Bulvár

Sikeresen zárul a Füvészkert tartós szegfű kitelepítési programja

Sikeresen zárul a Füvészkert tartós szegfű kitelepítési programja

2011. március 30., szerda
Sikeresen zárul a Füvészkert tartós szegfű kitelepítési programja
A napokban fejeződik be a fokozottan védett tartós szegfű magról, a szegedi Füvészkertben felnevelt példányainak kitelepítése természetes élőhelyére – tájékoztatta portálunkat Németh Anikó, az Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének igazgató-helyettese. Az elmúlt négy év során közel 19000 egyeddel erősítették meg a természetes tartós szegfű populációkat, melyek élőhelye kizárólag Magyarországon, a Duna-Tisza közi homokpusztagyepeken található. A tartós szegfűnek jelenleg nyolc populációja ismert, világállománya összesen 40 000 egyed. A magyar tartós szegfű populációk a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi szempontból különösen értékes, Natura 2000 minősítésű területein találhatók, ezért a faj hazánkban fokozottan védett, az Európai Unióban kiemelt jelentőségű. A virág eszmei értéke egyedenként 250 000 forint.

A szegedi Füvészkert a LIFE-Nature projektben

A növény fennmaradását élőhelyének pusztulása, a nem kellően átgondolt erdőtelepítések, valamint az agresszíven terjedő inváziós növényfajok veszélyeztetik. Megóvása érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével 2006 szeptemberében LIFE-Nature projekt indult. A 2006 óta folyó projekt teljes költségvetése mintegy 407 millió forint, melynek 75%-át az EU finanszírozza, ebben a munkában a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság irányításával, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, Kiskunmajsa Város Önkormányzata, és a társfinanszírozó Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mellett a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje is jelentős részt vállalt. A projekt célja a tartós szegfű három legnagyobb populációjának élőhelyén a tájidegen növényfajok mennyiségének csökkentése, és a szegfű egyedszámának növelése volt. A Füvészkertben az elmúlt négy év alatt több mint 19 000 tartós szegfűt neveltek fel, magról. A projekt zárásaként az utolsó, nagyjából 3000 felnevelt példányt ezekben a napokban telepítik ki élőhelyükre, hozzájárulva ezzel a természetes populációk stabilizálásához.

A tartós szegfű

Nyúlánk termetű, 20-50 cm magasra növő, viaszbevonattól hamvasszürke növény. Tőlevelei szálasak, a száron keresztben átellenesen fejlődő szintén szálas levelei 2-5 cm hosszúak. Élénk rózsaszín virágai a szár csúcsán magányosan, vagy kis csomókban fejlődnek. A szirmok fogacskás végűek. Virágzási ideje hosszan elnyúlik, a virágzaton belül a virágok nem egyidőben nyílnak. Innen ered a „tartós” szegfű elnevezés is. A Kiskunsági Nemzeti Park területén Kiskunmajsa-Bodoglár, valamint Bócsa térségében, mindössze 25-30 km2-nyi területen összpontosul az ismert, napjainkban is bizonyítottan meglévő állomány 85%-a. A harmadik legnagyobb állománya a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, Csévharaszt mellett található. Néhány száz töves, illetve szórványos előfordulási adatai ismeretesek még Harkakötöny, Tázlár, Ásotthalom, Nagykőrös térségéből és Fülöpházán egy kísérletképpen mesterségesen áttelepített, tucatnyi nagyságrendű állománya is tenyészik 1998 óta. Korábban legnagyobb számban Kiskunmajsa-Bodoglár és térségének buckavidékén fordult elő, azonban itt az elmúlt tizenöt évben végrehajtott fenyvesítések felbecsülhetetlen károkat okoztak az utolsó, nagyobb, összefüggő természetes élőhelyeinek megsemmisítésével.

A tartós szegfű védelme

Célzott fajvédelmi programra azért van szükség, mivel Magyarországon él a faj teljes állománya, és az igen kevés számú lelőhelye közül több állomány fennmaradási esélyei rosszak, bizonytalanok, a teljes állomány egyedszáma az eddigi megfigyelések alapján nem változik, vagy enyhén csökkenő tendenciát mutat. Élőhelyvesztését elsődlegesen a buckavidékek kiterjedt erdőtelepítései idézték elő. A homokterületen általános gyakorlat a birkalegeltetés. Egyes helyeken a faj populációit érinti a legeltetés, amely az intenzitástól függően az élőhelyén a legelési és taposás kár jelentős mértékű, ami a faj eltűnéséhez vezethet. A tartós szegfű jelenlegi állományainak megőrzése a területhasználók, illetve egyéb érintett érdekcsoportok tájékoztatása nélkül elképzelhetetlen.

A Life-Nature projekt

A projekt fő célkitűzése, hogy a tartós szegfű jelenleg ismert teljes állományának nagy részére ható akciókkal a tartós szegfű természetes állományát stabilizálja. A tartós szegfű jelenleg ismert összes élőhelyének jelentős része erdőművelési ágú terület, azonban a faj ökológiai és termőhelyi igénye egyértelműen homokpusztagyephez kötődik, természetes állapotban megmaradt élőhelyei nyílt, gyepekkel mozaikos ligetes szerkezetű erdőfoltok, ahol a tartós szegfű leginkább a nyílt gyepben fordul elő. Ezért a projekt során az erdőművelési ágú területen a tartós szegfű három legfontosabb élőhelyén (Bodoglár, Bócsa, Csévharaszt) a tartós szegfű jelenlegi élőhelyfoltjainak tágításával és összekötésével olyan összefüggő terület kialakítása, mely a későbbiekben erdészeti beavatkozással csak kevéssé érintett, így a faj hosszú távú fennmaradási esélyei jelentősen javulnak. A terület faállományán jelentős szerkezet átalakítást végeztek, a magas zárodottságú, tájidegen fafajokból álló ültetvények kicserélték alacsony záródási szintű, ligetes szerkezetű, hazai- és a termőhelyre jellemző fafajokból álló potenciális tartós szegfű élőhellyé. A faj magról történő szaporítási módszerének kidolgozásával a Szegedi Tudományegyetem munkatársai évekre visszanyúló tapasztalatokkal rendelkeznek. A laboratóriumi és botanikus kerti körülmények között végzett kísérlet igazolta, hogy a faj magról történő szaporítása lehetséges, így a szegedi Füvészkertből a projekt területekre mintegy 19000 egyedet sikerült kitelepíteni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.