Közélet

Zombori fegyelmije: elhalasztották a döntést (Frissítve)

Zombori fegyelmije: elhalasztották a döntést (Frissítve)

2011. május 5., csütörtök
Zombori fegyelmije: elhalasztották a döntést (Frissítve)
További két kérdésben szakértői véleményt kér be a megyei közgyűlési képviselőkből álló Fegyelmi Tanács Zombori István ügyében, így leghamarabb május 11-én zárulhat a márciusban indult fegyelmi eljárás – ez a döntés született a csütörtöki rendkívüli ülésen. Magyar Anna elnök szerint indokolt a lehető alaposabban megismerni a tényeket, míg a nyugalmazott múzeumigazgató továbbra is úgy látja, hogy fegyelmije „vihar egy pohár vízben”. Ahogy korábban írtuk, a március 25-i megyei közgyűlési ülésen döntöttek arról a képviselők, hogy fegyelmit indítanak Zombori István ellen. Később az április 15-i rendkívüli ülésen nyugdíjba küldték a megyei múzeumigazgatót. Akkor Magyar Anna megyei elnök hangsúlyozta, hogy a fegyelmi és a nyugdíjazás nem függ össze. A május 5-i rendkívüli közgyűlési ülésen 14 képviselő jelent meg, közülük 13-an vehetnek részt az eljárásban. Gémes László (Fidesz) javaslatára a Fegyelmi Tanács elnökének Magyar Anna közgyűlési elnököt választották. A fegyelmi biztos által leírt megállapítások közül kettő nem volt egyértelmű Gémes számára, ezért szakértők bevonását javasolta, amit zárt ülésen támogatott a többség, így a fegyelmi tárgyalását május 11-ére halasztották el. „Mindkét kérdés olyan, ami befolyásolhatja a fegyelmi eljárás kimenetelét” – mondta el portálunknak Magyar Anna. Az egyik arra vonatkozik, hogy vajon építési engedélyköteles lett volna-e a beruházás. Gémes László szerint nem volt egyértelmű a képekből és az anyagból, hogy előregyártott elemeket használtak-e fel a kivitelezésnél. A másik pont, amit szakértő bevonásával akarnak tisztázni, hogy az utólagos bejelentési kötelezettségi mit is jelent jogilag. „Ezek olyan kérdések, amihez szükséges szakvélemény, mi laikusként nem tudjuk ezt megítélni” – hangsúlyozta az elnök. „Tulajdonképpen ezt a fegyelmit rég meg kellett volna szüntetni, véleményem szerint nem is lett volna szabad elindítani. Ez vihar egy pohár vízben. Őszintén szólva én azt hittem először, hogy az április 15-i nyugdíjba küldésemmel ez az egész véget is ért” – értékelte a döntés elhalasztását Zombori István. Hozzátette, javasolta a közgyűlés tagjainak, hogy nézzék meg a helyszínt, s akkor szerinte láthatták volna a képviselők, hogy mit is hoznak fel fegyelmi ürügyként. „Kizárólag gipszkarton falak vannak egy adott térben kétméteres magasságig felhúzva, ami ideiglenes térelválasztó.” Zomboritól megtudtuk, hogy az egyik legfőbb érv az volt a fegyelmi indításakor, hogy mivel a múzeum műemlék, az örökségvédelmi hatóság engedélyét kellett volna kérni. A nyugalmazott múzeumigazgató elmondta, azt a választ kapták a hatóságtól, hogy gipszkarton falak esetében ez nem szükséges. A belső ellenőrzés részben ezt rótta fel. „Ezután szinte könyörögnöm kellett ezért, hogy adják írásba, hogy nem kell semmiféle engedély. Most utólag is a nemleges vélemény nem kérését rótták fel, ami szerintem nonszensz jogi értelemben” – fogalmazott.

Minősített többség kell a fegyelmi döntéshez

Magyar Anna arról tájékoztatott, hogy a fegyelmi biztosi jelentést most tárgyalta először a Fegyelmi Tanács, s ennek során merültek fel a további kérdések, melyek miatt szakértő bevonása mellett döntöttek. Emellett a képviselők egyébként Zombori István ügyvédjének álláspontját is megismerték. A megyei elnök szerint a Fegyelmi Tanács minden tagjának érdeke, hogy minél alaposabban megismerjék a tényeket, hogy a lehető legkörültekintőbben tudjanak majd döntést hozni, s a fegyelmi eljárás alá vont nyugalmazott múzeumigazgatónak is ugyanez az érdeke. Kovalcsik Andrea portálunknak kifejtette, hogy a húsztagú testület jár el, mint Fegyelmi Tanács az ügyben. „A közalkalmazottak jogállásáról törvény egyik paragrafusa alapján a vizsgálóbiztos nem vehet részt az eljárásban és a döntéshozatalban, ezért Pap Gabriella nélkül tizenkilencen dönthetnek” – tájékoztatott a főjegyző. A döntéshez az szmsz szerint minősített többségre van szükség, vagyis tizenegy képviselő szavazatára. A fegyelmi határozatot zárt ülésen hozzák majd meg a Fegyelmi Tanács tagjai, amelyen nem vehet részt a jegyzőkönyvvezető, a főjegyző és a vizsgálóbiztos sem. „A csütörtöki ülésen tizenhárom olyan képviselő volt jelen, aki benne van a döntéshozatalban, így születhetett volna döntés, ha nem merültek volna fel további kérdések, vagyis meg lehetett volna a minősített többség” – magyarázta a főjegyző. Amennyiben fegyelmi büntetést szabnak ki, akkor a jogszabályok szerint lehet megrovást alkalmazni, az előmenetelni rendszerben történő várakozási időt meghosszabbítani, büntetés lehet továbbá a címtől való megfosztás, vezetői, magasabb vezetői beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, illetve elbocsátás fegyelmi büntetéssel. „Ezeket lehet alkalmazni, amennyiben megállapítják a kötelezettségszegést és kiszabnak fegyelmi büntetést. Természetesen más döntést is hozhat a Fegyelmi Tanács” – hangsúlyozta Kovalcsik Andrea. Azt nem lehet megmondani, hogy a következő, május 11-ére összehívott ülésen felmerülnek-e további kérdések, így az ügy akár tovább is elhúzódhat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.