Kihirdették a különadó új szabályait

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Magyar Közlöny pénteki számában kihirdették a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó Országgyűlés által hétfőn elfogadott új szabályait, amelyek így – a törvény szövege alapján – szombattól lépnek hatályba.

A Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László házelnök kézjegyével ellátott jogszabály értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. A korábban hozott törvény módosítására azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság május 6-án megsemmisítette annak 2005-ig visszamenő hatályát. Az adóhatóság az új jogszabály hatályba lépését követő 30 napon belül visszatéríti a 2005-2009. közötti időszakra befizetett különadó összegét.

A parlament által hétfőn házszabálytól eltéréssel elfogadott fideszes javaslat alapján a különadó-fizetésre kötelezettek köre kibővül a parlamenti és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel.

A törvény rögzíti továbbá, hogy a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; “ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét”, de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá.

Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.

A Lázár János, Szijjártó Péter és Ágh Péter jegyezte törvénymódosítási indítványra 276 képviselő szavazott igennel, míg 36 nemmel. A javaslat elfogadását a kormánypártiak mellett jobbikos képviselők támogatták. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Az Alkotmánybíróság határozata, amelynek nyomán megszülettek a különadó új szabályai, már korábban megjelentek a Magyar Közlönyben.

Előző sztori

Jól haladnak a kátyúzási munkálatok

Következő sztori

Olimpiai bajnokok és politikusok is váltót futnak vasárnap