Kultúra

Horthy utolsó tisztjének visszaemlékezései

Horthy utolsó tisztjének visszaemlékezései

2011. február 23., szerda
Horthy utolsó tisztjének visszaemlékezései

Török Pál Miklós: „A szeretet a leghatalmasabb szentség”

Rendhagyó történelemórán vehettek részt azok, akik ellátogattak a Polgári Szalon kedd délutáni rendezvényére, melynek vendége volt Török Pál Miklós, Horthy Miklós utolsó tisztje és Zetényi-Csukás Ferenc, aki könyvet írt az egykori ludovikásról. A 217 oldalas, magánkiadásban megjelent, fotókkal gazdagon illusztrált, szép kivitelezésű interjúkötet címe A hazáért mindhalálig! Pali bácsi hitvallását is tükrözi. Az 1922-ben, Kétegyházán született idős harcos anyai ágon skót főnemesi családból származik, apai ágon pedig janicsárok voltak az elődei. Szegeden érettségizett, majd a békéscsabai karpaszományos iskolából került a Magyar Királyi Ludovika Katonai Főiskolára. Pali bácsi büszkén újságolja, csak az ő osztályából az érettségizettek közül hetüket vették fel az elit katonaképzőbe, ötöt pedig tartalékos tisztnek, ami rendkívül jó aránynak számít. 1943-ban már hadnaggyá avatták, egy évre rá a bácskai frontra került. Részt vett a Makóért és Földeákért vívott harcokban, ahol, mint mondta, esélyük nem volt, hiszen elavult kézifegyverekkel nem lehetett tankok, harckocsik ellen küzdeni. Pali bácsi 3 alkalommal sebesült meg, egy orosz tüzérségi lövedék azóta is a lábában van, a szemében meg egy szerb gránátszilánk. Ausztriában került hadifogságba, ahonnan egy romániai, majd egy szovjet hadifogolytáborba szállították. Három év után tért haza, a hadseregből is eltávolították. Részt vett az ’56-os forradalomban, újból internálták, bebörtönözték. Kiszabadulását követően, frontot megjárt bajtársaival egyetemben teljes mellőzöttség és közöny fogadta, megbélyegezettként kellett élnie. A közvélemény elítélte háborús szerepvállalását, fasisztának nevezték őket a történelemkönyvekben, pedig csak a kötelességüknek tettek eleget, és a hazát szolgálták. Majd csak a rendszerváltás után rehabilitálták. Zetényi-Csukás Ferencet -, aki nem történész, nem levéltáros, hanem magánnyomozó, egyszerűen csak érdekelte a kor és Pali bácsi gazdag életútja – az foglalkoztatta, ami az idős harcost is: kideríteni az igazságot. Megtudni, hogy tulajdonképpen kik és miért bombázták 1941-ben Kassát, mert kevésbé valószínű, hogy a németek tették, ahogy évtizedekig tanították. Felderíteni, volt-e a magyar politikának és a katonai vezetésnek választási lehetősége, elkerülhette-e a háborút. Török Pál Miklós maga az élő történelem. Példákkal, tanulságokkal, idézetekkel színesített előadását lélegzet visszafogva hallgatta a közönség. Mint fogalmazott, a bajtársi összetartás és a hit segített nekik abban, hogy túlélje a haláltábor borzalmait. Oroszország a lehetetlen történetek hazája, mondta, majd elmesélte azt az esetet, amikor egy teljes hónapig nem kaptak enni, viszont a kolhoz fagyos földjében minden nap találtak be nem takarított krumplit, amiből aztán fejedelmi ételt készítettek, vagy elcserélték az őrökkel más élelmiszerre: hagymára és aludttejre. Pali bácsi rendkívül érzékletesen és szívhez szólóan beszélt a nők és anyák helyzetéről a háborúban. Számos példát hozott fel arra, hogy a szeretet a leghatalmasabb szentség, aminél nincs nagyobb ajándék az ember életében: egy 70-80 év körüli orosz nénike például, látva a meggyötört, vánszorgó magyar hadifoglyokat, az összes almáját odaadta az elcsigázott raboknak, vagy egy másik eset: amikor egy kozák asszony az utolsó, nagyobbik szem krumpliját osztotta meg mesélőnkkel. Horthy szegedi szobrának felállítását az idős harcos messzemenően támogatja, a Szent Korona tanról pedig az a véleménye, hogy feltétlenül az új magyar alkotmány alapját kell képeznie.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.