Nyílik az év vadvirága, a leánykökörcsin a szegedi füvészkertben

Nyílik az év vadvirága, a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, a látogatók egyszerre akár tucatnyit is láthatnak a különleges növényritkaságból.

A kissé szeszélyes és csapadékos tavasz ellenére március utolsó hetében megjelentek az első leánykökörcsin-bimbók az egyetemi arborétum sziklakertjében – mondta

Németh Anikó

az intézmény igazgatóhelyettese az MTI-nek. Maguk a bimbók is különlegesek, hiszen először ezek jelennek meg a föld felszínén, ráadásul mindegyiket vastagon selymes szőrök borítják. A kezdetben szár nélkülinek tűnő növény gyapjas-szőrös tőkocsánya egyre inkább megnyúlik, és a nagyméretű kékes-ibolya színű virágok felemelkednek a talajról. A virág tőlevelei csak később jelennek meg, és indulnak növekedésnek. A leánykökörcsin kékes lepellevelei harangalakot formáznak. A „harang” közepén számos élénksárga porzót és lila bibéket látni. A virág megjelenésére utal nemzetségneve is a rázni, harangozni jelentésű pulsare, tudományos fajnevét – grandis – pedig feltűnően nagy virágai után kapta. A magyar kökörcsin elnevezés a török kök, kék szóból eredeztethető. Egyetlen kocsányon csak egy virág díszeleg, az idősebb tövek azonban akár tucatnyi virágot is hoznak, amelyeket 2-3 hétig teljes pompájukban látni. Ráadásul a szegedi füvészkertben élő több tucatnyi tő az eltérő árnyékoltság miatt nem is egyszerre virágzik. Magyarországon öt kökörcsinfaj él, ezek mindegyike országos védelmet élvez. A közülük legkorábban nyíló – 10 ezer forintos természetvédelmi értékű – leánykökörcsin a középhegységek, az Alföld és a Kisalföld száraz gyepein fordul elő. Az év vadvirága mozgalmat honi botanikusok hívták életre az év madara vagy az év fája kezdeményezés mintájára, azzal a céllal, hogy ráirányítsák a figyelmet egy vadon élő lágyszárú virágos növényre. 2011-ben első ízben választották meg az év vadvirágául a leánykökörcsint, amelynek állományai – különösen a települések közvetlen közelében – fogyatkozóban vannak vagy akár már el is tűntek. A védett növényt veszélyezteti a termőhelyek beépítése, az egykor legeltetett gyepek becserjésedése, az illegális motorozás és quadozás, a gyepek télvégi felégetése, valamint a mutatós virágok leszedése és a tövek kiásása is.