Írjon nekünk

Egyetem

Egy régészkatona, egy elsüllyedt hajó és Báthory oklevele

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

A szegedi egyetem 430 éves gyökereire visszatekintő rendezvénysorozatának részeként mutatták be az Epigrafi romane di Transilvania (Római-kori feliratok a 18. századi Erdélyben) című kötetet szerda délután a Móra Ferenc Múzeumban. Este pedig a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában az egyetem jubileumáról megemlékező könyvvel ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A két kötet a szegedi és a veronai egyetem együttműködésének újabb eredménye az Aranybulla (1999) és a Dante-kódex (2006) után, sőt, területi érintettség révén a kolozsvári egyetem szakemberei is bekapcsolódtak a munkába.
Egy művelt katona, Giuseppe Ariosti a 18. században az egykori Dacia provincia (ma Erdély), a hajdani Gyulafehérvár területén állomásozva római kori feliratos kövekre bukkant, amelyeket le is rajzolt (az eredeti kódex most a veronai Biblioteca Capitolaréban található), majd elküldött veronai barátjának, aki azonnal értesítette Bécsben az akkori császárt, VI. Károlyt. A császár elrendelte a kövek Bécsbe szállítását. 47 kő érkezett meg, és a Hofbibliothekban kapott helyett, további 17 nem ért célba, mert Szegednél elsüllyedt az egyik hajó. Legutóbb tavaly előtt, a modern technikát is bevetve próbálták megtalálni a köveket Visy Zsolt régészprofesszorral – sikertelenül.

Zombori István nyugalmazott múzeumigazgató elmondta, az elsüllyedt hajónak levéltári, hadilevéltári kutatásokkal, sőt, búvárokkal is próbáltak már utánajárni. Bár még nem jártak sikerrel, nem mondanak le róla.
Két kötet született, az egyik az Ariosti által megjelenített kövek és leírások fakszimilekiadása, a másik az azt kísérő, képekkel illusztrált tanulmánykötet, melynek szerzői a 18. század elejének erdélyi és szegedi kultúráját, régészetét az itteni szellemi és földrajzi viszonyokat, s azok mai hatását vizsgálják. A 17 szerző közül négy kolozsvári, négy szegedi (Balázs Mihály, Kiss Tímea, Sípos György, Pál József). Az értekezések között megtaláljuk a kövek pontos leírását, de olvasható tanulmány a Tisza medrének alakulásáról is – mondta el a bemutatón Pál József, a kötet egyik szerkesztője. Olasz munkatársa, Gian Paolo Marchi elmondta, Aristoi könyvének története is érdekes. Napóleon 1797-ben szerette volna saját kultúráját antik kövekkel is gazdagítani, így Veronából Párizsba vitette a kötetet, és csak 1816 után került vissza az olasz városba.

Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: Aristoinak a római kori feliratokat tartalmazó kövekhez való vonzódásában a “reneszánszot”, annak klasszikus értelmét érhetjük tetten, az ókor újra felfedezésének vágyát. Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatójától megtudtuk, vannak még rejtélyek Aristoi feljegyzései között. Ilyen például az, hogy vannak olvashatatlan, a katona számára ismeretlen betűk. Ezek vélhetően az akkori közel-keleti lakosság által használt sémi betűk lehetnek.

Báthorytól 1872-ig

A Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában Szögi László és Varga Júlia egyetemtörténeti munkájának első kötetét mutatták be. A közel 400 oldalas kiadvány a Báthory-féle kolozsvári alapító levél (1581. május 12.) kiadásától 1872-ig követi végig a kolozsvári felsőoktatás többször megszakadó, majd újra induló történetét. A több évszázados folyamat során a bölcsészeti és teológiai karral rendelkező akadémia indulásakor az egyetlen felsőoktatási intézmény volt Magyarországon, 1872-re négykarú, modern tudományegyetemmé vált, ekkor az ország második egyeteme lett. A kötetet Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója és Varga Júlia, az ELTE levéltárának igazgatóhelyettese jegyzi. A kötetet színes illusztrációk díszítik, s az eredeti dokumentumok magyar nyelvű fordításával zárul, ezek közül több a mostani kutatások során került elő. Az Egyetemtörténeti Bizottság további kötetek kiadását tervezi. A könyvet Makk Ferenc történészprofesszor és Csernus Sándor bölcsészkari dékán mutatták be.

Kommentek

Egyetem

Szegeden is megtartják a kínai lampionünnepet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Konfuciusz Intézet szervezésében.

Tovább olvasom

Egyetem

Világhírű kutatókkal találkozhatnak a Szegedi Tudós Akadémia diákjai

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Nobel-díjasok és tehetséges hallgatók találkozójára tizenharmadik alkalommal kerül sor.

Tovább olvasom

Egyetem

A szegedi egyetemen is készülnek a Ritka Betegségek Világnapjára

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Február 24-én, a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Tovább olvasom

Aktuál