerikában néha fellép saját kisegyüttesével, melyben főként Ivan Taylor és Derrick Hodge bőbőzik, valamint Rodney Green vagy Karriem Riggins dobol. Rendszeresen ír zenét a Dayton Dance Company számára, legutóbbi önálló lemeze 2010-ben jelent meg ("Solo" - Space Time Records), ugyanebben az évben a Detroit Jazz Festival házigazdája volt. Ron Carter 2003-ban hívta, hogy alapítsák meg a GOLDEN SRIKER kamaratriót, melynek mindmáig tagja, de egyetemi elfoglaltsága miatt csak a legritkább esetben turnézik. A The Golden Striker november 4-én, pénteken lép fel a Szegedi Jazz Napokon az Ifjúsági Házban.

Forrás: privatemusic.hu

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.