Közélet

Deutsch Tamás: Ősszel indul a Szeged plusz program

2011. június 13., hétfő

Hatmillió euró a nyugat-balkáni kis-és középvállalkozások megsegítésére

Az Európai Unió második, úgynevezett makroregionális stratégiája az európai Duna-stratégia, az első a balti tengeri volt. Ez összesen 14 európai országot érint, 8 uniós és 6 unión kívülit, és több mint 115 millió polgárt. Deutsch Tamás pénteken tett vajdasági körútja során a Duna-stratégia keretében született Szeged plusz programot ismertette. A Duna-stratégia lényege az, hogy Európa közepén, a Duna mentén elterülő térség egymástól külön-külön megfogalmazott fejlesztési programjait hogyan lehet összehangolni, és hogyan lehet ennek köszönhetően sokkal hatékonyabban felhasználni az egyes országok saját forrásait, illetve az ebben a térségben rendelkezésre álló uniós pénzeket az uniós tagországoknál, illetve az előcsatlakozási forrásokat a potenciálisan tagjelölt országoknál. Ennek a programnak az egyik kiemelt projektje - ahogyan kicsit „brüsszelita nyelven” szoktak fogalmazni -, célja, feladata, eleme az úgynevezett Szeged plusz program. Ugyanis 1999-ben Szegedről indult az a diplomáciai folyamat, ami nagyban hozzájárult a balkáni háborúskodás lezárásához. A Szeged plusz program olyan 6 millió eurós alapot hoz létre, amelynek célja, feladata, hogy a potenciális tagjelölt, illetve tagjelölt nyugat-balkáni országokban működő kis- és középvállalkozások támogatása, segítése árán serkentse, élénkítse a térség gazdasági fejlődésének, ezen keresztül pedig az uniós csatlakozásnak a folyamatát.

Megtisztelő a program neve

Magyarországnak gazdasági érdeke is, hogy ez a program minél sikeresebb legyen – hangsúlyozta pénteki, a Vajdaságban tett útja során Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő. „Mi javasoltuk, és az Európai Bizottság elfogadta. Megtisztelő a program neve, elismeri a szegedi folyamatot, s kitüntetett helyzetbe hozza Magyarországot, ugyanakkor nemzetpolitikai szempontból is rendkívül fontos, hiszen azok a minden patetizmus nélkül lélekemelő pillanatok, amelyeket átélünk az állampolgársági eskütételekor, ezek a pillanatok a hétköznapokban is éreztetik majd a hatásukat akkor, hogyha a magyar-szerb határon átívelő, a Vajdaságban, illetve Magyarországon működő magyar kis- és középvállalkozások fejlődését, együttműködését segítő programot tudunk megvalósítani. A Duna-stratégia ilyen, s nagy várakozásokkal tekintünk az elé, hogy valamikor idén ősszel fog felállni ez a program, s mintegy 4 uniós alap folyósítja majd a rendelkezésre álló 6 millió eurót. A folyamat 2017-ig tart, addig van mód ennek a pénznek a kihelyezésére. Bárhonnan érkezhetnek pályázatok a Nyugat-Balkán térségből, tehát Szerbia és a Vajdaság is részese, kedvezményezettje lehet” - így az EP-képviselő.

Horvátország és Szerbia esélyei

Deutsch szavai szerint az európai uniós csatlakozási folyamat minden olyan ország polgára számára, amely ország átélte ezt a folyamatot, mindvégig nehézségekkel teli folyamat lesz. „Én még olyan uniós csatlakozási folyamatot, amelyben ne azt érezte volna a résztvevő ország, hogy ez nehézségeknek a láncolata, nem láttam, de ezek a folyamatok egy-másfél évtized tapasztalatai alapján végül is eredményre vezetnek. A magunk mögött hagyott félév legfontosabb feladata a kicsit megrekedni látszó horvát csatlakozási folyamatnak lendületet adni. Valamennyi országból érkező európai parlamenti képviselők nagyon-nagyon nagy elismeréssel beszélnek arról, hogy a magyar kormány – túlzás nélkül mondhatom – milyen hősies küzdelmet folytatott annak érdekében, hogy ne rekedjen meg a horvát csatlakozás folyamata. Remélem, nem kiabálom el, hogy mód és lehetőség nyílik most arra, hogy június végéig a döntő lépés megtörténjen. A csatlakozás pontos céldátumát június végéig az Európai Bizottság megjelölje, és ezzel kapcsolatos támogató álláspontját a tanács kialakítsa. Az Európai Parlament már döntött, hogy támogatja Horvátország csatlakozását. Nyilvánvalóan ez a folyamat is picit lassította, elvonta a figyelmet Szerbia felől” - tudtuk meg Deutschtól.

Senkinek sem volt könnyű

A bizottság munkaprogramjában szereplő célja, hogy 2011 novemberére elkészíti a Szerbia csatlakozási folyamatáról szóló újabb jelentést, amelynek óriási a tétje, mert lehet az a végkövetkeztetése, hogy az Európai Bizottság javasolja, hogy Szerbia tagjelölt legyen, vagy még mindig nem javasolja erre. Jelen pillanatban folyik ez az áttekintés. Az Európai Parlament fontos döntéseket hozott, például a vízumkönnyítést, amely Szerbiát és más nyugat-balkáni országokat és azok polgárait érintette. A parlament elsöprő többsége amellett van, hogy 2011-ben Szerbia váljon az Európai Unió tagjelölt országává, és ezután kezdődjenek meg a konkrét csatlakozási tárgyalások. „Ezek hosszú-hosszú évekre fognak elnyúlni, hiszen így volt ez Magyarország, Bulgária, Románia és más országok esetében is, mégis bízom abban, hogy 2011 a Nyugat-Balkán életében az uniós csatlakozás szempontjából egy sorsdöntő év lesz. Megszületik Horvátország csatlakozásának dátuma, Szerbia pedig tagjelölt országgá válhat. Nekünk ez az érdekünk a jó szomszédság okán nemzetpolitikai szempontból is” - összegzett Deutsch Tamás.

Szeged plusz program

Szerbia

Európai Unió

Deutsch Tamás

Ez is érdekes lehet

magyarnemzet.hu

Klopp egy játékost emleget, ő lehetett volna a siker kulcsa?

metropol.hu

Most kaptuk: balesetet szenvedett az utasokkal teli 4-6-os villamos, nagy a baj

she.life.hu

Ha nem változtatsz magadtól, rákényszerít az élet

hirtv.hu

Támogatják az uniós vezetők a katonai segítséget Ukrajnának, de figyelembe veszik a tagállami érdekeket + videó

bama.hu

Aki csekken fizet, bünteti a szolgáltató?! - bosszankodik olvasónk

koponyeg.hu

Több napig tarthat a hűvös, változékony idő

nemzetisport.hu

Párizsban már most nyert a magyar csapat

magyarnemzet.hu

Orbán Viktor beszámol a Brüsszelben történtekről – kövesse nálunk élőben!

origo.hu

Az F1 Kínai Nagydíj szabadedzése élőben

astronet.hu

Hétvégi horoszkóp 2024. április 20-21.: Váratlan fordulatokat jeleznek a bolygók