Közélet

Jelentés a fukusimai atomerőmű-baleset okairól + VIDEÓ

Jelentés a fukusimai atomerőmű-baleset okairól + VIDEÓ

2011. március 19., szombat
Jelentés a fukusimai atomerőmű-baleset okairól + VIDEÓ
Az Országos Atomenergia Hivatal magyar idő szerint március 17-én 16 órakor kibocsátott összefoglaló közleménye szerint a Fukusima-Daiicsi és a Fukusima-Daiini atomerőművekben bekövetkezett eseményeket a nemzetközi skálán új besorolással látták el, valamint összefoglalták a katasztrófához vezető okokat és folyamatokat. Tegnap, magyar idő szerint délután négy órára a már korábban ismertetett módszerrel, speciális, vízágyúkkal felszerelt teherautókról sikerült vizet juttatni a Fukusima-Daiicsi 3. blokkjának kiégett üzemanyag tárolására szolgáló pihentető medencéjébe. Az 1. blokk pihentető medencéjébe is hasonló módszerrel próbálnak hűtőközeget juttatni. Sikerült a villamos vezeték kiépítése a közelben levő nagyfeszültségű hálózat és a Fukusima-Daiicsi 2. blokk között. Az atomerőművi blokk és a külső hálózat összekapcsolása után helyreállítható lehet a blokk külső energiaellátása, és ezzel biztosítható lesz a biztonsági rendszerek működéséhez szükséges áram.

A baleset nemzetközi minősítése

Újabb INES (Nemzetközi Nukleáris Eseményskála) szerint elkészített előzetes besorolás készült a Fukusima-Daiicsi és Daiini atomerőművekben (Fukusima 1. és 2. atomerőművek 6, illetve 4 reaktorral) bekövetkezett a földrengés és szökőár okozta eseményről. Az első információk alapján, március 12-én INES 4-re minősítették a japán szakemberek a bekövetkezett eseményt. Március 18-án finomították és a Fukusima-Daiicsi és Daiini atomerőművek különböző blokkjait külön vizsgálva, blokkonként végezték el a skála szerinti besorolást. A Fukusima-Daiicsi 1-es és 3-as blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 5-re változtatták. Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést, ezért hirdették ki a nukleáris veszélyhelyzetet. A reaktor hűtőkörének biztonsági szelepe, amely a túlnyomás elleni védelmet biztosítja – és a szabadba továbbítja a lefúvatott közeget – többször is működött. Ezért elhatározták, hogy az így elveszített hűtőközeget tengervízzel pótolják, amit a tűzoltórendszeren keresztül tudtak bejuttatni a reaktorhoz. A reaktort körülvevő védő épületszerkezetben (konténmentben) felgyülemlő gázokat a szellőztető rendszerek segítségével távolították el. A telephely határán ekkor elérték 0,5 milliSv/órás dózisteljesítményt. A dózisteljestmény értéke alapján feltételezték, hogy a reaktorban levő fűtőelemek nem károsodtak azonban a nedves aknában a radioaktív anyag mennyisége magas volt. A reaktor védőburkán belüli nyomás emelkedése arra utalt, hogy az ott felgyűlt hidrogén veszélyezteti a reaktor-védőburok épségét. Közben több mérőműszer használhatatlanná vált, így a személyzet feltételezésekre alapozott. A lakosságot kitelepítették az atomerőmű 20 km-es körzetéből. Egy dolgozó 106 milliSv dózist kapott, azonban az éves határérték ebben az esetben 100 milliSv. Végleges adatot nem lehet mondani arról, hogy összesen mennyi radioaktív anyag került ki a környezetbe és a baleset elhárítását végzőket mennyi sugárterhelés érte, mivel a baleset kezelése még folyik.

A 4. blokkon bekövetkezett esemény minősítése

A Fukusima-Daiicsi 4. blokkon bekövetkezett esemény minősítését INES 3-ra módosították. Mivel a szökőár az elektromos helyiségeket valamint a vízkivételi művet itt is elárasztotta, villamos betáplálás hiányában megszűnt a pihentető-medence hűtése és vízbetáplálása. A pihentető-medence hőmérséklete elkezdett emelkedni és vélhetően a medence vízszintje is csökkent. A medencében tárolt kiégett üzemanyag maradványhője felmelegítette a pihentető medence vizét, amitől az forrni kezdett. Ezt követően – feltételezhetően hidrogénrobbanás következtében – a reaktor épülete megsérült. A pihentető-medence hűtőközegének pótlásával folyamatosan próbálkoznak.

A Fukushima II. telepen történt események

A Fukusima-Daiini 1, 2. és 4. blokkokon bekövetkezett esemény minősítését INES 3-ban állapították meg. Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit szintén elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású szivattyú végezte. A nedves aknában itt is emelkedni kezdett a nyomás, melynek hatására a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést. Néhány tengervizet kiemelő szivattyút sikerült viszont üzembe helyezni, amikkel sikeresen csökkentették a nedves akna közegének hőmérsékletét és nyomását. A reaktorban levő üzemanyag maradványhőjének elvezetésére használt rendszer működtetésével sikerült 100ºC alá csökkenteni a reaktorok hűtőközegének hőmérsékletét, majd a reaktort teljesen lehűteni. Jelenleg ezek a reaktorok biztonságban vannak, úgynevezett szubkritikus, lehűtött állapotban tartják őket.

Összeállította: Illés Tibor

Helikopterekről juttatnak vizet a sérült reaktorokhoz

(Forrás: Országos Atomenergia Hivatal)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.