Vélemény: Könnyűszerkezetes kormány

Nos, a tereprendezés, az alapozás során igen is bevonhatóak közmunkások, és egy-egy brigádhoz segédmunkásként beosztva, az erre jelentkezők egy – ezek szerint - feljövőben lévő szakma alapfogásait is elleshetik, némi gyakorlati jártasságot szerezhetnek e területen is. Lám, hogyan lehet kiszakadni a „söprögető közmunka” sztereotípiájából!

Próbálgatom e szavakat: könnyűszerkezetes, kormány. Passzolnak-e egymáshoz? Lehet-e azt mondani egy kormányra, hogy „könnyűszerkezetes”? És, ha igen mit is jelent, sugall ez? Pejoratív vagy hízelgő inkább? A kormányról van fogalmunk: nyögjük, vagy áldjuk tevékenységét, de ez a könnyűszerkezetes - „izé” - kevésbé ismert, elterjedt technológia idehaza. Az emberek többsége ódzkodik tőle, mondván: üresen kong - ha megkocogtatjuk a falát - mintha a semmiből épült volna, nincs benne (mifelénk hagyományos) építő anyag: sár, tégla, kő… Márpedig egy kormány figyeljen a hagyományokra, különösen, ha konzervatív. Ugyanakkor a könnyűszerkezetes építkezési mód, innovatív, tiszta és gyors: a kor kívánalmainak megfelelő. Nem olcsóbb, nem drágább a hagyományosnál, bár tudjuk minden a beépített anyagok és az építés minőségén múlik, de energiatakarékossági szempontból mindenképp jók a mutatói. Mindent egybevetve, haladó dolog könnyűszerkezetes otthonokat építtetni a rászoruló devizahiteleseknek, ha jól meg van alapozva (be van betonozva) a történet, eshet, fújhat, a szakemberek ripsz-ropsz, egykettőre összerakják az előre gyártott elemeket, és már lehet is beköltözni (ez esetben a nagyobból a kisebbe). Szóval, gyorsan segíteni a rászorulókon, semmiképp sem dehonesztáló! Különösen akkor, ha tudjuk, hogy a kormányzó erő, korábban bizony nem volt könnyűszerkezetes párti, 1998-2002 között nem tudott (vagy nem akart) a magyar építőipart meghatározó beton és tégla lobbynak ellenállni. Ezt tapasztalatból tudom: akkoriban egy (Európában piacvezető, hazai gyártási kapacitással rendelkező) svéd céggel közösen dolgoztunk ki, önszántunkból egy az árvízkárosultak megsegítését célzó programot. Lényegében arról kívántuk meggyőzni a „téglaépítésben” gondolkodó kormányt, hogy a veszélyeztetett helyeken, a nagy víz által lakhatatlanná tett, bontásra ítélt épületeket, ne a hagyományos módon építse újjá. A könnyűszerkezetes építési mód ugyanis, nem csak, hogy gyorsabb, de az esetleges újabb árvíznek is ellenállóbb: a fém vázszerkezet megtartja a nem sérült részeket, baj esetén, csak a sérült részek cseréjéről kell gondoskodni, no meg az építmény kiszárításáról. A praktikusnak vélt megoldás bevetése – nem mellesleg – számunkra komoly piaci jelenlétet biztosított volna, ezért nagyon szerényen számoltunk, és számtalan más alkalmazási területet is felvetettünk. Szóba hoztuk a négyemeletes panelházak, a kockaházak könnyűszerkezetes tetőtér beépítésének lehetőségétől, a vidéki kisméretű – energiatakarékos - szociális lakások gyors építéséig sok lehetőséget. A kormány tisztségviselői, szakértői értették miről is beszélünk, támogatták is az elképzelést, de tervünk végül papíron maradt, cégünk pedig idővel eredménytelensége okán, lehúzta a rolót, minekután a szocialista-szabaddemokrata kormányzat is a beton és tégla jelentette fundamentumnál maradt. Ez eddig kormányszinten csupán csarnoképítésben tudtak a könnyűszerkezetre gondolni. Most viszont, (minden előjel nélkül) maga a miniszterelnök jelentette be, a bedőlő jelzáloghitelek miatt lakásukat elvesztő családok egy része számára az állam könnyűszerkezetes házakat építene, "amerikai típusú" technológiával, gyerekszámtól függően 40, 50, 60, illetve 80 négyzetméter alapterülettel. Azt is megemlítette, hogy a kormány Budapest környékén már keresi ehhez az állami területeket, illetve, hogy a munkában közmunkások is szerephez jutnak… Ehhez a beruházáshoz, a szintén a miniszterelnök által személyesen bemutatott otthonvédelmi program ad alapot: ennek egyik elemeként létrehozzák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot (NET), amely új házépítési programot indít útjára. A NET emellett megvásárolhatja a bedőlt hitelekkel érintett és árverésre bocsátott ingatlanokat, amelyeket aztán bérbe ad az addigi tulajdonosnak. Jobb későn, mint soha – tartja a népi bölcselet, s valóban! Úgy tűnik a kormányzat strukturális és szemléletbeli fordulatokat hajt végre, íme épp a tégla lobbival megy szembe, ütközik. A sajtó útján meg is kapja a magáét mindenféle „a készházépítő vállalkozás neve elhallgatását kérő” vezetőjétől, miszerint, szakmunkáról van szó, nem lesz vállalkozó, aki közmunkást alkalmazzon. Nos, a tereprendezés, az alapozás során, igen is bevonhatóak közmunkások, és egy-egy brigádhoz segédmunkásként beosztva, az erre jelentkezők egy – ezek szerint - feljövőben lévő szakma alapfogásait is elleshetik, némi gyakorlati jártasságot szerezhetnek e területen is. Lám, hogyan lehet kiszakadni a „söprögető közmunka” sztereotípiájából! Megint más kérdés, miért csak Budapest környéki területekben gondolkodnak (egyelőre?) és hogy ez az akció bizony – akárhogy is nézzük – a válságban lévő építőipar egy kis szegmensének kedvez. (Az érintett cégek maximális kapacitása egy évi 1200-1500 ház lehet, ez a jelenlegi megrendelés állományuk legalább négyszerese, tehát nagyon jól járhatnak a programmal.) Mindezek ellenére, a könnyűszerkezetes technológiával gyors (akár egy hónap alatt is tető alá hozható) segítség nyújtható, mely nem csupán fedelet biztosít, de költséghatékony energiafelhasználást is, (olcsóbb rezsit). Nem mellesleg az első nem hagyományos közmunka programot vizionálja. Én azt mondom, ártani nem árt, ha „könnyűszerkezetes a kormány”, csak az ilyen váratlan bejelentések, mindig rögtönzésként hatnak, ami pletykákra adhat okot: vajon miért, pont velük, pont most? "Péntek reggel megkaptuk a felhívást, hogy készítsünk árajánlatot a felépítendő házakra, egyelőre darabszám nélkül. Tizennégy olyan könnyűszerkezetes és készházakat építő cég van Magyarországon, amely rendelkezik a „Makész” nevű minőségi tanúsítvánnyal, ezek a vállalkozások közösen állítják össze az árajánlatot, többféle műszaki tartalomra" - tájékoztatott Kárpáti József az építőipari tagozat vezetője.