Közélet

Kétfordulós választási rendszert és az ajánlószelvények eltörlését szeretné az LMP

Kétfordulós választási rendszert és az ajánlószelvények eltörlését szeretné az LMP

2011. augusztus 8., hétfő
Kétfordulós választási rendszert és az ajánlószelvények eltörlését szeretné az LMP

Az LMP kétfordulós, vegyes parlamenti választási rendszert szeretne, amelyben a jelenlegi ötről három százalékra csökkentenék a bejutási küszöböt és megszüntetnék az ajánlószelvények rendszerét – ismertette az ellenzéki párt hétfőn az Országgyűlésnek is benyújtott választójogi javaslatát Karácsony Gergely.

A frakcióvezető - aki hangsúlyozta, hogy méltányolhatónak, de nem a legfontosabb problémának tartják a parlament létszámának csökkentését - egy 245 fős Ház képét vázolta fel. A vegyes rendszerre vonatkozó elképzelésüket konszenzusos javaslatnak nevezte, amelyik képes egy jó kompromisszumot kialakítani a különféle választási szisztémák előnyös tulajdonságai között. A kétfordulós választás mellett azzal érvelt, hogy a 2006-os vagy az azt megelőző voksolásokon az derült ki: míg az első körben a szavazók a politikai szimpátiájukat fejezik ki, addig a második forduló az egymással szemben álló kormányzati alternatívák között dönt. Kifejtette: előterjesztésük alapján a választókerületek arányosítása után 135 egyéni képviselői helyet lehetne szerezni, emellett 25 országos listás és 85 kompenzációs listás helyet osztanának ki, miközben megszűnnének a megyei listák. A 25 listás helyet azzal indokolta, hogy így a nagy pártok biztosan be tudnának juttatni a parlamentbe számukra fontos politikusokat. Hangsúlyozta, hogy a választókerületek számát nem szabad túlságosan lecsökkenteni, mert minél több embert képvisel egy politikus, annál inkább gyengül a választói és a közte lévő kapcsolat. Az LMP a megyék lélekszáma közötti különbségeket is figyelembe venné az arányosításkor. Az egyéni választókerületek arányosításához egy úgynevezett választókerületi bizottság kialakítását javasolja az ellenzéki párt. A testületet a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vezetné, tagsága pedig az Országos Választási Bizottság elnökéből valamint három, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által delegált szakértőből állna. A politikus alacsonynak nevezte a nők parlamenti részvételét, ezért - mint mondta - olyan típusú listákat javasolnak, amelyeken két azonos nemű jelöltet egy ellenkező nemű követne. Eközben a pártok mellett szavazni lehetne egy országos listán szereplő jelöltre is, aki a rá adott voksok alapján saját pártja listáján kerülne előbbre. A bejutási küszöb három százalékra való csökkentése mellett azzal érvelt, hogy egy így bejutó, de jól teljesítő párt néhány képviselője nem zavarná meg a parlament munkáját, miközben hosszú távon a szavazók újabb és újabb alternatívák közül választhatnának. Elmondta azt is, hogy az etnikai és kisebbségi csoportok jelölő szervezeteinek kedvezményes bejutási lehetőséget biztosítanának azzal, hogy rájuk nem vonatkozna a parlamenti küszöb. Emellett az első mandátumuk megszerzéséhez feleannyi szavazatra lenne szükség, mint a pártok egyéni képviselőinek. Hangsúlyozta, hogy az LMP eltörölné az ajánlócédulák rendszerét, ehelyett bárki indulhatna, aki életrajzot és programot mutat be. A jelöltnek azt is vállalnia kellene, hogy nyilvánossá válna a rá vonatozó ingatlan-, cég- és büntetési nyilvántartás, valamint az előző rendszerben végzett esetleges titkosszolgálati tevékenysége is.

Karácsony Gergely

elmondta, hogy egy úgynevezett mandátumszimuláció segítségével, az ő elképzeléseik alapján újraszámolták a legutóbbi három országgyűlési választást. Ennek során olyan eredményt kaptak, amelyik szerint a legjobban szereplő pártokat erősen preferálná a rendszer, így kialakulhatna a stabil kormányzás, de eközben a választók akarata is jobban tükröződne. Hangsúlyozta, hogy az új rendszerben a kétharmados többség kialakulásához viszont hatvan százalékos vagy afeletti támogatottságra lenne szükség. Az MTI kérdésére azt felelte, hogy az LMP csak a állandó magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok szavazati jogát tudná támogatni, de eközben érzik azt a jogos elvárást, hogy a határon túli magyarok is valamiféle befolyással lehessenek a magyar politika döntéseire. Ezért egy olyan, a határon túl élők szavazatai alapján létrejövő testületet tudnának elképzelni, amelynek valamilyen konzultációs vagy vétójoga van. Hangsúlyozta, a felmérések azt mutatják, hogy a Magyarországon élő szavazók túlnyomó többsége nem támogatja a határon túli magyarok szavazati jogának biztosítását.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.