Apáról fiúra hagyományozódott a '48-as eszme + VIDEÓ

A magyar néplélekbe március 15-e jobban bele van kódolva, mint a többi ünnep - mondja Miklós Péter történész, muzeológus. A függetlenségi mozgalom, mely a dualizmus korában is jelen volt, végigkíséri a magyarság történetét.

Az 1867 és 1918 közötti időszakban a politikai élet egyik meghatározó szereplője a Függetlenségi Párt, mely éppen itt az Alföldön is jeles eredményeket ér el: Kossuth-szobrokat állítanak Ceglédtől Kecskeméten át Szegedig, és hagyomány, hogy Szegeden az alsóvárosi környéki tanyavilágban mindig függetlenség párti parlamenti képviselő van - magyarázta a történész a Telin Tv-nek.

1920 után a Horthy-korszakban - a trianoni csonkítás traumája mellett - végre 1526 után először újra szabaddá és önállóvá válik a magyar állam, és március 15-öt nemzeti ünnepként tartják számon. Az államszocializmus idején is a történettudománynak és a közgondolkodásnak egyik központi eleme a nemzeti függetlenség, a köztük a Rákóczi-szabadságharc vagy a korábbi parasztmozgalmak is, és él a köztudatban 1848/49 emléke is, függetlenül attól, hogy március 15-ét a kommunizmusban nem nagyon ünneplik, csak a korszak végén. A néplélekben viszont folyamatosan jelen volt a szabadságharc és a forradalom emléke, főleg itt, a mi alföldi régiónkban apáról fiúra hagyományozódott a 48/49-es eszme - mondta el a Telin Televíziónak Miklós Péter.